Hortobágyi Deportálások Emlékhelye – Az Arch-Studio II. díjas pályaműve

"Az építészeti koncepciónk célkitűzését, azaz az ősi tájhoz történő alázatos idomulást az architektúra nélküliség, a téma tragikus történeti hangsúlyosságának kifejezését pedig a puszta morfológiájának megváltoztatása, plasztikus modulációja testesíti meg." Tegnap hirdették ki a meghívásos, kétszakaszos, Hortobágyi Deportálások Emlékhelyeze építészeti pályázat nyerteseit. Az Arch-Studio pályaműve II. helyezést ért el, koncepciójukat a tervezők műleírásával közöljük. 

1.TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT, ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ ÉS KAPCSOLÓDÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ
Mivel kegyeleti helyről van szó, az emlékezés helyszínéről, a koncepcióban sugallt mottóval teljesen egyetértettünk. Az építészet eltűnése, pontosabban az építészeti megjelenés hagyományos formáinak eltüntetése célként lebegett előttünk is. A domb az emlékhely építészeti megjelenítéséhez a mi értelmezésünkben is helyes választásnak tűnt, így a kiírásban említett és elvárt kilátó terasz is megszelídülhet, hiszen a domb kellően kiemelkedik a környezetéből és hivalkodásmenetesen ad módot a táj körpanorámás betekintésére, a végtelen róna érzékelésére.

Az építészeti koncepciónk célkitűzését, azaz az ősi tájhoz történő alázatos idomulást az architektúra nélküliség, a téma tragikus történeti hangsúlyosságának kifejezését pedig a puszta morfológiájának megváltoztatása, plasztikus modulációja testesíti meg. A múzeum a puszta telek közepéből kiemelkedő enyhe ívű domb alatt helyezkedik el, melynek felszíne a látogatók által bejárható és használható lesz, humánus természeti környezetet biztosítva a csöndes meditációnak és az egyéni vagy társas emlékezésnek. A „domb koncepció" megjelenése nemcsak illeszkedik a környezeti adottságokhoz, de leképezi a természeti környezet és a helyhez tapadó emlék közötti drámai feszültséget, ily módon a tervezett épület és környezete építészeti egységet képez.

A domboldalba vájt tájsebek a kiállítás szintjén kis átriumokat képeznek. Ezeknek a kutaknak a padlóján sorakoznak az elhurcoltak nevei. Az enyhe hajlású dombon sétálva a látogató a gödrökhöz érve csak lehajtott fejjel olvashatja a táborok lakóinak névsorát. Így segíti észrevétlenül az épített környezet az emlékezés és tiszteletadás mozdulatát. Az átrium-kutak által szimbolizált 12 táborban eltérő volt a deportáltak létszáma. Az egyes gödrök mérete ezt hűen követi. Ha valamelyik látogató rokona, vagy családtagja érintett volt a kitelepítésben, megkeresheti a hozzátartozójának nevét. De ha valaki csak sétálgat az emlékdombon annak is furcsa érzése támadhat a lyukak láttán, melyeknek alján hatalmas kőlapon olvashatja az áldozatok neveit. Kicsit olyan érzésük lehet, mintha ásatási helyszínen lennének, és a feltárt helyek maguk a táborok lennének, tele emberek neveivel, akik az ország minden szegletéből lettek összegyűjtve. Persze van egy másik emocionális megközelítés is. A templomdombon lévő 12 stációra történő utalás. Az emlékfalak hossza azonos az aknák méretével, így az eltérő nagyságú táborok súlyozva jelennek meg. Ezekbe a strukturált betonfalakba vannak belemarva a tábornevek.

Tekinthetünk rájuk úgy is, mint ládafedelekre, amelyeket kinyitottunk a múlt feltárása érdekében. A sok-sok asszociációs lehetőség segíthet a hely jobb megértésében és támogatja azt a teóriát, hogy a különböző korosztály más és más gondolattársítással közelít az emlékhely értelmezéséhez. A felszín alatt rejtőző múzeum feltárulásának titokzatossága, a látogatóban ébredő kíváncsiság, ami a titok megfejtésére sarkallja, olyan motivációs tényezők, amelyek az emlékhely koncepcióját készítő történészek és múzeumi szakemberek fő célkitűzéseinek is tekinthetők.

A felszín kimetszései egyben a földalatti kiállítótér stációi is. A szónak abban az értelmében, hogy az egymást követő tematikus kiállító terek között átmenetet biztosítanak. Ezek az átriumok egyik oldalukon üvegezettek. A fentről bejövő természetes fény megvilágítja padozatukat, melyeken neveket olvashatunk: a deportáltak táboronkénti névsorát. Ez az építészeti koncepció egyik lényeges része. Az átriumok, vagyis a fénykutak mentén kis átkötő folyosókat találunk. Ezeken a kiállítás tervezett sorrendjében áthaladva lehetőség van arra, hogy átgondoljuk az imént látottakat, és felkészüljünk a következő tematikus egységre.

A fellélegzés, a természetes fény reménykeltő hatása, és a kútban olvasható névsor visszavonhatatlan drámaisága egyszerre jelentkezik a látogatóban. Ez az intermezzo egy kis szünetjel a kiállítótermek hang és fény installációinak és vetített képes filmdokumentumainak erőteljes hatásai között. A múzeum megközelítése a két parkoló felöl a terepszint alá vezetett rámpákon történik, érzékeltetve a pokolra szállás allegóriáját. Az emberek mozgása a lejtőn lefele történik a növekvő rézsűfalak között a nagy föléjük magasodó elnyomó tömeg alá. A főbejáratnál a zöld alacsony hajlású rézsű kitekintést biztosít a természeti környezet felé. A 12 tábor emlékére ültetett fa alkotta ligetes lejtőn a lombok alatti padokon lehet megpihenni, várakozni. Ez a terepmetszés biztosítja a délre néző konzollal árnyékolt előcsarnok nyitottságát és természetes fénnyel való ellátását A hátsó dolgozói bejáratok között hasonló terephasíték ad lehetőséget az északra néző irodák jó megvilágításának.

2.TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÉPÜLET ELHELYEZÉSI ÉS BEÉPÍTÉSI PARAMÉTEREK VIZSGÁLATA
Bár a fejlesztési terület nem esik Natura 2000-es területek egyikébe sem, vagyis a konkrét korlátozások, előírások nem vonatkoznak rá, mégis tájképvédelmi terület, mert a Puszta világörökségi helyszín tervezett védőzónáján található és a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetéhez tartozik. A terv beépítési paraméterei megfelelnek a környezettel kapcsolatos összes előírásnak, így az építési övezeti paramétereknek, a HÉSZ előírásainak, valamint a településkép védelmi rendeletnek is. Az emlékhely építészeti megjelenése összhangban van a tervezési program és a kiállítási koncepció tartalmával, és reményeink szerint hűen közvetíti az Emlékhely és a helyszín szellemiségét.

3.KÖRNYEZETALAKÍTÁS, MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, GYALOGOS ÉS GÉPJÁRMŰ KAPCSOLATOK, PARKOLÓHELYEK, ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK, MIKROARCHITECTÚRÁLIS ELEMEK ÉS AKADÁLYMENTESSÉG BEMUTATÁSA
A látogatóknak már megérkezéskor világossá válik az emlékhely megközelítésének módja és térstruktúrája. A gépjárműforgalom keresztezése nélkül érkezhetnek az emlékhely bejáratához a fogadótérre, vagy sétálhatnak fel a dombra a táborok „kőtáblái" közé. Így valójában két látogatási mód is lehetséges. Az első, hogy valaki a panorámát kínáló dombon sétálva pillantja meg a gödrök alján az elhurcoltak neveit és talán felébredhet benne a kíváncsiság, hogy mi rejtőzik a domb alatt, és ezután nézi meg az emlékkiállítást. A másik lehetséges mód, hogy az emlékkiállítás megtekintése után, mint egy utójátékként néz körül a tájban, bebarangolva a dombot, akár hozzátartozóját, rokonát, ismerősét keresve az aknák mélyén.

Valamennyi parkoló intenzíven fásított. A busz és vendégparkolót a terület peremén vezetett szervizúttal kötöttük össze, biztosítva ezzel a tűzoltó és mentőautó felvonulási útvonalát, egyúttal megoldva a terület karbantartásának és kiszolgálásának gépjármű forgalmát is. A területen belül egyirányú forgalmat javaslunk. A buszos és dolgozói gépjármű ki és behajtás a nyugati kapun, a vendég személygépkocsik ki és behajtása, valamint a busz kihajtás pedig a keleti kapun történik. Mindkét bejárat gyalogos és kerékpáros forgalom lebonyolítására is alkalmas. Az árufeltöltés az épület hátsó gazdasági bejáratán történik. A vendégparkoló végén Y forduló biztosított.

A tervezési programban kiemelkedő szerepe van a tájépítészeti és kertészeti elemeknek. Az Emlékhely környezettel fenntartott viszonya fontos szempont, ezért a természeti értékek és a környezet élményszintű átélésére, valamint kikapcsolódásra is lehetőséget kell biztosítani. Ezt szolgálja a főbejárat előtti kis pihenőliget. Érkezéskor és távozáskor külső gyülekezőhelyként is funkcionálhat a 12 fából álló kis liget. A fák a táborok mementói. A facsoport alatti padokon lehetőség lenne megpihenni, a látogatás elött gyülekezni, felkészülni vagy távozáskor átbeszélni a múzeumban szerzett élményeket. A hosszabb autós, buszos kirándulások miatt ez különösen fontos igénye lesz a látogatóknak, főként az iskolás csoportoknak és a gyermekes családoknak. A parkolók fásításánál a tájegységen honos fákat javasoljuk, a dombot és környezetét beborító füves területeken a „pusztai" növénytársulásokat preferálnánk

Biztosítottuk az Emlékhely akadálymentessségét is. A múzeum bejáratait dombba vágott részekként képzeltük el. A vendégparkolóból induló, domboldalt metsző, mozgáskorlátozottak számára létestett rámpa a múzeum előcsarnoka elé vezeti a kerekeszéket használókat. A létesítmény valamennyi helyisége azonos szinten van. A mozgáskorlátozott személyek számára nem csak a menekülési útvonal, de valamennyi épületen belüli közlekedési terület és közöségi tér is akadálymentesített. Így a bemutatott múzeumi anyag, kiállított tárgyak és installációk egyenlő esélyű hozzáférhetősége a látogatók számára elérhető a teljes területen. Az Egyetemes Tervezés szempontjainak teljeskörű alkalmazásával nemcsak a fogyatékossággal élő személyek, hanem más, az átlagostól eltérő képességekkel rendelkezők – gyermekek, idősek stb. – igényeit is ki tudjuk elégíteni.

4.FUNKCIONÁLIS RENDSZER ISMERTETÉSE, LÁTOGATÓI ÚTVONAL, FŐ ÉS KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓK, A BEMUTATÁSA BELSŐÉPÍTÉSZETI, KIÁLLÍTÁSI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS KONCEPCIÓ
A nagy, négyzetbe szerkesztett alaprajzú, egyszintes földalatti épület térigénye igazodik a domb geometriájához. A széleken 3 méteres belmagasságú kiszolgáló helységek találhatóak. A domb legmagasabb pontja a legnagyobb kiállítótér és a filmvetítő határfalára illeszkedik, így az előcsarnok, a mozitermek és a 12 Tábor nevet viselő központi terem a legnagyobb belmagasságú. A peremeken lévő gazdasági, gépészeti, és irodai egységek a szervízfolyosóról nyílnak. A közlekedő gyűrűn belül kapott helyet a kiállítói térsor. Az irodák és tárgyalók a kiállítási és vendégforgalmi területektől elválasztva, külön megközelíthetőséggel, zajmentes környezetben kerültek kialakításra. A tárgyalók megoszthatók, kisebb és nagyobb létszámú tárgyalások lebonyolítására.

A tervezett múzeum látogatói útvonala szolgai módon követi a koncepcióban leírt kiállítás dramaturgiai sorrendjét. A látogatói útvonalat, a termek tematikáját az alaprajzon jól láthatóan ábrázoltuk. A két moziterem mozgatható akusztikus fallal van elválasztva, de nagyobb rendezvények, konferenciák számára összenyitható. A mobil lelátóval kialakított nézőtér perceken belül síkpadozatos diszponibilis térré változtatható át, mely alkalmas múzeumpedagógiai foglalkozások, ideiglenes kiállítások és általános célú rendezvények lebonyolítására is. A vetítőfal mögötti térben az esetleges előadók, foglalkozást vezetők készülhetnek fel, mellette kapna helyet a szék- és eszközraktár is. A látogatóterek a legmodernebb technikával, video kivetítővel, wifi és internetkapcsolattal rendelkezzenek, és az épület teljes területén lehetséges számítógépes munkaállomás, illetve a hordozható eszköz, (laptop, mobiltelefon, kivetítő) használata.

5.ANYAGHASZNÁLAT, MŰSZAKI IGÉNYSZINT MEGFOGALMAZÁSA, FENNTARTHATÓSÁGI, GAZDASÁGOS ÜZEMELTETÉSI KONCEPCIÓ, ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI JAVASLATOK
A talajmechanikai szakvélemény szerint a mértékadó talajvíz 2,0 m-el a jelenlegi terepszint alatt helyezkedik el. Az átlagosnál jobb teherbírásúnak mondható kötött talajrétegek közepesen vagy nagyon térfogatváltozóak. Emiatt az alapozási síkot legalább 1,5 m mélységben kell kialakítani. A múzeum padlószintjét mindezek figyelembevételével 1,8 m mélyre terveztük. Javasolt szerkezeti megoldásként vasbeton dobozszerkezet, és lemezalapot alkalmaznánk, teherhordó falak vonalában szerkezeti vastagításával, vasalással történő erősítéssel.

A nagy fesztávolságú terek áthidalására nagy teherbírású, előregyártott (pl.:40 cm vtg. körüreges vb födém) vasbeton szerkezeteket, a merevítés céljára monolit vasbeton falszerkezeteket terveztünk. A külső határoló és belső tartószerkezeti falak zsalukőből és monolit vasbetonból készülnének. A homlokzatok burkolata (az átriumokban is) 20 cm hőszigetelő réteggel ellátott átszellőztetett, egyedi felületképzésű, szerelt fehércement betonlapból készülne. Így a falak külső felülete az épület presztízsének megfelelő esztétikus kialakítású, tartós, kis karbantartási-tisztítási igényű lenne, és teljes mértékben kielégítené az épületre vonatkozó energetikai, akusztikai, és a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóképességre vonatkozó előírásokat. A vízszigetelés a legkorszerűbb szigetelőanyagok alkalmazásával készül. A homlokzati üvegfalak korszerű rejtett bordás kialakításúak, strukturált szerkezetek, megfelelő hő és hangszigetelő reflexiós üvegezéssel, betörésnek, dobásnak ellenálló üvegezésüek, déli oldalon nagy kiállású konzollal árnyékoltak. A belső válaszfalak hagyományos 10 cm vastag válaszfal téglából, vagy gipszkartonból készülnek. A padló és falburkolatok egyedi belsőépítészeti és akusztikai tervek alapján gyártott, csúszásmentes, jelentős igénybevételre tervezett, magas igényszintű fa, nagyméretű kerámia lap vagy szőnyegpadló burkolatok lesznek.

A természetes szellőzéssel nem rendelkező terekben olyan központi klíma kerül kiépítésre, amely nemcsak a friss levegőről gondoskodik, hanem a légnedvességet is szabályozza, a kiállítási tárgyak védelmében kiszűri a légszennyeződést.

Az épület fűtését, hűtését és meleg víz ellátását geotermikus hőszivattyúval oldanánk meg. Bár ennek egyszeri beruházási igénye kicsit magasabb a levegős hőszivattyúiakénál, de a rendszer nagyon helytakarékos az épület alatti terület is elegendő számára. Talajszondás hőszivattyúk esetében egész évben állandó, nagyon magas hatásfokkal termelhetjük ki a megújuló energiát, mely teljes mértékben megoldja az épület hűtési és fűtési szükségleteit. LED világítási rendszer készül, a takarítási és biztonsági világításon kívül minden világítási elektromos szerelvény moduláris rendszerű. Célunk volt a környezeti fenntarthatóság biztosítása, energetikai igények csökkentése, fénykibocsátás és a fényszennyezés minimalizálása és a költséghatékony, fenntartható üzemeltetés biztosítása. 

Az energiafelhasználás csökkentését passzív módon, építészeti eszközökkel is támogattuk. Konzolos árnyékolással, átszellőztetéssel, széltömör épületburok és intenzív zöldtető kialakításával, és ezek energiatakarékos ápolásával, locsolásával, kezelésével, az épület termikus burkának passzív ház szintű hőszigetelésével, nehéz belső hőtároló és hőtehetetlenségű falszerkezetek beépítésével valamint modern épületfelügyeleti rendszerek alkalmazásával. Az építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartó- és határoló szerkezetek megfelelnek a hatályos rendeletben meghatározott mértékadó kockázati osztály szerinti követelményeknek. A földszintes épületből tűz esetén az itt tartózkodó személyek a tartózkodási helyüket három irályban is megfelelő szélességű útvonalon és kijáraton hagyhatják el. A létesítményben menekülési útirány jelző rendszer kerül kialakításra. Tűzoltás céljára megfelelő oltóvíz-mennyiséget kell biztosítani. Az épület mellett a tűzoltási felvonulási út és területet biztosított

Arch-Studio
 

Szerk.: Pleskovics Viola