Fenntarthatóság

HuGBC vélemény Budapest klímastratégiájáról

1/1

?>
1/1

HuGBC vélemény Budapest klímastratégiájáról
Fenntarthatóság

HuGBC vélemény Budapest klímastratégiájáról

2021.03.11. 12:18

A Főpolgármesteri Hivatal ez év januárjában állította össze a Budapest Főváros Klímastratégiája és Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve című társadalmi egyeztetési anyagot. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) véleményezte az anyagot, szakmai javaslatokat téve a stratégia megvalósíthatósága érdekében.

A dokumentum Szemléletformálási, klímatudatossági célkitűzések zárómondata szerint "a célok és akciók meghatározásánál az elsődleges szempont a végrehajtásért való felelősség volt, azaz az akcióterv azokra a területekre összpontosít, amelyeket Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörben valósíthat meg."

A HuGBC véleménye szerint ez a megközelítés támogatható, pragmatikus, ugyanakkor ez alapján nem egyértelmű, hogy például a teljes fővárosi CO2-kibocsátás évi 6,1 millió tonnányi mennyiségét hogyan sikerül majd a fő célként kitűzött 40 százalékkal csökkenteni ezeknek az intézkedéseknek a révén. Emellett a szakmai szervezet meglátása szerint az intézkedések egy részében mégis találhatók feladatok, melyek a fővárosi kompetencián túl segítik a főváros klímacéljait, de nem teljesen konzekvensen megjelölve, hogy milyen hatáskörben tud az önkormányzat fellépni. Például a lakossági kibocsátás jelentős csökkenésére, a lakóépületek energetikai korszerűsítésére irányuló célkitűzés végrehajtása – már csak a finanszírozási igénye (1 500 000 millió Ft!) okán is – biztosan a Főváros hatáskörén kívül esik. A lakóépületek felújításának előmozdítását továbbá hátráltatják a nem a hatékonyságot segítő kormányzati támogatási rendszerek (pl. otthonteremtési támogatás, lakásfelújítási támogatás), amelyek sajnos semmilyen mértékben nem részesítik előnyben a mitigációt és az adaptációt sem.

A HuGBC javaslata szerint érdemes lenne több helyütt is egyértelműen jelezni, hogy az egyéb társadalmi szereplők (kormány, gazdasági szereplők) tevékenységétől is nagy mértékben függ a kitűzött célok elérése.

Az egyesület felhívja a figyelmet, hogy a kerületi önkormányzatoknál is folyik az éghajlatváltozási mitigációs, adaptációs, szemléletformáló tervezés, mind klímastratégiák, mind SECAP-ok készítésével. Számos átfedő intézkedés van, amelyre a fővárosi SECAP nem tér ki. A Budapesti Klímaplatform a HuGBC véleménye szerint erre – vagy legalábbis ennek megalapozására – megfelelő platform lenne. Tekintettel arra, hogy a nemzeti célértékek elérésében Budapest jelentős szerepet játszik, fontos lenne a fővárosi célértékek szerepét bemutatni az országos célok tekintetében.

A klímabarát építési anyagok, technológiák alkalmazásának elősegítésére tett intézkedéscsomag esetében, reflektálva "az önkormányzati beruházások esetén javasolt bevezetni a környezettudatos épületminősítő rendszerek valamelyikét vagy saját rendszert kell bevezetni a cél érdekében" mondatra, a HuGBC javasolta a meglévő rendszerek szempontjainak használatát, hiszen ezek egy hatalmas tudásbázisra épülnek, és nagy apparátus foglalkozik ezek naprakészen tartásával. A HuGBC felajánlotta ezen rendszerek ismereteire alapozva a segítségét a főváros zöld közbeszerzéseinek, beruházásainak megalapozására.

A szervezet szakmai véleményében javasolta egy főváros-HuGBC együttműködést is.

Az egyesület, mint az építési ágazat vezető szakmai szereplője a Platformban való részvétel mellett egyes konkrét szakmai kérdésekben részt venne a Fővárosi Klímastratégia céljai elérésében és intézkedések megvalósításában. Mind a vállalati, mind a lakossági szemléletformálási intézkedésekben számos lehetőség van a HuGBC hozzájárulására a klímacélok elérésében. Az egyesület szerepet vállalhat pl. esettanulmányok előkészítésében és bemutatásában, zöldépület-bejárási programok szervezésében, egy Budapestre is adaptálható zöld beszerzési útmutató kidolgozásában, a zöld finanszírozásban való együttműködésben, valamint felmérések, kutatások készítésében a körforgásos gazdaság fővárosi adaptálásához.

A szervezet szólt az épületfelújításokhoz kapcsolódó monitoring rendszerről is, mert a fővárosi mitigációs célok kulcsa az épületállomány, amelynél a tervezett CO2-megtakarítások a 2030-ra elérendő 40 százalék kibocsátás közel felét jelentik.

Az egyesület 2019-2020-ban egy nyolc európai országot bevonó H2020 projekt, a BUILD UPON2 keretében létrehozta az épületfelújítások elősegítését célzó keretrendszert, meghatározva annak legfontosabb környezeti, társadalmi és gazdasági mutatóit. A keretrendszer figyelembe veszi a helyi szinten rendelkezésre álló adatok hiányosságainak problematikáját, így a legfontosabb, de helyi szinten megvalósítható adatrendszerre tesz javaslatot. Az önkormányzati- és lakóépületeknek az intézkedési táblázatokban meghatározott eredményindikátorai mellett a HuGBC javasolta a BUILD UPON2 rendszerben kidolgozott, több szempontra kitérő – intézkedési csomag és abban megvalósuló beruházások műszaki paraméterei, környezeti hatásai (CO2 kibocsátásán), gazdasági és társadalmi hatásai – indikátorrendszert bevezetni.

Az egyeztetési anyag és a HuGBC által összeállított teljes dokumentum is letölthető a csatolt fájlok közül.

Forrás: HuGBC

Vélemények (1)
Lazzlo
2021.03.11.
20:24

Jó lenne, ha a 2020-2030 időszakra tervezett 1500000000000 Ft-ot nem a költségoptimalizált szempontok szerint költenék el, ugyanis ez a szempontrendszer már a kb. 10 évvel ezelőtti megalkotásakor is kissé elavult volt. 2020-2030 között illene a pluszenergiás szintet figyelembevenni. Füstmentes, szmogmentes, kéménymentes várost szeretnénk. Ezen dolgozzunk, ne az indikátorrendszert finomítgassuk. Köszönjük.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk