építészet : környezet : innováció

Identitást adó átalakulás - a Science Park revitalizációja

Az irodapiaci verseny folyamatos újításokat követel meg a szereplőktől - a nívódíj oklevéllel elismert Science Park irodaház a zöld környezet előnyével és külső-belső felfrissüléssel tör újra az élbolyba. Nagy Ivánék szigorúan szerkesztett épületegyüttese jó alapot szolgáltatott a DVM group átalakítási munkájához. Massányi Tibor építésszel és a projekt részét képező mintairoda pályázat egyik nyertesével, Süttő Rékával beszélgetettünk.

Varga Csilla: A DVM group tervét pályázat keretében választották ki a Science Park megújítására. Mi volt a megbízó kérése, mik voltak a fő fókuszpontok? Illetve miért kell egy irodaházat 15 év után megújítani - általában ennyi a “szavatossági idejük”, vagy valami másról van szó?

Massányi Tibor: Alapvetően 10-15 évente fel szokták frissíteni az irodaházakat, elsősorban a közös területeket. Ha akár csak a 15 évvel ezelőtti lakásdesignokra gondolunk, látszik, hogy óriási különbségek vannak - az irodapiacon pedig különösen igaz, hogy frissnek, vonzónak és “szexinek” kell lenni, hogy a cégek oda akarjanak menni. A megújulás általában az 5 éves bérlői ciklusokhoz szokott igazodni, itt is ez történik most.


Science Park irodaház revitalizációja - építész: Gellár László (DVM group)


A megrendelő számára azért is volt fontos ez az átalakulás, mert eddig az épületnek nem igazán volt saját identitása. A mostanában épülő irodaházaknak általában van nevük, logójuk, brosúrájuk, egyéni megjelenésük - ezzel keresik fel az ügynökök a potenciális bérlőket. Ezt az épületet sokáig nagy területen az Ericsson bérelte és ezért sokan ezzel a céggel azonosították a házat. Az egyik cél ezért az volt, hogy létrejöjjön egy erős Science Park brand. A megrendelő megfogalmazta a gondolatiságot, amihez készült egy arculat, és ezután jöttek az építészeti és használati kérdések.

Utóbbiaknak három fő fókusza volt az épület értékei mentén: egyrészt maga a zöld környezet, ami viszonylag ritka az irodapiacon. A csúcskategóriás irodák nagy része a Váci úti folyosón tömörül, ahol nagyon kevés zöld van - csak néhány olyan irodaház van (péládul a Graphisoft), ami parkosabb, zöldebb környezetben helyezkedik el. Másik fókusz volt a közös területek, a recepció megújítása. A harmadik pedig az épület homlokzata, amit az elmúlt 15 év eléggé kikezdett.


Science Park irodaház revitalizációja - építész: Gellár László (DVM group)


V.Cs.: Készül egy mintairoda is, amely megmutatja az épületben rejlő lehetőségeket a potenciális bérlőknek. A közelben több egyetem is működik - innen jött az ötlet, hogy ennek a résznek a megtervezésére hallgatói pályázatot írjanak ki. Ezt Süttő Réka és Szabó Attila csapata nyerte meg - milyen volt a közös munka?

Süttő Réka: Mi nagyon élveztük, egyikünk se csinált még soha semmi ilyesmit - harmadévesek vagyunk a BME-n, a belsőépítészeti tárgyak csak ezután fognak következni. Korábban már pályáztunk együtt, meg is nyertük a recski emlékpályázatot, de ez most más jellegű kihívás volt. Két héten keresztül bejártunk dolgozni a DVM group irodába, ami alatt az ottani tervezők segítettek nekünk kidolgozni az ötletet. Az elején kicsit el voltunk veszve, de jó löketet kaptunk, hogy hogyan is kéne kinéznie a végeredménynek.

V. Cs.: Mennyire alakultak át a tervek?

S. R.: Maga az alapfelépítés eléggé, mert voltak olyan elemek - például a recepció -, amikkel nem számoltunk a pályázat elején. Útközben rájöttünk, hogy másképp működik egy ilyen iroda, mint ahogy mi feltételeztük, és az is kiderült, hogy mire lenne még szükség. A design viszont abszolút abból építkezett, amit mi kitaláltunk. A pályázatra két nap alatt raktuk össze a tervet - a leadott anyag az volt ami akkor lett, most meg azzá vált, ami lehetett belőle.


Science Park irodaház revitalizációja - építész: Gellár László (DVM group)


V. Cs.: Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

M. T.: Részünkről az, hogy a hallgatói pályázati anyag egy olyan tervvé fejlődjön, amilyet mi, mint DVM group adtunk volna le. Mindezt úgy, hogy a lehető legkevésbé nyúljunk bele a lényegébe. Ez közös tervezői munka, nem megváltoztatni szerettük volna az elképzelést, csak a megfelelő szintre emelni. Építészeknél ez elég szenzitív kérdés, hogy hogyan tudod a másikat úgy stimulálni, hogy a végén az ő saját gondolatai, eredményei jöjjenek ki, de mégis jobbá váljon.

V. Cs.: Tanít közületek valaki?

M. T.: Nem, de sok fiatal dolgozik és tanul nálunk. Fontosnak tartjuk bevonzani őket az irodába, mert azt gondoljuk, hogy nagyon jótékony hatással vannak a munkánkra. Az évek alatt az ember folyamatosan szembesül a mindennapi akadályokkal, de a fiatalok még szabadon szárnyalnak, az ő friss gondolkodásmódjuk sokat hozzáad az építészethez. Ezért is hoztuk létre a DVM Akadémiát, egy olyan programot, amely során egyetemistákat fogadunk az irodánkba. De térjünk vissza arra, hogy Rékáéknak mi volt a kihívás!

S. R.: Rajtunk volt egy kis nyomás, hogy bizonyítani kell, de igazából nem volt vészes. Szerettük volna jóra megcsinálni a tervet, és szerencsére mindenki kedves volt, támogatott minket, úgyhogy nem szenvedtünk vele. Az volt nehéz, hogy közben az egyetemen pont leadások voltak, úgyhogy nem aludtunk sokat abban a két hétben.


Science Park irodaház revitalizációja - építész: Gellár László (DVM group)


V.Cs.: Mi volt a viszonyotok a nívódíjas épülethez, hogyan nyúltatok hozzá? próbáltátok megőrizni a régi jellegét, vagy inkább új köntösbe bújtatni?

M. T.: Ez az elejétől kezdve fontos kérdés volt számunkra, és koncepció kidolgozása során rendszeresen találkoztunk az épület tervezőjével, Nagy Ivánnal, hogy meghallgassuk a véleményét. Ez a szigorúan szerkesztett épület alkalmas volt arra, hogy új elemekkel gazdagítsuk - ha organikusabb formája lenne, nehezebb dolgunk lett volna.

V.Cs.: Vegyük sorra, mi fog változni?

M. T.: A homlokzatot felújítjuk, és újdonságként felkerül a Science Park neve és logója. A belsőépítészeti koncepció egyik eleme a külső megjelenéshez is hozzá fog adni: az átrium benti korlátjait a brand színeiben világító ledekkel szereljük fel. Most az épület sötétben teljesen eltűnik, de ezzel a megoldással este messziről is látszani fog. A homlokzatot alakítottuk át a legkevésbé, mert szempont volt, hogy ne csináljunk olyat, amihez engedélyeket kéne módosítani.


Science Park irodaház revitalizációja - építész: Gellár László (DVM group)


V. Cs.: Mi a helyzet a parkkal? Amikor megérkeztem az irodaházba, nekem például nem volt egyértelmű, hogy melyik út vezet a főbejárathoz.

M. T.: Sok régi irodaháznál jellemző, hogy elsőre nem tudod, hol kell bemenni, merre van a recepció, itt pedig két épület is van. Ráadásul a tervezés idejéhez képest megváltozott a helyzet, mert néhány nagy bérlő helyett mostantól sokkal több cég lesz jelen az épületben. A tájékozódási nehézségek korrigálása érdekében létrehozunk egy külső információs táblarendszert, ami mutatja, hogy merre vannak az épületek bejáratai és az egyes bérlők.

A parkot használhatóbbá tesszük, jobban bevonjuk a mindennapi életbe - azt szeretnénk, hogy ki lehessen ülni egy kávéra, de akár dolgozni is. Ahol a két épület találkozik, már most is van egy kávézó, de nincs arra kihegyezve, hogy a dolgozók több időt töltsenek itt. A zöld körülveszi az épületet, de eddig nem használták ki ezt a lehetőséget - pedig a mai technikával már megoldható, hogy egy meetinget akár a kertben tartsunk, telepíthetünk szabadtéri edzőpályát, ahova a dolgozók lejárhatnak mozogni. Erre a lehetőségre kis költségbe kerülő átalakításokkal felhívjuk a figyelmet és megadjuk a lehetőséget, hogy az itt dolgozók jobban kihasználhassák az irodaházat körülvevő park adottságait.


Science Park irodaház revitalizációja - építész: Gellár László (DVM group)


V.Cs.: És a belső terek?

M. T.: Ott jobban belenyúltunk az eredetibe. Újragondoltuk a recepciós teret, sokat foglalkoztunk azzal, hogy megfelelő helyet találjunk neki. A ‘B’ épület előnyösebb helyzetben volt, mert ott az átrium üvegfala grandiózus környezet ad a pultnak. Itt is kicseréljük a pultot és a burkolatokat, izgalmasabbá tesszük a mennyezet, dinamikát viszünk bele új lámpatestekkel, a lift melletti falra képzőművész által tervezett, festett üvegfelület kerül majd. Hasonlóan a többi emeleten is - próbálunk egységesek lenni az összes szinten.

V. Cs.: Volt olyan előkép, ami kifejezetten inspirált titeket? Az építészek általában nem szeretnek erről beszélni, mert félnek, hogy rájuk sütik a másolás bélyegét, pedig szerintem természetes, hogy mindenki merít más alkotásokból ötletet.

S. R.: Mi a logóval kezdtünk el játszani és rengeteg “Az Év Irodája” díjas projektet néztünk meg, illetve a Pinteresten böngésztünk. Soha nem terveztünk ilyen irodát, ezért szükség is volt rá, hogy tájékozódjunk.

M. T.: Minden építész tájékozódik, inspirálódik - például utazásokból, külföldi példákból.

S. R.: Nekünk ezt tanítják is az egyetemen, hogy előképeket kell gyűjteni, mert nincs új a nap alatt. Fiatalként, kevesebb tapasztalattal külön jó is, ha van honnan kiindulnunk.


Massányi Tibor a Science Park sajtótájékoztatón - fotón: Varga Csilla


V. Cs.: Mire vagytok a legbüszkébbek?

S. R.: Én a mintairodába tervezett asztalunkra, amely bennmaradt a tervben és remélhetőleg le is gyártják. Ez volt az egyik első dolog, amit kitaláltunk, de tartottunk tőle, hogy különleges, a logót absztraháló formája miatt nem lesz hosszú élete. Szerencsére nem így lett.

M. T.: Számomra a büszkeség az az, amikor valaki kitalál valamit, és az megvalósul anélkül, hogy sok mindent le kéne nyesni, át kéne alakítani rajta - és szeretik a végeredményt azok, akik használják. Végül is ez a munkánk lényege.

Varga Csilla

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »