| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Fenntarthatóság

Így is lehet – egy bajor falu háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt

1/8

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Arno Zengerle, Wildpoldsried polgármestere

?>
Wildpoldsried
?>
Wildpoldsried
?>
Wildpoldsried
?>
Wildpoldsried
?>
Wildpoldsried
?>
Wildpoldsried
?>
Arno Zengerle, Wildpoldsried polgármestere
?>
1/8

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Wildpoldsried

Arno Zengerle, Wildpoldsried polgármestere

Így is lehet – egy bajor falu háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt
Fenntarthatóság

Így is lehet – egy bajor falu háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt

2011.11.29. 11:30

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Nemes András

Földrajzi hely:
Németország, Wildpoldsried

Vélemények:
8

Dosszié:

A németországi Wildpoldsried jó előre felkészült a várható erőforrás-válságra: a bő évtizede zajló fejlesztések nyomán a település mára energia terén teljesen önellátóvá vált, sőt, háromszoros többletet termel - ráadásul tisztán megújuló technológiákkal. Mindezt önként, helyi kezdeményezésre, megelőzve az állami rendeleteket is. Az immár nemzetközi hírű bajor mintafalut Nemes András mutatja be.

Wildpoldsried kétezer-hétszáz fős község Németországban, az osztrák határtól 50 kilométerre. 1997-ben összeült a község tanácsa, mivel sürgősen új bevételi forrásokra volt szükségük. Valamilyen új iparágat akartak idetelepíteni, olyat, amely teljes mértékben megvalósítható helyi kezdeményezésben. Nem jutott eszükbe jobb ötlet, mint egy zöld energia-program, amelyek keretében kilenc új napelemes közösségi épület, négy biogázt termelő „erőmű" és hét szélmalom épült. Van egy kis vízerőművük is, ökológiai árvízvédelemmel és természetes víztisztító-rendszerrel. 190 háztartás napelemes. Minden kulturáltan épült be a hely földrajzi és kulturális szövetébe, nincsen ipari látvány, megmaradt a kedves bajor falucska hangulata. A zöld rendszerek áldásaként Wildpoldsried jelenleg pontosan 321 százalékkal termel több energiát, mint amennyit fogyaszt. A különbözetet beadja az országos energiahálózatba, amivel évente 4 millió euró bevételre tesz szert.

 

Wildpoldsried
1/8
Wildpoldsried

Wildpoldsried
2/8
Wildpoldsried

Wildpoldsried
3/8
Wildpoldsried

 

 

Érthető, hogy ezek után rendre olyan kisvállalkozások alakulnak itt, amelyek megújulóenergia-szolgáltatással foglalkoznak. Tavaly a község vezetése kiadott egy manifesztumot, a WIR-2020-t (Wildpoldsried Innovatív Richtungsweisend (Wildpoldsried Inovatív Éllovasok). Koncepciójuknak három alappillére van. Az első a megújuló energia használata és az energiatakarékosság. Egy középület fűtésének kiépítésekor például magánházakat is rácsatlakoztatnak a rendszerre. A második pillér az ökologikus építőipar, a fa használatának maximalizálása - nagyobb középületek esetében is. Ezzel támogatják a regionális erdészetet és a természetes anyagok használatára motiválják a felhasználókat. A harmadik a földfelszín alatti vízkészletek védelme és az ökológiai szennyvíztisztító. A koncepció eszenciájának tekinthető fából épült községi tornatermük, amelynek tetője részben napelemes, részben pedig zöldesített, hogy felfogja az esővizet.

 

Wildpoldsried
4/8
Wildpoldsried

Wildpoldsried
5/8
Wildpoldsried

Wildpoldsried
6/8
Wildpoldsried

 

 

Wildpoldsriedet elárasztották német és nemzetközi klímavédelmi díjakkal. A fukushima-i katasztrófa óta ugyanis Németország kötelezte el magát a leghatározottabban a megújuló energiák mellett. Egy kormányrendelet értelmében 2022-ig bezárják az ország valamennyi atomerőművét. Wildpoldsried azért is mintafalu, mert nem várta meg, hogy általános kormányterv keretében telepítsenek a térségbe szélturbinákat, hanem önerőből oldotta meg a kérdést. Már tematikus turistautakat, tanulmányi kirándulásokat és szemináriumokat szerveznek ide. Arno Zengerle polgármestert meghívták Berlinbe, Romániába és a Fekete-tenger térségébe, ahol arról tartott előadásokat, hogyan alakíthatják át a helyi közösségek az energiaellásukat úgy, hogy közben keresnek is ezen. „A klímaváltozás akkor valósítható meg, ha egy városvezetés mögött olyan lakosok állnak, akik százszázalékosan támogatják ezt az utat. Ezt a modellt nem lehet kényszeríteni. Nálunk bárki meggyőződhet ezek előnyéről. Ha megvan a kellő lelkesedés, a dolog működik" - állítja Zengerle. Érdemes lenne meghívni ezt az embert Magyarországra is.

Nemes András

További információ:

Arno Zengerle, Wildpoldsried polgármestere
7/8
Arno Zengerle, Wildpoldsried polgármestere

Arno Zengerle
Wildpoldsried
Tel. 08304/9205-0
Fax. 08304/9205-20
e-mail: arno.zengerle/kukac/wildpoldsried.de
 

Vélemények (8)
HI
2011.11.29.
14:57

Ami megragadta a figyelmemet: - "Napelem", nem napkollektor. - Természetes alapú építőanyagok (fa), nem szinte méter vastag PS hőszigetelések, műanyagok. - Település szintű közös gondolkozás. Huszti István

nagylaszlo71
2011.11.29.
13:43

Ne mulasszuk el azonnal hozzátenni, hogy a megújuló energiatermelés mögött sajnos mindig ott kell lennie valami nagyon stabil és időjárástól nagyon független kapacitásnak is (atom, szén, gáz), ami minden körülmények között képes az éppen aktuális terhelésnek megfelelő energiát biztosítani. Vagyis minden pörög alapjáraton, a nap kisüt, a szél elkezd fújni, bejön egy kis plusz energia a rendszerbe, amit az sajnos nem tud tárolni. Jó esetben lejjebb lehet venni a gázégőket, rosszabb esetben technológiai veszteségként kiengedik a plusz gőzt az erőműből. Persze mindez automatikusan történik, persze csak egy bizonyos intervallumon belül. Ami azt jelenti, hogy egy-két ilyen falu izgalmas és érdekes tud lenni, de ha százával teremnének ilyenek, akkor az az energetikai szektor csődjével fenyegetne. Természetesen a helyben elfogyasztott, vagy a sok-sok ráfordítással eltárolt (pl. meglehetősen rossz hatásfokkal a tározókba vizet szivattyúzó) energia javít a mérlegen, de nagy léptékben sajnos nem járható ez az út. Vagy ideális megoldás lenne az is, ha a falu energetikai rendszere függetlenedne az országos hálózattól, bár azt valószínűleg senki nem tolerálná, ha szélcsendes és borús időben hetekig nem lenne világítás...

mB
2011.11.29.
14:05

@nagylaszlo71: Ne mulasszuk el azonnal hozzátenni, hogy a megújuló energiatermelés mögött nem kell lennie más, nem-megújuló forrású kapacitásnak. Sőt, ha minden felpörög, a nap kisüt, a szél elkezd fújni, bejön egy kis plusz energia a központi rendszerbe, amit más máshol felhasznál - a falu meg könyveli a bevételt. Ami azt jelenti, hogy nem csak egy-két ilyen falu lehet izgalmas és érdekes, de ha százával teremnének ilyenek, akkor az az energetikai szektor csődjével fenyegetne - és egész országok, országrészek válhatnának önállóvá-önellátóvá. Bizonyára felvetődik az is, ha a falu energetikai rendszere függetlenedne az országos hálózattól (ld. még Erstey Attila: Autonóm ház), a vízerőműnek és az egyes falvak összedolgozásának köszönhetően borús vagy felhős időben sem lenne gond: HISZEN a fenti falu is az igényének a háromszorosát termeli meg - és adja el.

bardóczi
2011.11.29.
15:03

@mB: hihi! :-) Nem tudom, hogy Lászlóban felmerült-e már, hogy sok ilyen falu esetén mindig lesz, amiben süt a nap, fúj a szél, feltör a gőz, fickándozik a geotermikus grádiens, rotyog a biogáz, csörgedezik a patak. Éshát a hálózat adott a betápláláshoz...Az ugye feltűnt mindenkinek, hogy a napsütéséről méltán híres, sivatagi éghajlatú Németország és Ausztria európai napenergiai nagyhatalom. Abban mondjuk egyetértek, hogy a jelenlegi hazai energetikai szektor ezt nem nézné jó szemmel. Hová is fajulna a világ! :)

nagylaszlo71
2011.11.29.
15:27

@bardóczi: Én is mélységesen és nagyon sajnálom, de a világ legnagyobb szerencsétlenségére az energetika és azon belül a villamosáram termelése, biztonságos elosztása annál kicsikét bonyolultabb, mint a cikkben vázolt "megoldás". Nincs itt semmi összeesküvés meg hátsó szándék, az energia mindig akkor és ott kell, amikor és ahol nem igazán van. Hogy a politika rászól a nagytermelőkre és átvételre kényszeríti őket, hát igen, ez van. Hogy a kicsik ebből profitálni próbálnak, az is nyilvánvaló. De hogy a totál hektikus megújuló energiákra nem lehet alapozni, az miért nem világos mindenkinek? Ha teszem azt, Magyarországon hatalmas kapacitású, akár tározós vízi-erőművek, meg sok-sok gigawattnyi szél- és napenergia kapacitás lenne kiépítve, vajon az idei november után még mondaná bárki azt, hogy nincs szükség a párhuzamos és megbízható alapkapacitásra?

Pákozdi Imre
2011.11.29.
15:41

@nagylaszlo71: Valószínűleg szükség van.

HI
2011.11.29.
16:30

@nagylaszlo71: László teljesen érthető. Ha bekövetkezne az, hogy minden település így működne és nem állna mögötte hálózati kapacitás, vagy szabályozható energiakapacitás, akkor működésképtelen lenne a rendszer. Ez nem azt jelenti, hogy a bemutatott példa nem jó, csak nagyobb rendszerben kell vizsgálni. Az "autonóm ház" nagyon jól hangzik, de valamilyen háttértároló kapacitás nélkül az sem működik. Javaslom a realitások érzékelésére ezt megnézni: http://mvm.hu/engine.aspx?page=statisztikai_adatok Huszti István

bardóczi
2011.11.30.
19:24

@nagylaszlo71: De tényleg, miért is mondaná? Ezt senki nem mondja. Itt abban van a vita, hogy az a bizonyos párhuzamos és megbízható alapkapacitás nem származhat-e kis rendszerekből a "világfalu" bármely helyéről, ha egyszer maga a hálózat (és így a betáplálás lehetősége) adott. Mert ugye lehet itt aszályos a november, azon a GIGA vízerőművek elvéreznek, ahogyan a GIGA atomerőműre is akadt most példa, hogy az mégsem oly megbízható párhuzamos alapkapacitás. Ellenben míg teszem azt aszály van, addig is egy spanyol napkémény ugyanúgy megbízhatóan elketyeg, ahogyan máshol ugyanúgy megbízhatóan ürítenek trágyát az állatok és szemetelnek az emberek (biogáz), megint máshol Hollandia partjainál ugyanúgy fúj a szél, Izlandon ugyanúgy kitörnek a gejzírek, Bretagne-ban ugyanúgy jön az árapály, és az osztrák paraszt ugyanúgy égeti a hőközpontban a faforgácsot és venyigét. És ezek hovatovább biztonságosabb hátteret biztosítanak mint az orosz, kazah vagy az arab olaj, gáz, plútónium, urán, vag a lengyel-német-cseh szén. Ráadásul emissziójuk és mellékhatásaik is csekélyebbek, hektikusságuk pedig hálózatba kötve egyre jobban kezelhető. Itt az a kérdés, hogy a múlt infrastruktúráihoz ragaszkodunk, és a foszilis-sugárzó szektorba feccöljük a fejlesztéseket, vagy pedig az hogy a szűkös fejlesztési erőforrásokat a megújulók részaránynövelésére fordítjuk. Az is történelmi kérdés, hogy elhisszük-e továbbra is, hogy az energiatermelés csak centralizálva hatékony, vagy képesek vagyunk a sok kicsi decentralizált és heterogén irányába elindulva azok hálózatát megalkotni. Ha igen, akkor egy sokkal robusztusabb és megbízhatóbb (több lábon álló) rendszert kapunk, mint mondjuk két plusz atomblokkal, vagy 3 dunai vízlépcsővel, amire csak 1-2 bombát kell dobni, csak egyszer kell nagyot hibázni, vagy csak egyszer kell hogy kibukkanjon az ínség szikla, esetleg fordítva: egyszer kell MÁSZ fölötti árvíz ahhoz, hogy egy teljes ország fejre álljon. Szerintem.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.