Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Történet

Ilyen lett a felújított bajnai Sándor–Metternich-kastély

1/31

Esti kivilágításban a főépület kerti homlokzata, a megújult klasszicista kastély előtt nagy a sürgés-forgás – a megnyitó előtti percekben.

A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában kelhetett új életre a hányattatott évtizedek után. A felújítás generáltervezője a PALATIUM Stúdió volt.

A kovácsoltvas kapu már tárva – átlátás a klasszicista kapualjon keresztül a tájkert tisztására, háttérben a Gerecse dombjaival.

Az orommezőben a Sándor család horgany címere, a belső falon a klasszicista átalakítás éve római számmal: 1834.

A kerti portikuszon keresztül is feltárul a kastély páratlan fekvése.

A keleti mellékszárnyból itt léphetünk át a kertbe, de innen indul a pincekonyhába levezető lépcső is, melyen át a helyreállított századfordulós konyhatérbe juthatunk le.

A főlépcső terében Sándor Móric gróf eredetileg is ide készült lovas portréja hosszú távollét, majd hosszú restaurálási folyamat után került vissza méltó helyére.

A főlépcsőház baluszteres korlátja – a rekonstruált babák mindegyikében eredeti töredékeket is felhaszáltak!

A kápolna az egyik legérdekesebb tér, több építéstörténeti periódus jelenik meg benne egyszerre, itt a szentély teljesen helyreállított oltárát és barokk falképeit is megcsodálhatjuk.

A nagyrészt hiányosan, de értelmezhető arányban fennmaradt korábbi barokk falfestést állították helyre nem teljesen kiegészítve a kápolnában. A későbbi klasszicista kifestésből annyit láthatunk, amiből el tudjuk képzelni az összhatását.

A földszinti boltozatos helyiségek barokk kifestésének feltárása és konzerválása remek keretet ad a kávézó fogyasztóterének, amelynek berendezési elemei szintén kortárs megfogalmazásúak.

Az előcsarnokokban a klasszicista kor tipikus hengeres kapualj-lámpáit idézik a klasszikus hangvételű, de modern lámpatestek.

Mivel mostantól a kastély korszerű múzeum és rendezvényhelyszín is lesz egyben, ajándékbolt, és kávézó is helyet kapott benne. Az információs tábla és a büfépult már a modern formavilág jegyében készült.

A mellékszárnyban elhelyezett közönségforgalmi mosdók magától értetődően az együttes legmodernebb részei, azonban a mosdótálak alatti vörösmárvány azért megidézi a történeti pincekonyhát.

Sándor Móric személyiségéről fest képet a kiállítás. A híres lovasról fennmaradt festmény tanúsága szerint citerán is játszott – a kép alatt kiállított hangszer elé állva bizony még citeraszót is hallhat a látogató. A kurátor dr. Rostás Péter volt.

A vadászterem melletti két térben modern kiállítási kontextusban jelenik meg a gróf lovas mivolta. Az interaktivitás itt nem csak jelszó, a lószerszámokat meg lehet fogni a szekrényben, sőt, a vállalkozó kedvű látogató felülhet a nyergekre is.

A földszint több helyiségében töredékességük miatt nem volt lehetőség bemutatni a fennmaradt díszítőfestéseket, itt korszerű kiállítás mutatja be a kastély múltját. Szétszedhető makett, miseruhák, archív felvételek másolatai is láthatóak e teremben.

Padlóvitrinben őrzött épülettöredékekre hajt egy 20. század közepi körmös kerekű traktor, amely így a II. világháború utáni pusztulás metaforájává válik, egyúttal megidézi az államosítás után a kastélyban elhelyezett gépállomás korszakát is.

Az élénkebb színű fal előtt álló kályharekonstrukció és az antik tükrös szekrény sugallja a tér történetiségét, de itt a modern kiállítás dominál. Egy filmvetítést barokk formájú, de átlátszó műanyag székekről élvezhetünk.

A kastély egyetlen faburkolatú, falikárpitos terme; a kiállításban Sándor Paulina divatcentrikussága jelenik meg benne. Egy szecessziós csillár függ alá, amilyet a századfordulón a merész újítónak számító Paulina is belerakhatott volna a történeti térbe.

A zöld falú vadászterem rekonstruált cserépkályhával és korabeli berendezéssel hűen idézi a vadász trófeákkal díszített grófi dolgozószobát – szinte valódi enteriőrrekonstrukcióról van szó, mint pusztán kiállítási térről.

A sárga Etruszk-terem újraalkotott stukkómennyezetével, restaurált gránitkandallójával, történeti csillárral teljes értékű képet ad az eredeti állapotokról – már csak a timpanonok pártázata hiányzik, melynek helyreállítása egyelőre nem valósulhatott meg.

A kastély legpompásabb terme a Raffaello-terem: szembeállított tükrök, korabeli klasszicista csillár, analógiák alapján rekonstruált függönyök, fotó alapján újragyártott parketta nyújt méltó keretet a Magyarországon páratlan mennyezetfestménynek.

A Raffaello terem mennyezetfestményének részlete. A 70-es években leválasztott, most visszahelyezett mű részleteit magyarázó érintőképernyőn is szemügyre vehetjük, ahol a látogatók azt is megtudhatják, melyik alak milyen mitologikus személyt ábrázol.

Kilátás a Raffaello-terem hármas ablakán át a téli tájra.

Téli naplemente árnyai a Raffaello-teremben, Sanquirico restaurált falfestése és a rekonstruált 19. század végi bőrszékek.

Az Etruszk-terem architektonikus keretezésű, egymással szemben álló tükrei és Alessandro Sanquirico tervezte díszítőfestése teljes pompájában újra az 1830-as éveket idézi.

Kilincs a Sándor család nevének kezdőbetűjével – az egyetlen előkerült eredeti darab alapján készült másolatok díszítik most az épület ajtajait.

Az emelet déli saroktermében kiállított ülőgarnitúra az eredeti berendezési tárgyak utolsó hírvivője, melyek hangsúlyozva a kastély hányattatott sorsát egy ideig még restaurálás nélkül, fellelt állapotukban lesznek bemutatva a közönségnek.

A kerti kapu a keleti oldalszárnyon, az öntöttvas díszrács lándzsaszerű elemei is a klasszicizmus formavilágát idézik.

Az új életre kelt épületegyüttes a magasból, háttérben a falu templomával. A még helyre nem állított orangerie felújítására elkészültek a tervek, ez a második ütem is hamarosan elindul.

?>
Esti kivilágításban a főépület kerti homlokzata, a megújult klasszicista kastély előtt nagy a sürgés-forgás – a megnyitó előtti percekben.
?>
A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában kelhetett új életre a hányattatott évtizedek után. A felújítás generáltervezője a PALATIUM Stúdió volt.
?>
A kovácsoltvas kapu már tárva – átlátás a klasszicista kapualjon keresztül a tájkert tisztására, háttérben a Gerecse dombjaival.
?>
Az orommezőben a Sándor család horgany címere, a belső falon a klasszicista átalakítás éve római számmal: 1834.
?>
A kerti portikuszon keresztül is feltárul a kastély páratlan fekvése.
?>
A keleti mellékszárnyból itt léphetünk át a kertbe, de innen indul a pincekonyhába levezető lépcső is, melyen át a helyreállított századfordulós konyhatérbe juthatunk le.
?>
A főlépcső terében Sándor Móric gróf eredetileg is ide készült lovas portréja hosszú távollét, majd hosszú restaurálási folyamat után került vissza méltó helyére.
?>
A főlépcsőház baluszteres korlátja – a rekonstruált babák mindegyikében eredeti töredékeket is felhaszáltak!
?>
A kápolna az egyik legérdekesebb tér, több építéstörténeti periódus jelenik meg benne egyszerre, itt a szentély teljesen helyreállított oltárát és barokk falképeit is megcsodálhatjuk.
?>
A nagyrészt hiányosan, de értelmezhető arányban fennmaradt korábbi barokk falfestést állították helyre nem teljesen kiegészítve a kápolnában. A későbbi klasszicista kifestésből annyit láthatunk, amiből el tudjuk képzelni az összhatását.
?>
A földszinti boltozatos helyiségek barokk kifestésének feltárása és konzerválása remek keretet ad a kávézó fogyasztóterének, amelynek berendezési elemei szintén kortárs megfogalmazásúak.
?>
Az előcsarnokokban a klasszicista kor tipikus hengeres kapualj-lámpáit idézik a klasszikus hangvételű, de modern lámpatestek.
?>
Mivel mostantól a kastély korszerű múzeum és rendezvényhelyszín is lesz egyben, ajándékbolt, és kávézó is helyet kapott benne. Az információs tábla és a büfépult már a modern formavilág jegyében készült.
?>
A mellékszárnyban elhelyezett közönségforgalmi mosdók magától értetődően az együttes legmodernebb részei, azonban a mosdótálak alatti vörösmárvány azért megidézi a történeti pincekonyhát.
?>
Sándor Móric személyiségéről fest képet a kiállítás. A híres lovasról fennmaradt festmény tanúsága szerint citerán is játszott – a kép alatt kiállított hangszer elé állva bizony még citeraszót is hallhat a látogató. A kurátor dr. Rostás Péter volt.
?>
A vadászterem melletti két térben modern kiállítási kontextusban jelenik meg a gróf lovas mivolta. Az interaktivitás itt nem csak jelszó, a lószerszámokat meg lehet fogni a szekrényben, sőt, a vállalkozó kedvű látogató felülhet a nyergekre is.
?>
A földszint több helyiségében töredékességük miatt nem volt lehetőség bemutatni a fennmaradt díszítőfestéseket, itt korszerű kiállítás mutatja be a kastély múltját. Szétszedhető makett, miseruhák, archív felvételek másolatai is láthatóak e teremben.
?>
Padlóvitrinben őrzött épülettöredékekre hajt egy 20. század közepi körmös kerekű traktor, amely így a II. világháború utáni pusztulás metaforájává válik, egyúttal megidézi az államosítás után a kastélyban elhelyezett gépállomás korszakát is.
?>
Az élénkebb színű fal előtt álló kályharekonstrukció és az antik tükrös szekrény sugallja a tér történetiségét, de itt a modern kiállítás dominál. Egy filmvetítést barokk formájú, de átlátszó műanyag székekről élvezhetünk.
?>
A kastély egyetlen faburkolatú, falikárpitos terme; a kiállításban Sándor Paulina divatcentrikussága jelenik meg benne. Egy szecessziós csillár függ alá, amilyet a századfordulón a merész újítónak számító Paulina is belerakhatott volna a történeti térbe.
?>
A zöld falú vadászterem rekonstruált cserépkályhával és korabeli berendezéssel hűen idézi a vadász trófeákkal díszített grófi dolgozószobát – szinte valódi enteriőrrekonstrukcióról van szó, mint pusztán kiállítási térről.
?>
A sárga Etruszk-terem újraalkotott stukkómennyezetével, restaurált gránitkandallójával, történeti csillárral teljes értékű képet ad az eredeti állapotokról – már csak a timpanonok pártázata hiányzik, melynek helyreállítása egyelőre nem valósulhatott meg.
?>
A kastély legpompásabb terme a Raffaello-terem: szembeállított tükrök, korabeli klasszicista csillár, analógiák alapján rekonstruált függönyök, fotó alapján újragyártott parketta nyújt méltó keretet a Magyarországon páratlan mennyezetfestménynek.
?>
A Raffaello terem mennyezetfestményének részlete. A 70-es években leválasztott, most  visszahelyezett mű részleteit magyarázó érintőképernyőn is szemügyre vehetjük, ahol a látogatók azt is megtudhatják, melyik alak milyen mitologikus személyt ábrázol.
?>
Kilátás a Raffaello-terem hármas ablakán át a téli tájra.
?>
Téli naplemente árnyai a Raffaello-teremben, Sanquirico restaurált falfestése és a rekonstruált 19. század végi bőrszékek.
?>
Az Etruszk-terem architektonikus keretezésű, egymással szemben álló tükrei és Alessandro Sanquirico tervezte díszítőfestése teljes pompájában újra az 1830-as éveket idézi.
?>
Kilincs a Sándor család nevének kezdőbetűjével – az egyetlen előkerült eredeti darab alapján készült másolatok díszítik most az épület ajtajait.
?>
Az emelet déli saroktermében kiállított ülőgarnitúra az eredeti berendezési tárgyak utolsó hírvivője, melyek hangsúlyozva a kastély hányattatott sorsát egy ideig még restaurálás nélkül, fellelt állapotukban lesznek bemutatva a közönségnek.
?>
A kerti kapu a keleti oldalszárnyon, az öntöttvas díszrács lándzsaszerű elemei is a klasszicizmus formavilágát idézik.
?>
Az új életre kelt épületegyüttes a magasból, háttérben a falu templomával. A még helyre nem állított orangerie felújítására elkészültek a tervek, ez a második ütem is hamarosan elindul.
1/31

Esti kivilágításban a főépület kerti homlokzata, a megújult klasszicista kastély előtt nagy a sürgés-forgás – a megnyitó előtti percekben.

A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában kelhetett új életre a hányattatott évtizedek után. A felújítás generáltervezője a PALATIUM Stúdió volt.

A kovácsoltvas kapu már tárva – átlátás a klasszicista kapualjon keresztül a tájkert tisztására, háttérben a Gerecse dombjaival.

Az orommezőben a Sándor család horgany címere, a belső falon a klasszicista átalakítás éve római számmal: 1834.

A kerti portikuszon keresztül is feltárul a kastély páratlan fekvése.

A keleti mellékszárnyból itt léphetünk át a kertbe, de innen indul a pincekonyhába levezető lépcső is, melyen át a helyreállított századfordulós konyhatérbe juthatunk le.

A főlépcső terében Sándor Móric gróf eredetileg is ide készült lovas portréja hosszú távollét, majd hosszú restaurálási folyamat után került vissza méltó helyére.

A főlépcsőház baluszteres korlátja – a rekonstruált babák mindegyikében eredeti töredékeket is felhaszáltak!

A kápolna az egyik legérdekesebb tér, több építéstörténeti periódus jelenik meg benne egyszerre, itt a szentély teljesen helyreállított oltárát és barokk falképeit is megcsodálhatjuk.

A nagyrészt hiányosan, de értelmezhető arányban fennmaradt korábbi barokk falfestést állították helyre nem teljesen kiegészítve a kápolnában. A későbbi klasszicista kifestésből annyit láthatunk, amiből el tudjuk képzelni az összhatását.

A földszinti boltozatos helyiségek barokk kifestésének feltárása és konzerválása remek keretet ad a kávézó fogyasztóterének, amelynek berendezési elemei szintén kortárs megfogalmazásúak.

Az előcsarnokokban a klasszicista kor tipikus hengeres kapualj-lámpáit idézik a klasszikus hangvételű, de modern lámpatestek.

Mivel mostantól a kastély korszerű múzeum és rendezvényhelyszín is lesz egyben, ajándékbolt, és kávézó is helyet kapott benne. Az információs tábla és a büfépult már a modern formavilág jegyében készült.

A mellékszárnyban elhelyezett közönségforgalmi mosdók magától értetődően az együttes legmodernebb részei, azonban a mosdótálak alatti vörösmárvány azért megidézi a történeti pincekonyhát.

Sándor Móric személyiségéről fest képet a kiállítás. A híres lovasról fennmaradt festmény tanúsága szerint citerán is játszott – a kép alatt kiállított hangszer elé állva bizony még citeraszót is hallhat a látogató. A kurátor dr. Rostás Péter volt.

A vadászterem melletti két térben modern kiállítási kontextusban jelenik meg a gróf lovas mivolta. Az interaktivitás itt nem csak jelszó, a lószerszámokat meg lehet fogni a szekrényben, sőt, a vállalkozó kedvű látogató felülhet a nyergekre is.

A földszint több helyiségében töredékességük miatt nem volt lehetőség bemutatni a fennmaradt díszítőfestéseket, itt korszerű kiállítás mutatja be a kastély múltját. Szétszedhető makett, miseruhák, archív felvételek másolatai is láthatóak e teremben.

Padlóvitrinben őrzött épülettöredékekre hajt egy 20. század közepi körmös kerekű traktor, amely így a II. világháború utáni pusztulás metaforájává válik, egyúttal megidézi az államosítás után a kastélyban elhelyezett gépállomás korszakát is.

Az élénkebb színű fal előtt álló kályharekonstrukció és az antik tükrös szekrény sugallja a tér történetiségét, de itt a modern kiállítás dominál. Egy filmvetítést barokk formájú, de átlátszó műanyag székekről élvezhetünk.

A kastély egyetlen faburkolatú, falikárpitos terme; a kiállításban Sándor Paulina divatcentrikussága jelenik meg benne. Egy szecessziós csillár függ alá, amilyet a századfordulón a merész újítónak számító Paulina is belerakhatott volna a történeti térbe.

A zöld falú vadászterem rekonstruált cserépkályhával és korabeli berendezéssel hűen idézi a vadász trófeákkal díszített grófi dolgozószobát – szinte valódi enteriőrrekonstrukcióról van szó, mint pusztán kiállítási térről.

A sárga Etruszk-terem újraalkotott stukkómennyezetével, restaurált gránitkandallójával, történeti csillárral teljes értékű képet ad az eredeti állapotokról – már csak a timpanonok pártázata hiányzik, melynek helyreállítása egyelőre nem valósulhatott meg.

A kastély legpompásabb terme a Raffaello-terem: szembeállított tükrök, korabeli klasszicista csillár, analógiák alapján rekonstruált függönyök, fotó alapján újragyártott parketta nyújt méltó keretet a Magyarországon páratlan mennyezetfestménynek.

A Raffaello terem mennyezetfestményének részlete. A 70-es években leválasztott, most visszahelyezett mű részleteit magyarázó érintőképernyőn is szemügyre vehetjük, ahol a látogatók azt is megtudhatják, melyik alak milyen mitologikus személyt ábrázol.

Kilátás a Raffaello-terem hármas ablakán át a téli tájra.

Téli naplemente árnyai a Raffaello-teremben, Sanquirico restaurált falfestése és a rekonstruált 19. század végi bőrszékek.

Az Etruszk-terem architektonikus keretezésű, egymással szemben álló tükrei és Alessandro Sanquirico tervezte díszítőfestése teljes pompájában újra az 1830-as éveket idézi.

Kilincs a Sándor család nevének kezdőbetűjével – az egyetlen előkerült eredeti darab alapján készült másolatok díszítik most az épület ajtajait.

Az emelet déli saroktermében kiállított ülőgarnitúra az eredeti berendezési tárgyak utolsó hírvivője, melyek hangsúlyozva a kastély hányattatott sorsát egy ideig még restaurálás nélkül, fellelt állapotukban lesznek bemutatva a közönségnek.

A kerti kapu a keleti oldalszárnyon, az öntöttvas díszrács lándzsaszerű elemei is a klasszicizmus formavilágát idézik.

Az új életre kelt épületegyüttes a magasból, háttérben a falu templomával. A még helyre nem állított orangerie felújítására elkészültek a tervek, ez a második ütem is hamarosan elindul.

Nézőpontok/Történet

Ilyen lett a felújított bajnai Sándor–Metternich-kastély

2021.12.12. 11:39
1/31

Esti kivilágításban a főépület kerti homlokzata, a megújult klasszicista kastély előtt nagy a sürgés-forgás – a megnyitó előtti percekben.

A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában kelhetett új életre a hányattatott évtizedek után. A felújítás generáltervezője a PALATIUM Stúdió volt.

A kovácsoltvas kapu már tárva – átlátás a klasszicista kapualjon keresztül a tájkert tisztására, háttérben a Gerecse dombjaival.

Az orommezőben a Sándor család horgany címere, a belső falon a klasszicista átalakítás éve római számmal: 1834.

A kerti portikuszon keresztül is feltárul a kastély páratlan fekvése.

A keleti mellékszárnyból itt léphetünk át a kertbe, de innen indul a pincekonyhába levezető lépcső is, melyen át a helyreállított századfordulós konyhatérbe juthatunk le.

A főlépcső terében Sándor Móric gróf eredetileg is ide készült lovas portréja hosszú távollét, majd hosszú restaurálási folyamat után került vissza méltó helyére.

A főlépcsőház baluszteres korlátja – a rekonstruált babák mindegyikében eredeti töredékeket is felhaszáltak!

A kápolna az egyik legérdekesebb tér, több építéstörténeti periódus jelenik meg benne egyszerre, itt a szentély teljesen helyreállított oltárát és barokk falképeit is megcsodálhatjuk.

A nagyrészt hiányosan, de értelmezhető arányban fennmaradt korábbi barokk falfestést állították helyre nem teljesen kiegészítve a kápolnában. A későbbi klasszicista kifestésből annyit láthatunk, amiből el tudjuk képzelni az összhatását.

A földszinti boltozatos helyiségek barokk kifestésének feltárása és konzerválása remek keretet ad a kávézó fogyasztóterének, amelynek berendezési elemei szintén kortárs megfogalmazásúak.

Az előcsarnokokban a klasszicista kor tipikus hengeres kapualj-lámpáit idézik a klasszikus hangvételű, de modern lámpatestek.

Mivel mostantól a kastély korszerű múzeum és rendezvényhelyszín is lesz egyben, ajándékbolt, és kávézó is helyet kapott benne. Az információs tábla és a büfépult már a modern formavilág jegyében készült.

A mellékszárnyban elhelyezett közönségforgalmi mosdók magától értetődően az együttes legmodernebb részei, azonban a mosdótálak alatti vörösmárvány azért megidézi a történeti pincekonyhát.

Sándor Móric személyiségéről fest képet a kiállítás. A híres lovasról fennmaradt festmény tanúsága szerint citerán is játszott – a kép alatt kiállított hangszer elé állva bizony még citeraszót is hallhat a látogató. A kurátor dr. Rostás Péter volt.

A vadászterem melletti két térben modern kiállítási kontextusban jelenik meg a gróf lovas mivolta. Az interaktivitás itt nem csak jelszó, a lószerszámokat meg lehet fogni a szekrényben, sőt, a vállalkozó kedvű látogató felülhet a nyergekre is.

A földszint több helyiségében töredékességük miatt nem volt lehetőség bemutatni a fennmaradt díszítőfestéseket, itt korszerű kiállítás mutatja be a kastély múltját. Szétszedhető makett, miseruhák, archív felvételek másolatai is láthatóak e teremben.

Padlóvitrinben őrzött épülettöredékekre hajt egy 20. század közepi körmös kerekű traktor, amely így a II. világháború utáni pusztulás metaforájává válik, egyúttal megidézi az államosítás után a kastélyban elhelyezett gépállomás korszakát is.

Az élénkebb színű fal előtt álló kályharekonstrukció és az antik tükrös szekrény sugallja a tér történetiségét, de itt a modern kiállítás dominál. Egy filmvetítést barokk formájú, de átlátszó műanyag székekről élvezhetünk.

A kastély egyetlen faburkolatú, falikárpitos terme; a kiállításban Sándor Paulina divatcentrikussága jelenik meg benne. Egy szecessziós csillár függ alá, amilyet a századfordulón a merész újítónak számító Paulina is belerakhatott volna a történeti térbe.

A zöld falú vadászterem rekonstruált cserépkályhával és korabeli berendezéssel hűen idézi a vadász trófeákkal díszített grófi dolgozószobát – szinte valódi enteriőrrekonstrukcióról van szó, mint pusztán kiállítási térről.

A sárga Etruszk-terem újraalkotott stukkómennyezetével, restaurált gránitkandallójával, történeti csillárral teljes értékű képet ad az eredeti állapotokról – már csak a timpanonok pártázata hiányzik, melynek helyreállítása egyelőre nem valósulhatott meg.

A kastély legpompásabb terme a Raffaello-terem: szembeállított tükrök, korabeli klasszicista csillár, analógiák alapján rekonstruált függönyök, fotó alapján újragyártott parketta nyújt méltó keretet a Magyarországon páratlan mennyezetfestménynek.

A Raffaello terem mennyezetfestményének részlete. A 70-es években leválasztott, most visszahelyezett mű részleteit magyarázó érintőképernyőn is szemügyre vehetjük, ahol a látogatók azt is megtudhatják, melyik alak milyen mitologikus személyt ábrázol.

Kilátás a Raffaello-terem hármas ablakán át a téli tájra.

Téli naplemente árnyai a Raffaello-teremben, Sanquirico restaurált falfestése és a rekonstruált 19. század végi bőrszékek.

Az Etruszk-terem architektonikus keretezésű, egymással szemben álló tükrei és Alessandro Sanquirico tervezte díszítőfestése teljes pompájában újra az 1830-as éveket idézi.

Kilincs a Sándor család nevének kezdőbetűjével – az egyetlen előkerült eredeti darab alapján készült másolatok díszítik most az épület ajtajait.

Az emelet déli saroktermében kiállított ülőgarnitúra az eredeti berendezési tárgyak utolsó hírvivője, melyek hangsúlyozva a kastély hányattatott sorsát egy ideig még restaurálás nélkül, fellelt állapotukban lesznek bemutatva a közönségnek.

A kerti kapu a keleti oldalszárnyon, az öntöttvas díszrács lándzsaszerű elemei is a klasszicizmus formavilágát idézik.

Az új életre kelt épületegyüttes a magasból, háttérben a falu templomával. A még helyre nem állított orangerie felújítására elkészültek a tervek, ez a második ütem is hamarosan elindul.

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.