Információcsere bárhol, bármikor - ez a BIM filozófia

A BIM eszközök már az irodákban vannak, de a filozófia megértése fogja berobbantani az eredményeket. A Graphisoft két hazai vezetőjével, Szolnoki Tibor business development managerrel és Reicher Péter kereskedelmi vezetővel Lányi András beszélgetett.

Lányi András: Ha kicsit félretesszük a szemérmességünket és azt mondjuk, hogy valaki nem tudja, mi az a BIM ( Building Information Modelling) akkor hogyan foglalnátok össze röviden?

Reicher Péter: Számomra nagyon egyszerű, a BIM annyit jelent, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a tervezés-szervezés menetét informatikai eszközökkel. A tervek költséghatékonyabban, gyorsabban és jobb minőségben készülnek el, mely azután támogatni tudja a kivitelezést és az üzemeltetést is.

Szolnoki Tibor: Kicsit még továbbmennék. A végcél, hogy az egész folyamat, az első ceruzahúzástól a teljes üzemeltetésig - sőt, az épület lebontásáig - sokkal hatékonyabb legyen. Az egyik eszköz erre a háromdimenziós virtuális modell, míg a másik az információ, amit ehhez csatolhatunk. Tehát a BIM-ből az 'I' betű az, ami megkülönbözteti a hagyományos, háromdimenziós modelltől. A lényege, hogy az egyes elemekhez, és az egész modellhez is bármikor kigyűjthető, -szűrhető információkat kell hozzárendelni, amelyeket oda lehet adni annak a partnernek, vagy szakembernek, akinek erre szüksége van.

LA: Ha valaki meg akar ismerkedni BIM megoldásokkal, akkor mit tegyen?

SZT: Alapvetően itthon a Graphisoft a legjobb kiindulási pont, mert a weboldalunkon könnyen elérhető információ van magyar nyelven. Amikor ArchiCAD bemutatókat szervezünk, mindig beszélünk a BIM-ről is és ezt az aspektust be is mutatjuk.

LA: Iroda szinten mit nyújt a szoftver? Amikor a BIM-et bevezetik egy irodában, akkor munkaszervezésben vagy hatékonyságban mit eredményez?

SZT: Erre a legjobb, ha példákkal válaszolok. Az ArchiCAD most múlt 30 éves, 200.000 felhasználónk van, rengeteg esettanulmányt készítettünk eddig. Az derült ki, hogy 20-30%-os hatékonyságnövelés szinte mindenhol elérhető, ahol értelmes stratégia mentén implementálták az ArchiCAD-et. Van, ahol akár 40-50% is. A fejlődés fő területei: egyrészt a csapatmunka, a házon belüli munkaszervezés, míg a másik nagy előny a megrendelőnek adott érték. Itt viszont van egy probléma: nagyon nehéz az építészeknek forintosítani azt, ami a megrendelőnek közvetlen érték. Mit kap a megrendelő? Az építész energiahatékony módon tervez, sokkal több látványtervet, vizualizációt ad, és egy BIMx file-t, amely a segítségével az egész terv bejárható. A BIM-mel már a kezdetektől fogva pontos költségbecslés adható, hiszen lehetőség van kiszámolni a valós mennyiségeket. Ezeket az előnyöket mással nem lehet elérni. A nagy kihívás a megrendelőknek adott plusz értékek pénzre váltása. 

RP: A tavaly őszi portugál BIM konferencia egyik előadója is arról számolt be, hogy milyen sok ajánlatot és tervmennyiséget adtak ki egy évben, ugyanazzal a 9 emberrel. Az első évben 60.000, azt követően 140, majd a harmadik évben már 350.000 négyzetméternyi éves tervezési felületet terveztek meg, kizárólag azért, mert standard tervezési folyamatok alakultak ki, amiket egy BIM tervezési kézikönyvben rögzítettek saját maguk számára. Beszéltek arról is, hogy a hatékonyságnövekedés következtében olcsóbb és jobb terveket készítenek, ezáltal folyamatosan nyerik a tendereket is.

SZT: Az is előny, hogy sokkal kevesebb munkát kell kiadni külső cégeknek. Például a 18-as ArchiCAD újdonsága a beépített Cine Render motor, amivel professzionális látványterveket lehet csinálni házon belül is. A lehetőségek végtelenek, itt minden az építésziroda intelligenciáján múlik. Stratégiára és kézikönyvre van szükség, amely mentén implementálják a rendszert.

LA: Hogyan épülhet be a BIM az épületfenntartásba?

SZT: Az információ segítségével. Fontos, hogy már a tervezés folyamán belekerüljön a modellbe az adott szerkezet beépítésének dátuma, az ellenőrzésért felelős személy kiléte, vagy bármilyen más információ, amely hasznos lehet az épület üzemeltetése során. Később ezek egyszerűen, hatékonyan, bármikor kinyerhetők a rendszerből. 

RP: Mivel kezdődik az üzemeltetés? Ha nem a BIM szemlélet szerint tervezett egy épület, akkor felméréssel indul. Ha állami normatíva szerint kötelezően BIM-módszerrel épülnének fel a beruházások, eleve készülne egy háromdimenziós modell, ami alapján az üzemeltető dolgozhatna.

LA: Mi az, amiben a magyar építészek hátrányban vannak?

RP: Kulcsfontosságú gyorsan megérteni a BIM filozófia lényegét, és az adaptációt is hamar el kell kezdeni. Ha az újraértelmezésre, lokalizálásra és a BIM filozófia határainak feszegetésére fordítjuk az időt, a Nyugat lépéselőnyre tehet szert az adaptációban. El kell dönteni stúdiónként, hogy ezt mikor és hogyan célszerű bevezetni. Ezen múlik, hogy hatékonnyá válik vagy megmarad a filozófia szintjén.

SZT: Még annyit hozzátennék, hogy az óriási előny, hogy a magyar piacon az ArchiCAD piacvezető szoftver. Valójában úgy használnak BIM-et emberek, hogy nem is tudnak róla. Ott van a kezükben az eszköz sok helyen, csak a stratégia hiányzik mögüle. Rajzoló vagy esetleg még modellező eszközként, de nem BIM szoftverként használják.

RP: A Nyugat talán már előrébb van a BIM bevezetésével. Pontosabban értik, hogy ez mit jelent, és elkezdték a megvalósítást. Az első évek utáni tapasztalatokat hallottam vissza, hogy milyen szemléletváltás, milyen attitűd, milyen oktatás és milyen tudás-transzfer szükséges ahhoz, hogy egy-egy iroda elkezdjen szervezetten ebbe az irányba menni. Ez alapján a magyar piac is képes a gyors felzárkózásra.  

LA: Milyen kommunikációra ad lehetőséget a BIM építés közben?

SZT: Az egész építőipari szakma rákfenéje a kommunikációs probléma. A kivitelezési problémák 80%-a erre vezethető vissza. Nem tervezési hibára, hanem arra, hogy nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Ebben a BIM abszolút képes megoldásokat adni. Kommunikációról szól az egész. Ez lehet modell, információ vagy rajz, a lényeg, hogy legyen egy olyan platform, amelyen ezeket lehet cserélni. Az Open BIM filozófia pontosan erről szól, hogy mindegy mit használsz, mindegy hol vagy, képes vagy információt cserélni a másikkal.

Fontos az építészirodán belüli, a társtervezőkkel folytatott, illetve már kivitelezés során az építési helyszínről való kommunikáció. Eddig eléggé megkötötte a kommunikációs lehetőségek tárházát, ha el kellett hagyni az irodát. A BIM szoftverek alapvetően desktop gépeken futnak, elég nehéz kivinni az kivitelezés helyszínére. Erre volt egy nagyon könnyen használható és flexibilis megoldásunk, a BIMx mobil applikáció. Ez önmagában is nagyon jó arra, hogy vizualizáljuk és bejárjuk a modellt, és kivigyük bármilyen építési helyszínre. Ennek történt egy komolyabb fejlesztése másfél évvel ezelőtt, így már a teljes dokumentációt is tartalmazta. Egyetlen egy limitációja volt: a kétirányú kommunikáció. Ezt a problémakört vettük célba ezzel az új verzióval, ami fél éve érhető el.

Lehetővé tettük, hogy kis felhőcskéket rajzolva a problematikus részek köré megjegyzések fűzhetők. Gyakorlatilag bele lehet rajzolni a tervbe és visszaküldeni az építészeknek, tervezőtársaknak. Így bárhol, tárgyalás során, vagy akár a kivitelezési helyszínen azonosíthatók a problémák, szöveges megjegyzések fűzhetők hozzá, és ezt a modell kontextusában vissza lehet küldeni közvetlenül az ArchiCAD Teamwork file-ba. Az építész nem csak egy üzenetet kap, hanem visszaállíthatja a pontos perspektívát, ahol a problémát megtaláltuk. Ezeken az elemeken egyértelműen beazonosítható a probléma és rögtön megjelenik egy üzenet is, ami jöhet akár egy építési helyszínről is. 

Emellett nagyon egyszerű a használata, a laikusok számára is érthető a navigáció, a nagyítás, a nézetek és metszetek közötti váltás, emellett a munkacsapat tagjai közvetlen, névre szóló kommunikációját is lehetővé teszi. Ez nagyon hatékony kétirányú kommunikációt tesz lehetővé.

LA: Mit jelent pontosan az Open BIM?

RP: A zárt BIM azt jelenti, hogy vedd meg az én termékemet, amiben van egy darab gépészeti-, van egy darab statikai- és van egy darab építész szoftver, amelyek tökéletesen működnek önállóan. Azonban egy albán statikus teljesen más programmal dolgozik, mint egy dél-afrikai. Kész képtelenség lenne, ha a világ legkülönfélébb területein egyetlen megoldásra kellene átszokni. Az Open BIM azt jelenti, hogy a különböző országokban az eltérő szoftvermegoldások, amik a gépészetet, statikát és az építészetet lefedik, legyenek egymással kompatibilisek, tudjanak együtt dolgozni. A különböző protokollok közötti kommunikációt egy interfész segíti, ami mögött az IFC [Industry Foundation Classes – a szerk.] szabvány áll.

Alapvetően már nem arról szól a dolog, hogy az adott részfeladatot a portugál statikus-program képes-e megcsinálni, hanem a kommunikációról. A programok közötti párbeszédnek természetesnek kell lennie. Senki sem az egyes programok határait feszegeti, inkább az a probléma, hogyan valósul meg tervezési feladatok komplett kivitelezése, hogy annak milyen szervezeti, kulturális, műszaki változásokat kell létrehoznia egy szervezeti egységben.

SZT: Az Open BIM alapvetően több BIM-fejlesztő együttműködése, nem egyetlen konkrét megoldást jelent, hanem egy filozófiát, hogyan állunk ehhez a problémakörhöz.

LA: Merre tartunk?

SZT: A BIM-ben az az érdekes, hogy folyamatosan fejlődik, senki nem tudja, hova lyukad majd ki, hol van a vége. Azért nehéz a BIM-ről beszélni, azért nem is értik az építészek, mert állandóan változik. Mindig újabb tartalom kerül bele és folyamatosan nő. Én azt mondanám, hogy a BIM egy platform, amihez különböző módokon lehet csatlakozni, és ez mutatja meg, hogy ki milyen igényszinten száll be.

RP: Az innováció oldaláról azt látom, hogy folyamatos igény és a lehetőségek közös megvalósulási metszete eredményezi a technológiát. Mi nem úgy csináljuk a fejlesztést, hogy vannak álmaink, és ezeket megpróbáljuk megvalósítani, azután az vagy jól sikerül, vagy sem. Egyszerűen valós igényre keresünk választ a technikai lehetőségünk határait feszegetve. Nem azért kerül fel a "felhőbe" a terv, mert azt gondoltuk, hogy ez a vízió, hanem azért, mert ázsiai ügyfeleink részéről érkezett az az igény, hogy oldjuk meg a problémájukat - mert ő már kinőtte a szigetországot, és a teljes régióban építkezik. Számára kisebb kockázat az, hogy fent vannak az adati a felhőben, hiszen már 20 éve ott van ERP rendszerben a könyvelése.

Fontos megoldást találni arra, hogy a számos országban, városban tervező építészeknek ne kelljen egy kofferban cipelni a papíron vagy a laptopon lévő terveket, erre jó megoldás a felhő. A tavaly őszi lisszaboni konferencia azt mutatta meg, hogy amikor egy gazdaságban rossz környezet van, akkor az irodák többfelé is terveznek. Például egy 20 fős irodának volt az az igénye, hogy 5 fő a Közel-Keleten, 15 fő pedig Madridban dolgozzon, nekünk ezt a helyzetet kellett megoldanunk. Az Open BIM filozófia és a technológia segítségével megoldottuk, hogy különböző szoftvereket – biztonságos körülmények között - a Cloudban, az ArchiCAD segítségével össze lehessen kötni. A tervezés folyamata: a csoportmunka, a kommunikáció, a megjelenés, a vizualizációval határidőt és költséget megtakarítani ezekben a projektekben. Ezért érezzük magunkat a worldwide innováció az élharcosának.

Lányi András