Intézményi átszervezések a MOME-n: az Építészeti Intézet vége?

A Jövő Egyeteme projekt keretében jelentős intézményi átstrukturálások léptek életbe a MOME-n január elejével, a korábbi intézeti rendszert az oktatásszervezés felől a "három iskola" modell váltja fel, míg az oktatók alkotói és kutatói tevékenysége tudásközpontokban folytatódik. Mit jelent ez az építészképzésre nézve, és miért zárult eredménytelenül az Épített környezet Tudásközpont vezetői pályázata? Ennek próbáltunk utánajárni.

A Qubit írta meg nemrég a hírt Horányi Attila intézetigazgató közösségi oldalán közzétett posztja alapján, hogy negyvenkét év után, jogutód nélkül megszűnik a MOME Elméleti Intézete az egyetem strukturális átalakításai, az úgynevezett Jövő Egyeteme projekt következtében. Az átstrukturálás azonban nem csak az Elméleti Intézetet érinti, az intézetekbe tagolódó képzési rendszer egésze megszűnik, az intézetek helyét tudásközpontok veszik át, az egyes szakokért azonban nem e tudásközpontok, hanem a szintén újonnan alakuló iskolák lesznek a felelősek. A "három iskola" modellnek hívott rendszerben az alapképzés a Klasszikus Tanulmányok Iskolájában, a mester- és doktori képzés a Jövőtanulmányok Iskolájában, a különböző továbbképzések és egyéb rövidtávú tanfolyamok pedig az Új Tudás Iskolájában folytatódnak – derül ki az egyetem honlapjáról.

A tudásközpontok helye az átalakuló struktúrában

Mindez azt jelenti, hogy az építészképzés is átalakul, és az Elméleti (és az összes többi) Intézethez hasonlóan megszűnik az Építészeti Intézet is. A helyét az úgynevezett Épített környezet Tudásközpont fogja átvenni, amelynek vezetői pozíciójára novemberben – a többi hat tudásközpont vezetőjével egyetemben – pályázatot írtak ki. A pályázati kiírásból egyfelől kiderül, hogy a Tudásközpontok

A kiírás egyúttal azt is tartalmazza, hogy az Épített környezet Tudásközpont

A pályázat emellett tartalmaz egy részletesebb dokumentumot a tudásközpontok koncepciójáról, amelyből többek között kiderül, hogy az új modell szerint az egyetem oktatói és kutatói munkairányítása ezentúl megoszlik majd a szakvezetők és a tudásközpontok vezetői között, az oktatáshoz kapcsolódó feladatok az iskolavezetők alá tartozó szakvezetők szakmai irányítása alatt zajlanak majd, míg az egyéni alkotói és kutatói tevékenység a tudásközpontok munkairányítása alatt állnak.

Miben jelent ez változást? Eddig az oktatás és a szakmai kutatói és alkotói tevékenység egységesen az intézetek égisze alatt zajlott, a BA és MA szakvezetők és az oktatói gárda az intézetigazgatók alá tartoztak. A munkaszervezés mellett ez természetesen azzal is együtt járt, hogy az egyes intézetek közösséggé kovácsolódtak az évek során. Ez lesz ezentúl kétfelé osztva: (az építészek példáján illusztrálva) a MOME-n oktató építészek alkotói és kutatói tevékenysége az Épített környezet Tudásközpontba csatornázódik, míg az oktatási tevékenység, az "oktatáshoz kapcsolódó feladatkiadás" – vagyis, hogy ki milyen tárgyat tart – a szakvezetők hatásköre.

Az új szervezeti rendszerben ugyanakkor – legalábbis elméletileg – arra is van lehetőség, hogy egy-egy szak oktatói más-más tudásközpontokhoz tartozzanak saját alkotói és kutatói tevékenységüknek megfelelően, hiszen az építészképzésben sem csak építészek tanítanak, illetve az is elképzelhető, hogy egy építész kutatási témája jobban passzol valamely másik tudásközponthoz. Hogy ez a gyakorlatban hogyan működik majd, az csak a rendszer beállta után dől el, kérdés azonban, hogy ha nem így lesz, vagyis az egy szakhoz tartozó oktatók többségében egy tudásközponthoz is tartoznak majd, akkor vajon milyen előnyök származnak az új modellből.

Eredménytelen vezetői pályázat

A Tudásközpontok vezetői pozíciójára kiírt pályázatok eredményéről nyilvános tájékoztatás egyelőre nem történt, de egy hírlevélben Koós Pál rektor arról adott tájékoztatást, hogy kilenc érvényes pályázat érkezett, amelyek elbírálása során az egyetem polgárai nyílt meghallgatáson ismerhették meg a pályázókat és szakmai vezetői koncepcióikat. Ezeket a szenátus mellett felkért szakértői bizottság is véleményezte. Koós Pál tájékoztatásában azt írta, hogy a benyújtott pályázatok, illetve a személyes meghallgatások alapján, a szakértői bizottsági és szenátusi vélemények megfontolásával a tudásközpont-vezetői megbízásokról az alábbi döntést hozta:

Tudásközpont-vezetésre kérte fel:

• Digitális környezet és Média Tudásközpont esetében Szauder Dávidot,
• Film Tudásközpont esetében dr. Vincze Zsuzsannát,
• Forma és Anyag Tudásközpont esetében dr. Horváth Juditot,
• Grafika Tudásközpont esetében Simon Péter Bencét.

Az alábbi Tudásközpontok esetében eredménytelenül zárult a pályázat:

• Filozófia és Vezetés Tudásközpont
• Fotográfia Tudásközpont
• Épített környezet Tudásközpont

Ez utóbbiak vezetésére 2025. januárjában új pályázatok kiírását kezdeményezi a rektor, hozzátéve, hogy a pályázatok eredményes lezárultáig az érintett tudásközpontokkal kapcsolatos operatív feladatok ellátását az Akadémia Műhely végzi.

Értesüléseink szerint az Épített környezet Tudásközpont vezetésére Kovács Csaba Ybl-, Pro Architectura és Prima-Primissima díjas építész, egyetemi tanár, a Nartarchitects vezető tervezője nyújtott be pályázatot, aki 2017 óta a MOME Építészeti Intézetének igazgatói posztját töltötte be. A 2024. december 16-i szenátusi ülésről készült beszámoló alapján – ahol rövid prezentációval mutatkozhattak be a pályázók – a szenátus támogatta Kovács Csaba pályázatát az Épített környezet Tudásközpont vezetésére (ahogy a másik két eredménytelenül zárult pályázat esetében Kudász Gábor Ariont a Fotó Tudásközpontra, Povedák Istvánt pedig a Filozófia és Vezetés Tudásközpontra).

Megkeresésünkre Kovács Csaba azt a tájékoztatást adta, hogy pályázata elutasításának indoklása igen rövid, lényegében annyit tartalmaz, hogy a pályázati anyaga nincs elég erősen összhangban a Jövő Egyeteme program céljaival. "Ez a rövid indoklás nincs részletezve, kifejtve, így én magam nem értem az elutasító döntést, hiszen a Jövő Egyeteme program kialakításában, mint az Építészeti Intézet igazgatója és mint a MOME szenátusának tagja magam is konstruktívan részt vettem. A szakmai közösségem többségének támogatását magam mögött éreztem, és úgy véltem, hogy az Egyetem vezetése is bízik bennem" – írja az építész, hozzátéve, hogy ő most is elkötelezett híve a MOME képzéseinek és azon belül az építészképzésnek. Levelét így folytatja:

Arról, hogy Kovács Csaba pályázata miért nem felelt meg az elvárásoknak, levélben kerestük Koós Pál rektor urat is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rá választ.

Az építészképzés jövője

Az Épített környezet Tudásközpont jövője tehát egyelőre bizonytalan, de mint a cikk első felében láthattuk, az oktatás az új struktúrában a tudásközpontoktól (többé-kevésbé) függetlenül zajlik majd. A Klasszikus Tanulmányok Iskolájához tartozó BA építészszak vezetője Cseh András, a CAN Architects vezető tervezője lesz, aki Getto Tamást követi ezen a poszton, míg a Jövőtanulmányok Iskolájához tartozó MA képzést továbbra is Marián Balázs, a Gereben és Marián Építészek társalapítója vezeti.

A szakvezetőket írásban kerestük azzal kapcsolatban, hogy az átalakulások milyen hatással lesznek a MOME építészképzésére, de – arra a bizonytalan helyzetre hivatkozva, amelyre Kovács Csaba is utal – türelmet kértek a részletes válaszadásra, így a képzést közvetlenül érintő kérdésekkel egy következő cikkben foglalkozunk majd.

Hulesch Máté
*A szerző jelenleg a MOME Doktori Iskolájának doktorandusza és az Elméleti Intézet külsős óraadója, valamint a Design- és Művészetelmélet szak alumnusa, így több szálon kötődik az intézményhez. A fentieket azonban nem mint Egyetemi Polgár, hanem mint építészeti szakújságíró, az Építészfórum szerkesztőségének tagja állította össze, nyilvánosan hozzáférhető információkból és az érintettek megkeresésével, a szakmai nyilvánosság tényszerű tájékoztatása végett.