építészet : környezet : innováció

Intézményi modell az idősekért

 Az elöregedő társadalom egy olyan összetett és mélyről induló probléma, amelyet egyes szakmák, személyek és intézmények egyedül nem képesek orvosolni. Az építészet nem tartozik az erre egyértelműen adható megoldások körébe, viszont ez nem jelenti azt, hogy ne tudna lépéseket tenni annak irányába. Kis Dániel diplomamunkájában erre tesz kísérletet. 

Funkció

Az időskorúak intézményben való elhelyezése nem elterjedt, pedig gazdasági és társadalmi potenciálja jelentős, ennek ellenére még a régi családi normákra van berendezkedve a társadalom és a közgondolkodás, amely nagycsaládot feltételez, tagjai között pedig szoros kapcsolatot. Ebben az esetben jól működik a megszokott rendszer, a gyerekek és unokák könnyen segíteni tudnak az idősebb generációnak, ráadásul a nyugdíjrendszer is fenntartható, de a jelenlegi tendencia nem ezt a modellt követi. A fiatalok életében egyre jobban kitolódnak a mérföldkövek, ennek következtében a viszonyok teljesen felborulnak. A fiatalok jó része más városban, országban kezdi meg tanulmányait ezáltal már korán megszakad a szoros, mindennapos kapcsolat a szülőkkel, nagyszülőkkel. Elsődleges szempont az otthoni gondozás lenne, de ehhez fel nem mérhető kapacitásra lenne szükség, így a fenti modell hiányában ez a rendszer nem fenntartható és nem működtethető hosszú távon.

Erre megoldás egy intézményi rendszerben való elhelyezés, amely jelenleg még nem népszerű vagy megszokott, és főként nem minőségi és megfizethető. Ehhez igényes környezet biztosítása szükséges, amely a jelenlegi rendszerben nem, vagy nehezen található meg. Erőszakkal ez a tendencia nem beindítható, de kedvező feltételek biztosításával növelni lehet rá az igényt. Pozitív példa felmutatásával beindul az a mechanizmus és közvélekedés, amely a negatív hozzáállást leváltja, ezáltal később az alap probléma is orvoslásra kerülhet. Az idős otthonoknak szélesebb körű palettát és lehetőségeket kell nyújtani, amely nemcsak a külvárosi, hanem a város központjához közel lakókat is célozza. A központi kerületekben elhelyezkedő intézményekre is nagy igény van, a belvárosban számtalan idős van, akik nem szívesen hagyják el azt a környezetet, amiben mindeddig éltek, viszont a segítségre szükségük van, helyben.


Tanulmány - építész: Kis Dániel

 

Az elhelyezésen felül ezen intézmények célja kell hogy legyen az idősek visszaintegrálása a város életébe, amely szintén szükséges szempont a fenntarthatóság miatt. Ennek feltétele, hogy az idősek öngondoskodási képességét segítse, ami által produktivitási és interakciós helyzeteket teremt a náluk fiatalabb korosztállyal. Ezt hívják aktív időskornak, amely azt az állapotot jelenti, amikor már életkor alapján nyugdíjba vonulhat az ember, de mentális és fizikai állapota még engedi, hogy továbbra is aktívan tevékenykedjen. Ez nem csak saját egészségükre van pozitív hatással, hanem a társadalmi és gazdasági mechanizmusokra is. Ehhez egyrészről szisztematikus ellátás, az öregedési folyamatot végig követő ápolás szükséges, amely már az apró problémáknál orvoslást tud nyújtani, ezáltal megelőzi azok súlyosbodását, így tovább fenntartható az aktív és egészséges állapot. Másrészről a munka, tanulás, pihenés, ellátás négyesének biztosítása. Ezen programok között az egyén szabadon, az állapotának megfelelően tud választani. A programoknak szabadon, minden helyzetben mindenki számára hozzáférhetőknek kell lenni.

Másik feltétel és cél egyben a társas kapcsolatok fenntartása, esetleg újak létrehozásának elősegítése. Idős korban a baráti és családi kapcsolatok megfogyatkoznak, és nehéz újakat létrehozni. Ennek akadálya lehet fizikai, nehezen megközelíthető egy helyszín vagy nem akadálymentes (lakóhelyi diszkrimináció), valamint lehet szellemi is, ha informatikai jártasságok miatt nem képes bizonyos „helyszínre” bekerülni az illető (mediális diszkrimináció). Megfelelő környezet biztosításával a város keringésében képesek maradni az idősek, szerves részét képezni továbbra is a társadalomnak, aminek megvalósításához viszont összetett és átfogó stratégia kidolgozása szükséges más szereplők bevonásával. Ehhez elengedhetetlen a helyi lehetőségekkel koordinálni a funkciót, ahol kölcsönös haszonnal tudnak együtt élni és tevékenykedni egyfajta szimbiózisban, így akár egy másik problémára is megoldást lehet nyújtani.


Telekválasztás - építész: Kis Dániel

 

Hely

A telek a központi városrész határán helyezkedik el. A Nyugati és a Lehel tér az egyik legnagyobb csomópontja a környéknek, ahonnan a városból kifele haladva elkezd fellazulni a beépítettség. Ahogy elhagyjuk a Lehel piacot, egy csendesebb, nyugalmasabb miliő fogad minket, miközben a tömegközlekedés és a város még mindig egy karnyújtásnyira van, ezáltal azok, akik a városban terveznek idősként továbbra is élni, nem kell elhagyniuk szeretett lakhelyüket. Ezen a területen jellemzően lakóházak és irodaházak vannak az élhető és kedvező környezetben (utóbbiak száma az elmúlt pár évben meglehetősen megugrott), de intézményekből is rengeteg található itt.

A területen található:

  • a Lehel téri piac, amely találkozások színtere lehet;
  • nem rég nyitotta meg kapuit az Archikon által tervezett, vadonatúj Meséskert óvoda, amellyel kölcsönös foglalkozások szervezésére adódik lehetőség;
  • itt helyezkedik el a környező terület egyetlen rendezett zöld parkja, a Kassai park;
  • a Honvéd Sporttelep és Sportközpont is a telek szomszédságában található, ahol a felújított uszodát az idősek használhatják;
  • a vasúti sínek túlsó oldalán található a Honvéd Egészségügyi Központ Dózsa György úti telephelye, amely sürgős eseteknél életbevágóan fontos;
  • rengeteg újonnan épült és épülőfélben levő iroda és lakóház;
  • valamint idővel a közelben kerül kialakításra a nagy Nyugati Park is.


Helyszínelemzés - építész: Kis Dániel

 

Mindezen intézmények kapcsolatával egy sokszínű paletta rajzolódik ki a környéken az otthonban élők számára. Erre több példa van külföldön, ahol idős otthon mellett található ifjúsági szálláson biztosítanak ingyenes lakhatást a hallgatónak az otthonban való munkáért cserébe, vagy, ahol az intézmény éttermében való munkáért az idősek kedvezményt és lakhatást kapnak, ahogy esetleg hajléktalanok is. Ezek az együttműködések reális távlati célok lehetnek, a tervezési folyamat kezdetén egy fontos szempont és irány volt, de hazánkban erre sajnos még kicsi a hajlandóság. Egy fontos intézményi épületet felelőtlen lenne jelenleg egy ilyen kapcsolatba beleerőltetni és arra tervezni, ezért a nagy ugrás helyett lépcsőzetes rendszer kialakítása indokolt. A tervemben térelrendezés szempontjából adottak a feltételek különböző intézmények között találkozások és foglalkozások létrejöttéhez, amely kapcsolatok a fizikai egybeépítések helyett, az épület elhelyezésével vannak megoldva, egy olyan telekválasztással, amely szomszédságában megtalálható az összes többi társintézmény. Később a tömb beépítésének folytatásával kialakítható egy szorosabban összefüggő, többintézményes épületegyüttes, de ehhez meg kell tenni a racionális első lépéseket.


Helyszínrajz - építész: Kis Dániel

 

Beépítés

A telek a Tüzér utca 17. szám alatt található 2600 m2 alapterületű saroktelek, szomszédságában két irodaházzal és raktárhelyiséggel. A Kerületi Építési Szabályzat az épülettömbre a Tüzér utcai oldalon meghatároz egy félig köztérnek fenntartott, nem beépíthető sávot, amivel a park kapcsolatát segíti elő az épülettömbbel, valamint a később, ebben a tömbben kialakítandó, belső zöld felületet, ezáltal egy kapuhelyzetbe állítva a beépítést. A telek egy olyan átmeneti területen helyezkedik el, ahol a környező főbb utcák fele növekszik az építménymagasság, szigorú zártsorú beépítésekkel, míg a park fele ez csökken és fellazul, egyfajta koncentrikus hullámvölgyet alkotva a területen. Erre reagál az épület homlokzata, amely az utca felé szigorú, zárt arcot mutat, míg a belső udvar irányába, délre nézve fellazul és a napsütés adta lehetőségek és igények szerint megmozdul.


Utca - építész: Kis Dániel

 

Téralakítás

Az épület racionális kialakítását a fő tartószerkezeti rendszer hozza magával. A vasbeton pillérvázas épület pinceszinti rasztere a rendszer alapja, ami a pinceszinten az épülettömeg alól kinyúlik. Efelett a két szárny osztása azonos marad, de belső funkciójában és megvilágítottságában eltérő, ezek az osztáson belüli blokkokká alakulnak. Ezek a blokkok foglalják magukba a funkciókat, töltik meg a rasztert és a belső tereket. Ezen blokkok méretéből adódóan megnyílnak egymástól, egy középfolyosót létrehozva, de a belső park felőli oldalon ezek külön-külön is elmozdulnak, ezáltal kialakítva belső közösségi térbővületeket. Ez a mozgás segíti elő, hogy a belső közlekedő terek élhetőek legyenek, és támpontot adjanak a különböző téri elrendezések az idősek számára. Ezen játék kiegészítéseképpen, néhány holmokzati blokk „üresen hagyásával” belső társalgó és közösségi tereket alakítottam ki, amik bővítik az eddig is áramló térbővületeket, olyan közösségi helyzeteket létrehozva, amely elősegíti az otthono belüli kapcsolatlétesítést.


Szoba - építész: Kis Dániel

 

Adaptivitás

A lakóegységek „blokk”-jai többféleképpen kivitelezhetők, és ezek akár az üzemeltetés alatt is könnyen átalakíthatók. Kétféle méretű egység található, melyek kétféleképpen hozhatók létre. Egységen belül két szobából áll, amely használható külön lakásként, de egy nagyméretű, többszobás lakásként is. A középső gipszkarton falban egy ajtó elhelyezésével a kis garzon szobából létrehozható egy hálószoba+nappalis dupla szoba. Később ez igény szerint újra két külön szobává alakítható a nyílás befalazásával és a bútorzat átrendezésével. Ez a mobilis, adaptív elrendezés az épület hosszú távú üzemeltetése szempontjából fontos, miáltal minden mostani és későbbi igényeknek is meg tud felelni.


Közösségi tér - építész: Kis Dániel

 

Program

Az építészeti program a tanulmányokból levont, összesített funkciókat és helyiségeket fedi le. Az aktív időskor támogatása, azon belül a munka, pihenés, tanulás és ápolás lehetőségeinek biztosítása akadálymentes környezetben fontos szempont, ahogy a kapcsolatteremtési színterek létrehozása. Minden ottlakónak lehetősége van állapotának és életútszakaszának megfelelő elfoglaltságot megtalálni segítő környezetben. A belső funkciók (élelmiszerbolt, műhely, számítógépterem, könyvtár, orvosi szoba, fizioterápia, tornaterem, terasz, kert) kiegészítéseképp külsős helyszínek is biztosítottak intézmények közötti kapcsolatok által (uszoda-Honvéd, kórház-Honvéd, bevásárlás-Lehel piac, rendezvény-óvoda).

Kis Dániel

 

// Az opponencia itt érhető el. //

 

Park - építész: Kis Dániel


 

Tanulmányok, források

Bácsalmássy Zoltán: Az időskorúak ellátásának lehetőségei – PTE; DLA – Mesteriskola

Albert Fruzsina: Idősek kapcsolathálózati jellegzetességei – KRE; BRK – Szociológiai tanszék

Kokas Dóra – Lakatos Szilvia: Az idősek – PTE; Szociológiai tanszék

Központi Statisztikai Hivatal – Népszámlálási adatok

Idősügyi Nemzeti Stratégia

Budapest Városfejlesztési Koncepciója – Helyzetelemzés – Budapest Társadalma

Széman Zsuzsa: Infokommunikáció – A tartós gondozást igénylő idősek társadalmi integrációjának új eszközei

Kucsera Csaba: Egyedül élő budapesti idősek társas és közösségi részvételét gátló szubjektív okok

Udvari Andrea: Tevékeny élet időskorban is

 

Konzultációk

Kálmán Ernő, Ybl-díjas építészmérnök

Arató György, főépítész – XIII. kerületi Önkormányzat

Karsai Károly, építészmérnök – V. kerületi Önkormányzat

Karsai Zsuzsanna, intézményvezető – Vadász utcai idősek garzonlakása

 

vélemény írásához jelentkezzen be »