Épülettervek/Hallgatói terv

Irány a Rómaira! - a Római part ötletpályázat döntős csapatának terve

1/17

Dunapartok

Stratégia

Fejlesztési metódus

Térségi beágyazódás

Közlekedésvizsgálat és javaslat

Partvizsgálat

Irány a Rómaira!

1. zóna

2. zóna

3. zóna

4. zóna

5. zóna

5. zóna

6. zóna

6. zóna

7. zóna

7. zóna

?>
Dunapartok
?>
Stratégia
?>
Fejlesztési metódus
?>
Térségi beágyazódás
?>
Közlekedésvizsgálat és javaslat
?>
Partvizsgálat
?>
Irány a Rómaira!
?>
1. zóna
?>
2. zóna
?>
3. zóna
?>
4. zóna
?>
5. zóna
?>
5. zóna
?>
6. zóna
?>
6. zóna
?>
7. zóna
?>
7. zóna
1/17

Dunapartok

Stratégia

Fejlesztési metódus

Térségi beágyazódás

Közlekedésvizsgálat és javaslat

Partvizsgálat

Irány a Rómaira!

1. zóna

2. zóna

3. zóna

4. zóna

5. zóna

5. zóna

6. zóna

6. zóna

7. zóna

7. zóna

Irány a Rómaira! - a Római part ötletpályázat döntős csapatának terve
Épülettervek/Hallgatói terv

Irány a Rómaira! - a Római part ötletpályázat döntős csapatának terve

2013.11.25. 12:08

Projektinfó

Irány a Rómaira! - Római-part 2100-ban ötletpályázat

Tervezés éve:
2013

Stáblista

Baji Hajnalka – Tájépítész és kertművész MA, BCE
Búzás Anna – Filmtudomány MA, ELTE
Jani Anna – Építészmérnök (BME, 2012)
Katona Tünde – Építészmérnök (YBL, 2012)
Keresztes István – Fotográfus (Szinapszis Szakképző Iskola, 2013)
Kétszeri Ádám– Tájépítész és kertművész MA, BCE
Reith Anita – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE
Reith Péter – Közgazdász BSc, BME
Sipos Andrea – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A hallgatói ötletpályázaton döntőbe jutott kilenc fős vegyescsapat igazi interdiszciplináris stratégiát alkotott a Római Part számára, amely szerint az Budapest egyik fő fókuszává válhat a következő száz évben. Bemutatjuk az intézményeken és szakmákon átívelő "Irány a Rómaira!" csapat koncepcióját.

MŰLEÍRÁS
Hogyan képzeljük el a Római Partot 2100-ban? Erre a kérdésre számtalan különböző választ adhatunk. Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy ez a budapesti partszakasz a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére. Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.

A terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár. Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit követve. (PROBLEM-PROFIT, blame-fit: még ha etimológiailag nincs is köze a szavaknak egymáshoz, jól tükrözik elképzeléseinket, miszerint ezt a most problémásnak, hibákkal, nehézségekkel telinek elkönyvelt partszakaszt megfelelővé, jövedelmezővé, egészségessé lehet formálni.)

Dunapartok
1/17
Dunapartok

A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.

A Római Part több szakaszból fog állni, melyek különböző fejlesztési irányokat hivatottak kijelölni. Ezek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken. Az egyes szakaszok más-más hangulattal fognak rendelkezni: az északi rész főleg a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési lehetőségeitől lesz különleges. A Római Part nagyon változatos lesz, ezáltal fővárosi, sőt országos jelentőségű térséggé fog átalakulni. A Római Part csak a mögötte működő kiszolgáló zónával együtt képes létezni. Ennek a zónának most is és 100 év múlva is az lesz a feladata, hogy az adott kor igényeit vegye figyelembe és elégítse ki. Az általunk felvázolt vízió lényege nem az egyes objektumokban, ötletekben rejlik, hanem a teljes Római Partra megfogalmazott stratégiai iránymutatásban.

Stratégia
2/17
Stratégia

A Római Part állami tulajdon, ezért azt szeretnénk tervünkkel elérni, hogy minél több ember számára elérhető, használható, élvezhető területté váljon. A Rómain a párok, a családok, a bulizó fiatalok, a sportolni, pihenni vágyók, a közelben lakók és a külföldi turisták is mind megtalálják majd a helyüket. A kulturális lehetőségek, a széleskörű szolgáltatások és a látvány vonzani fogja az embereket. Annak érdekében, hogy sokan élvezhessék a partot, stratégiai fontosságú egy színvonalas, modern infrastruktúra kialakítása. A megfelelő, könnyű megközelíthetőség lesz a kulcsa a térség fejlődésének és sikerességének. A Római Part rengeteg ember befogadására lesz képes: lesz új gyalogos és kerékpáros híd Újpest felé, gyorsforgalmi kerékpárút, sűrűbb buszjáratok és megállóhelyek, területhez csatlakozó új parkolók, új hajóállomások és új, alternatív vízi járművek. Óbuda északi korzója – így fogják hívni ezt a területet a következő évszázad küszöbén.

ZÓNÁK BEMUTATÁSA

1. zóna
A Budapest északi határán elhelyezkedő zónát továbbra is elsősorban rekreációs, sportolási céllal lehet felkeresni. A gát tetején széles, kivilágított sétány vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb), a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg. Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.

1. zóna
8/17
1. zóna

2. zóna
Az északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb, az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység legyen. Térségi jelentőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra-elemek létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát, ezért egy lombséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. A lombkorona-ösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.

2. zóna
9/17
2. zóna

3. zóna
Az északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen megközelítésére. A parti föveny sok különleges növény- és állatfajnak szolgál élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között elhelyezett stég révén.

3. zóna
10/17
3. zóna

4.zóna
A zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát, és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. Az egykori szálloda, a Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek, kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit: vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. A Sajtházhoz közvetlenül kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek forgalma sem növekszik túlzottan.

4. zóna
11/17
4. zóna

5. zóna
A 3. zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi igényeket ki-elégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.

5. zóna
13/17
5. zóna

6. zóna
A 6.-os zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására.

6. zóna
14/17
6. zóna

A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé. Mivel az elmúlt években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.

6. zóna
15/17
6. zóna

Itt kell megemlítenünk a csónakházakra tett javaslatunkat. Mivel műemléki védettség alatt állnak, ezért megtartásukat javasoljuk - véleményünk szerint az evezés szorosan hozzátartozik a Római Part történetéhez, arculatához, ezt tiszteletben kell tartani. Emellett sokszínű rendeltetés kialakítását javasoljuk: a csónakbérlésen túl különféle funkciókat szolgálhatnak ki, mint pl.: vendéglátás, elszállásolás, szórakoztatás. Az itt zajló potenciális tevékenységek tehát főként szolgáltatói (tercier) szektor körébe sorolhatóak. Az épületek multifunkcionális mivolta biztosítja azok teljes évben való kihasználtságát, használhatóságát.

7. zóna
A 7. vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is. A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat. A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós sarok". A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített), teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.

7. zóna
16/17
7. zóna

VÍZKEZELÉSI JAVASLATOK

Amint azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet.

Ennek egyik, már bemutatott eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint nem a folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem olyan puffer-területek kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a medréből és rövid időre elárasztott területként működ-jenek. Az alábbi ábrasor bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését.

7. zóna
17/17
7. zóna

A másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. A tározott víz helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként. Céljaink között szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik, részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.

BEFEJEZÉS

Reményeink szerint bemutatott stratégiánk hozzá tudja segíteni a Római Partot ahhoz, hogy elnyerje adottságaihoz mérten megérdemelt jogos pozícióját a fővárosban és az egész térségben. Kívánjuk, hogy 100 év múlva a Római Part egy olyan hely legyen, amit sokan ismernek és szeretnek országszerte, vagy akár határainkon túlról is, hiszen a fejlesztéseket követően itt mindenki megtalálja a magának megfelelő programot a kikapcsolódásra. A Római Part újabb fénykorának éppen itt az ideje, reméljük koncepciónk értékes iránymutatásként tud szolgálni ehhez.

Az "Irány a Rómaira!" csapata

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.12.13.
05:05

Bizalmatlanságot kelt, ha egy írás stiláris és helyesírási hibákkal terhes - pláne, ha már a szlogen-értékűnek szánt cím is sántít. "Irány a Rómaira!" bocsánat, ez magyarul nem korrekt. Helyesen "Irány a Római!" vagy "Gyerünk a Rómaira!" lenne.

A terv maga nagystílű, a cikk ábraanyaga kiváló, bár a vázlatos helyszínrajzon feltüntethették volna a létező és tervezett hidakat. Nagyobb baj, hogy a Duna áradásainak tervszerű számításba vétele - a 6. zóna időszakos elárasztása - átgondolatlannak tűnik. Az a térség igen csekély vízbefogadó képességű, így az ár előtti megnyitása alig néhány milliméterrel csökkentené a folyó vízszintjét, miközben a védekezési vonal zegzugosan meghosszabbodna. Az elárasztás amúgy is problémás: miután egy nagyon csekély sodrású, öbölszerű képződményről lenne szó, annak természetes, a folyó általi tisztulásával nem lehet számolni. Ezért a hordalék és a szemét minden elárasztás után súlyos közegészségügyi, anyagi és esztétikai gondot jelentene.

A terv egészén végigvonul a "hasznosítás" fogalmának egyoldalúan közpénz-zabáló, karitatív értelmezése. Ez teljességgel állami és önkormányzati forrásokkal számol és láthatóan nem fér bele a gazdasági haszonelvűség; a beruházók szempontjairól, megtérülésekről, profit-termelésről, tehát a környezetbe illeszkedő lakóparkokról, irodaépületekről, rekreációs centrumokról, szállodákról szó sincs. Még a Gázgyár területén sem, pedig amellett található a főváros egyik, gazdasági értelemben véve is legjobban hasznosított területe, a Graphisoft Park. Ráadásul a Graphisoft Park városrendezési, építészeti, táj- és kertépítési szempontból is mintaszerű. Mégis, láthatóan semmiféle hatással nincs a Római Part fejlesztéséről szóló számos tervvázlatra, koncepcióra, beleértve ezt a munkát és a Főváros vonatkozó irományait is (ld. pl. a "Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve" c. anyagot).

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.