Épületek/Irodaépület

Irodaház Zuglóban - az Ilka Corner

1/24

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
?>
Ilka Corner
1/24

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Ilka Corner

Irodaház Zuglóban - az Ilka Corner
Épületek/Irodaépület

Irodaház Zuglóban - az Ilka Corner

2015.01.20. 14:38

Projektinfó

Ilka Corner Irodaház

Tervezés éve:
2012

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
4200 m2

Stáblista

Építész munkatársak: Gulácsi Norbert, Földesi István, Pesti József, Bali Dóra, Szakács Emese

Szakági tervezők

Tartószerkezet: Puskás Balázs
Épületszerkezet: Reisch Aladár
Épületgépészet: Kolarovszki László
Épületvillamosság: Kelemen Ferenc
Akusztika: Kámány Roland
Tűzvédelem: Szaladják László
Kerttervező: Nagy Gyöngyi 

Építtető: Ilka Irodacenter Kft.
Generálkititelező: MARKET Építő Zrt.

Letölthető dokumentumok:

A tavalyi évben mindössze néhány irodaépületet adtak át a fővárosban. Ezek közül a szerényebb méretűek közé tartozik a zuglói Ilka utca sarkán álló kétemeletes irodaház. Egy 2004-ben kezdődött történet végére került most pont. Bemutatjuk a Szerdahelyi László, Hőnich Henrik, Paládi-Kovács Ádám és munkatársaik tervezte épületet.

Az épület első engedélyezési terve 2004-ben készült el, mint a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének székháza. Az egyesület azonban később úgy döntött, hogy mégsem építi meg az épületet, ezért eladták, így 2008-ban új, módosított engedélyezési terv készült, amely már spekulatív irodaházként definiálta az új épületet, ám a 2008 végén bekövetkező pénzügyi válság hatására megépítése újfent elmaradt. 2012-ben a beruházó, Ilka Irodacenter Kft. úgy döntött, hogy egy jelentősebb módosítás és újratervezést követően megépítik az irodaházat. Az Ilka Corner Irodaház végül elkészült, és 2014 harmadik negyedévében megkapta a használatbavételi engedélyt is.

Bár az Ilka utca Budapestnek talán a városmagtól legtávolabb eső, klasszikus, zártsorú beépítésű utcája, a környék karakterét tekintve már-már kisvárosias jellegű a sok zöldfelülettel, a Stefánia út villáival, és előkertes társasházaival, valamint a századforduló földszintes épületeiből megmaradt hírmondókkal. Az Ilka utca és a vele párhuzamos Gizella utca tömbjei erősen átalakuló félben levő képet mutatnak. Sok az üres telek, melyeket az elmúlt 10-15 év változó minőségű társas- és irodaházai, valamint a múlt többnyire alacsony minőségű emlékei öveznek. Ebbe a kontextusba kellett belehelyezni az új irodaházat.

Ilka Corner
8/24
Ilka Corner

A ház magasságával az Egressy út és az Ilka utca átlagos párkánymagasságához igazodik. A mellékutcában két egykori telket is elfoglaló épület síkban tartott, hosszú homlokzatának optikai tagolását szerencsésen megoldották a tervezők, sikerrel elkerülve a kaszárnyaszerű hatást. Ennek egyik pofonegyszerű eszköze a homlokzatot három részre osztó, az alapsíkba süllyesztett ereszcsatorna, valamint a tetőemelet képének szellemes variálása.

Az ezzel szemben keskeny főhomlokzat keménymészkő-borítást kapott, amely befordul a mellékutcai homlokzat sarokrészére is. A ház maradék részét, így a teljes udvari homlokzatot is egyszerű, fehér vakolat borítja. Ezzel a megoldással a tervezők akarva-akaratlanul is csatlakoztak ahhoz a 19. századi hagyományhoz, amely az épületek fő nézetét, homlokzatát a nemesebbnek tartott anyag felhasználásával alakították ki, míg az alárendeltebb részeken megelégedtek a vakolat alkalmazásával. Jó példa erre a Néprajzi Múzeum, a New York- vagy a Gresham-palota épülete. Az így kevéssé intenzív színélményt az épület arculati elemeit is domináló narancsságra szín egészíti ki, a nyílászárók részeként, azok emeletenként változó oldalán csíkszerűen feltűnve.

Az épületet tovább vizsgálva újabb hagyománykövető elemként felfedezhető a lyuk-architektúra alkalmazása, amelyet szintenként csak néhol törnek meg a belső nagyobb méretű tereit bevilágító, egybevont ablakhármasok. Ezek szintén hozzájárulnak a hosszanti homlokzat változatos összképéhez. A főhomlokzat I. emeletén is megjelenik ez a motívum, azonban sokkal dominánsabb az épület sarokrészén felfutó üveg-függönyfalas megoldás, amely a főbejárat és a fölé került vezetőségi irodák hangsúlyát hivatott megadni. Az épület fő gyalogos bejárata nagyméretű nagyméretű megnyitást kapott a függönyfalas homlokzati szakasz alatti részen, ahol az előtér üvegfalát visszahúzva egy félig nyitott, félig zárt tér keletkezett. A mélygarázs le- és felhajtója a helyi szabályozás alapján az Ilka utcai homlokzat belső részére került.


Ilka Corner
15/24
Ilka Corner

Az épület megformálásának egyik legizgalmasabb eleme a lapos és hagyományos tető közt félúton egyensúlyozó tetőszint, a tulajdonképpeni III. emelet. A zárt sarokrész már-már a 19. század végi városépítészet hangsúlyos sarokmegoldásait idézi, ahogyan a hosszabb Ilka utcai homlokzat hármas tagolása is a mozgalmas tetővonalú épületeket juttathatja eszünkbe. Azonban az épületről keletkező benyomás az erőteljes vízszintes lezárást jelentő, végigfutó zárógerendának köszönhetően mégis szabályos, téglatest szerű.

Ahogyan a tervezők a műleírásban is írják ez a fajta kialakítás „lehetőséget biztosít a későbbi kapcsolódó épület lapos- és magastetős csatlakozása számára egyaránt". És valóban, olyan megoldást sikerült találni, amely egyszerre vált az épület összképének előnyére és könnyítette meg a szomszéd telek majdani épülete tervezőinek dolgát.

Az épület előcsarnokához az L-alakú beépítés csuklópontjában kapcsolódik a közlekedő mag, ahonnan két irányba középfolyosós- vagy a bérlői igények szerint nagy, egyterű rendszerű irodák nyílhatnak. A földszint helyiségei külön, az utcáról is megközelíthetőek. A parkolást az épület és telek beépítetlen része alatti mélygarázs termeiben oldották meg, ilyen módon az épülethez mérten viszonylag nagy kert kialakítására nyílt mód.

Kelecsényi Kristóf

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.