Játszva tanulni - A budaörsi "Hársfa" Óvoda környezetrendezési terve

"A gyermek nem a játékból lép a való életbe, hanem az élet integrálódik játékába." Ez lehetne a mottója a budaörsi óvoda környezetrendezési tervének, amelyet a 2010Tájodüsszeia kiállításon is bemutatott a Korzó Tervezési Stúdió. Az alkotók Grabner Balázs és Terhes Dénes. 

Budaörs Város Önkormányzata építészeti tervpályázatot írt ki a Hársfa utcai óvoda tervezésére. A tervpályázat nyertese az M-TEAMPANNON Építész és Mérnöki Iroda lett, amely a továbbtervezésre is megbízást kapott. Az M-TEAMPANNON Építész és Mérnöki Iroda alvállalkozójaként a Korzó Tervezési Stúdió végezte az óvoda környezetrendezési tervének készítését.

 

 

Koncepciónk szerint a Hársfa utcai óvodának olyan tapasztalatgyűjtő helynek kell lennie, ahol a játék helye, tárgya és tartalma nem válik külön, ahol a mobil és a fix játszóeszközök is egyénileg megváltoztathatók – nem modell, hanem igazi: valóság.
Általános közhely, hogy a gyermekkori játék mindössze átmeneti állapot, és amikor ennek vége szakad, akkor válik felnőtté az ember. A játék azonban nem csupán az életre készít fel, sokkal inkább az első kapcsolatot jelenti az élethez. A gyermek nem a játékból lép a való életbe, hanem az élet integrálódik játékába. Ez a folyamat kísérletezés által következhet be, ami pedig arról szól, hogy az ember valamit kipróbál, ezáltal felfedezéseket tesz, új dolgokat vesz észre, anélkül, hogy előre tudná, mi lesz annak az eredménye.

Amellett, hogy az óvoda kielégíti a megszokott és előírt igényeket, számtalan további ingert, felfedeznivalót kínál, legyen szó akár az óvodába érkezés pillanatáról, vagy a délutáni hazamenetelről. Az óvoda bejárati környezetében több játszószert is elhelyeztünk (pl. mászóállatok, interaktív harangjáték), hogy a szülő és a gyermek számára közös játszóélménnyel kezdődjön és érjen véget az óvodai tartózkodás. Az utcafronti játékoknak köszönhetően az óvoda és annak környezete még kisiskolás korú gyermekek számára is kellemes tartózkodási hellyé válik.

Az épület és az udvar kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy az egyes csoportszobák a lehető legnagyobb mértékben nyitottak legyenek az udvar felé. Az emeleti csoportszobák szintén a kertre nyílnak. A két szintet egy rézsűrendszer köti össze, amely lehetőséget biztosít futkározásra, szánkózásra, gurulós játékokra. Tudvalevő, hogy a három éves gyermekeket lenyűgözi saját gyorsaságuk és mozgékonyságuk. A kísérletezés öröme és kíváncsisága hajtja őket újabb és újabb tapasztalások felé, ezért a játszószereken túl maga a terep is a mozgás és az állóképesség fejlesztését szolgálja.

Manapság – csakúgy, mint felnőtt világunkban – gyermekeink életében igyekszünk minimalizálni a testi megerőltetést, a feszültségekkel járó feladatokat, helyzeteket. A gyermekek számára azonban nem súrlódásmentes folyamatokra, hanem nehezítésekre, akadályokra van szükség, olyan szituációkra, amelyekben nyerésre és vesztésre is van lehetőség, amelyek kockázatosak és kimenetelük sokféle lehet. A közösen elvégezhető feladatok gyakorlását szolgálják a vizes- és a homokozós játszóeszközök. Az egyensúlyozó eszközök újabb és újabb kihívások elé állítják a gyermekeket, a babaház típusú eszközök pedig a kommunikációs készséget fejlesztik.
A gyermekek érzékeinek fejlesztése érdekében több típusú anyag található a kertben. A burkolatok színes öntött gumiburkolatból, fából és térkőből készülnek; az esésvédő felületek homokból és kavicsból állnak. Maximalizáltuk a gyepfelület mennyiségét, ugyanakkor jelentős arányt képvisel a cserjefelület, és nagy mennyiségű új fát telepítettünk. A tapintás, látás, hallás fejlesztésére szolgál az ingergazdag kertkialakítás és a fejlesztő játékok sokasága. A homokozókat színes árnyékoló textilekkel láttuk el. A játszóeszközök kialakításánál alapvető szempont volt, hogy a gyermekek ne csak kész termékeket, alakokat kapjanak, hanem olyan játékokat is használhassanak, amelyek a képzelőerejük által változatos célokra, különféle játékokra felhasználhatók.

 

 

Kiemelt fontosságúnak tartottuk a tervezés folyamán, hogy olyan kertet alakítsunk ki, ahol a gyermekek minél inkább megismerkedhetnek környezetükkel. A gyermekek számára a természet az élet közege kell, hogy legyen, a természetismeret pedig a mindennapok része. A természettel való ismerkedést segíti elő a tankert, a komposztáló, a tűzrakóhely, a pancsoló, a természetes anyagok használata és a változatos növényborítottság.

Az óvodakertet úgy alakítottuk ki, hogy kérdéseket provokáljon és különböző választási lehetőségeket kínáljon, amelyekre a gyerekek a megoldásokat, válaszokat saját kísérletező módjukon találják meg. A környezetük alakításában aktívan részt vevő gyermekeket rávezetjük, hogy tetteikért felelősséget vállaljanak. Saját lábukon állva megtanulják, hogy önmagukat és tetteiket fel- illetve megbecsüljék, és önállóan legyenek képesek döntéseket hozni.

---

Budaörsi Hársfa utcai óvoda környezetrendezési terve

tájépítész tervezők: Grabner Balázs, Terhes Dénes - Korzó Tervezési Stúdió
tájépítész munkatársak: Falusi Erika, Máté Dóra, Tok Roberta
látvány: Kiss János

generáltervező: M-Teampannon Kft.
építtető: Budaörs Város Önkormányzata
tervezés éve: 2009-2010