Jogerős a Galvani híd építési engedélye

Négyéves tervezési folyamat zárult le ezzel, ám azt még nem tudni, hogy az építkezés mikor kezdődhet el. A hídépítés megvalósítására, az ütemezésre, egy nyílt, európai uniós közbeszerzés lefolytatására Lázár János építési és közlekedési miniszter tehet majd javaslatot Fürjes Balázs tájékoztatása szerint. 

Elkészültek a Galvani híd végleges tervei, és jogerős lett az építési engedély is - adta hírül közösségi oldalán Fürjes Balázs miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, korábban a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárság vezetője. Mint hozzátette, négyéves tervezési munka zárult le ezzel. 

"A városmagtól délre elterülő felhagyott, ám jó közlekedési adottságokkal rendelkező csepeli, ferencvárosi és dél-budai rozsdaterületek a város igazi aranytartalékai! A Galvani híd vonalában tervezett, Dél-Budát, Dél-Pestet és Észak-Csepelt összekötő új Duna-híd hozzájárul a belváros forgalomcsillapításához, közvetlen kapcsolatot teremt a déli városrészek között, és azáltal gyorsítja, rövidíti az utazási időt. Feltárja és bekapcsolja ezeket a területeket Budapest vérkeringésébe" – írta posztjában, amiben arra is kitért, hogy a híd ötlete 1985-ben került be a hivatalos fővárosi városrendezési tervekbe. Ugyanakkor csak évtizedekkel később, 2018-ra jött el az a "kedvező állapot", hogy egyszerre volt meg a szükséges forrás, politikai szándék és egyetértés (a szakma, a főváros, a kormány és a kerületek között), így elindulhatott a tervezés. 

A nyílt, nemzetközi tervpályázaton a zsűri végül az angol–holland Buro Happold és UNStudio terve mellett tette le a voksát, magyar partnerük a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. lett. A tervezés teljes költségét, 4,5 milliárd forintot a kormány vállalta magára, a tervezési munkát Vitézy Dáviddal közösen irányították, biztosítotva a Főváros, Ferencváros, Újbuda, Csepel részvételét a folyamatban. Az önkormányzatok jóvá is hagyták a terveket, írja Fürjes, aki felsorolt néhány kedvező hatást is, ami a leendő hídnak tulajdonítható:

• több mint 50 ezer autóval csökkenti naponta a belvárosba özönlő autók számát, hozzájárul a belvárosi hidak és főutak forgalomcsillapításához,
• a szomszédos városrészek (Dél-Pest, Dél-Buda, Csepel) között számtalan, új közlekedési kapcsolatot hoz létre; villamos is átmegy majd rajta, de kerékpáros- és gyalogosközlekedésre is lesz lehetőség,
• a főváros új, városias jellegű körútja jön létre bicikliúttal, fasorral, szintbeli csomópontokkal, ami az M1/M7 és az M5-ös autópálya bevezető szakasza és az Üllői út között hoz létre közvetlen kapcsolatot.

A bejegyzésből ugyanakkor az is kiderül, hogy az építkezés megindítása egyelőre a jövő zenéje lesz "a háború és az árdrágító energiaszankciók okozta gazdasági-költségvetési kihívások miatt". A hídépítés megvalósítására, az ütemezésre, egy nyílt európai uniós közbeszerzés lefolytatására Lázár János építési és közlekedési miniszter tehet majd javaslatot.

Az új Duna-híddal, így a tervpályázatról, valamint a civilek petícióban is megfogalmazott kéréseiről és aggályairól már több cikkben is foglalkoztunk, legutóbb akkor, amikor környezetvédelmi engedélyt kapott a beruházás egyik szakasza. A témában született írásokat ITT gyűjtöttük össze.