A Galvani híd budai hídfő térségének tervezése – Bozsik Barbara diplomaterve
A Galvani híd budai hídfő térségének komplex, városrész léptékű fejlesztése aktuális téma, melyet egyrészről a terület szerkezeti jelentősége indokol, amely a tervezett új Duna híddal kiemelt pozíciót foglalhat el Budapest szerkezeti rendszerében. Másrészről a XI. kerület déli részének, a Lágymányosi ipartelepnek a jelentős átalakulása is, amely az utóbbi időben rohamosan felgyorsult, de az eddigi fejlesztések jellemzően stratégiai koncepció nélkül, leginkább ingatlanpiaci érdekek mentén valósultak meg. Bozsik Barbara egy másfajta megközelítést prezentál diplomamunkájában.
A tervezett infrastruktúra fejlesztésekkel jelentős területfejlesztési potenciál is érkezik a térségbe, amely jelenleg is számos értékkel rendelkezik, ilyenek a kiváló közúti kapcsolatok, a Duna-part közelsége – amely jelenleg a terület egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciálja –, valamint a felszabaduló egykori barnamezős területek, amelyek helyet adhatnak a további fejlesztéseknek.
A tervezési terület közelében jellemzően gazdasági (kereskedelmi, logisztikai) területek találhatók, azonban a Szerémi út és a Duna-part közötti területek gyors változáson mentek keresztül az utóbbi években, a gazdasági funkciót sok helyen felváltotta a lakó funkció, úgynevezett lakóparkok formájában. Az utóbbi években átadott, a jelenleg épülő és következő években tervezetten átadott lakásokban több, mint 5000 új lakóval számolhatunk a környéken. Ha a már jelenleg itt lakó, illetve a tervezett épületekben lakókhoz hozzáadjuk a potenciálisan a tervezési területre beköltözők számát, akkor akár 7900 új lakóval lehet számolni a területre. Egy olyan területre, ahol korábban a lakó funkció nem volt jellemző, ezért a megfelelő intézményi és egyéb infrastruktúra sem áll rendelkezésre. Ez amellett, hogy kihívások elé állítja a kerületet, mindenképpen hatalmas potenciált jelent a terület átalakulásában és fejlesztésében.
Alapvetően ez egy "befelé forduló városrész", melyet a településszerkezeti pozíciója és egykori (és jelenlegi) területhasználata alakított így. A főutak mentén az épületeknek jellemzően nincs kapcsolatuk a közterületekkel, ezeket legtöbbször a tömbök belsejéből feltáró (gyakran magán) utakon vagy gazdasági udvarokon keresztül lehet megközelíteni, a fő homlokzatok és bejáratok is befelé néznek. Több tömbbe csak engedéllyel lehet behajtani, azoknak, akik az ottani vállalkozásokhoz érkeznek. Ezek a legtöbb esetben passzív földszintek.
A lakó funkció megjelenésével a tömbök átjárhatósága gyakran nem javul jelentősen, ezek a félvárosias lakótömbök – habár a földszinteken már gyakran kiskereskedelem és szolgáltatás található – nem nyitottak új "utakat" a környezetükhöz, továbbra is zárt egységek maradtak. Ezekre jellemző, hogy zárványként működnek tovább, kerítésekkel körülzártan, feltáró utak nélkül. A terület jelenlegi átalakulásáról tehát elmondható, hogy jellemzően ingatlanpiaci érdekek mentén és nem városfejlesztési stratégiák mentén történik, pedig egy élhető új városrész kialakításához szükség lenne a hálózati rendszerbe illeszkedő feltáró utakra, elősegítve ezzel a területek közötti (gyalogos és kerékpáros) átjárhatóságot és nem teljes mértékben a gépjárműforgalomra optimalizálni.
A területfejlesztés alapvető céljainak és eszközeinek meghatározásához a SWOT-analízísből kiindulva egy cél- és eszközrendszer került meghatározásra, így a kitűzött célok illeszkednek a fejlesztési terület erősségeihez, lehetőségeihez, valamint figyelembe veszi a gyengeségeket és a veszélyeket is.
A terület szerkezeti fejlesztése négy tengelyre épül fel:
- zöld folyosó: a Duna-part rekreációs célú zöldfelületi tengellyé alakítása
- kék folyosó: a Duna, mint vízi közlekedési tengely fejlesztése
- piros folyosó: belső sétányok és gyalogos szerkezeti elemek, melyek a tömbbelsőkben kötik össze a környező területeket és tárnak fel új kapcsolatokat
- szürke folyosó: a Galvani híd nyomvonala, mint meghatározó közlekedési és fejlesztési tengely oly módú kialakítása, hogy az a lehető legkisebb fragmentációt okozza a térségben
Erre a négy tengelyre épül fel a szerkezeti koncepció, ezen belül az egyik legfontosabb elem a kapcsolatok létrehozása. Ez város(rész)szekezeti jelentőségű, elsősorban gyalogos kapcsolatokat jelent az egyes területrészek között, melyek hozzájárulnak a tömbök városiasodásához, valamint kapcsolatokat teremtenek a város és a folyó között. A belső sétány egy gyalogos kapcsolatot hoz létre a már átépült Alíz utca és a fejlesztési terület között. Ez a kapcsolat a tömbbelsőben jön létre, létrehozva egy olyan gyalogos és kerékpáros tengelyt, ami távolabb esik a főutaktól.
A Galvani híd és a vele együtt átalakuló Galvani körút, új és meghatározó kapcsolatot jelent a városi szerkezetben, azonban a fejlesztés helyi léptékben is erősen befolyásolja a környező tömbök területhasználatát, térszervezését és városépítészetét is. Azért, hogy ez a terület városrészi léptékben egységesen, a közlekedési infrastruktúra elválasztó hatását a legkisebbre mérsékelve tudjon fejlődni, egy egyszintű, városias csomópont létrehozására van szükség a Budafoki úti kereszteződésnél.
Az új városrész "szíve" a városrész központját jelzi, ami egy köztéri és közparki hálózat, központi funkciókkal. Ezek hozzájárulnak a terület kompakt városi elvek szerinti fejlesztéséhez. A Duna menti zöldfolyosó egy városléptékű zöldfelületi tengely, emellett a tervezési terület zöld szívét is jelenti, közparkkal és rekreációs funkciókkal. A vízi közlekedés integrálása a közlekedési hálózatba, valamint a közösségi közlekedési hálózatba, a tervezett kikötő infrastruktúrák révén valósulhat meg.
A belső szerkezeti tengelyek úgy lettek kialakítva, hogy a környező területek tengelyeihez kapcsolódjanak, de több esetben új, eddig hiányzó kapcsolatokat tárnak fel. Ilyen jelentős tengely a Lőportár és a Duna-part közötti tengely, amely egyben látványkapcsolat is. Az Alíz utcai fejlesztésektől új szerkezeti tengely nyílik a terület központja felé. Fontos tervezett szerkezeti és látványtengely a Lőportár és a Galvani utca és a Budafoki út kereszteződése közötti szakasz, hiszen ide "érkezik meg" az új Duna-híd.
A tömbök kialakítása a belső szerkezeti és látványtengelyek rendszerére épül. A tengelyek találkozási pontjai pedig közterekként jelennek meg, így kapcsolva bele a tereket is az utak hálózatába.
A környezetalakítási javaslat kiemelt célja, hogy olyan közterületi hálózatot hozzon létre, amely a városrész "nappalijaként" funkcionál, vagyis biztonságos és akadálymentes gyalogos és kerékpáros közlekedést tesz lehetővé az egyes célpontok között, megfelelő légtér aránnyal rendelkeznek, illetve a közterek változatos használatot tesznek lehetővé, hogy az itt lakók és dolgozók vagy ide látogatók szívesen használják ezeket a területeket és ne csupán közlekedési tengelyként funkcionáljanak.
A tervezési helyszín – városfejlesztési potenciáljából és a fejlesztési elvekből kiindulva – igen javasolt egy kiemelt jelentőségű helyi központ kijelölésére. Ennek érdekében olyan funkciókat kell elhelyezni, amelyek biztosítják a terület megfelelő ellátását és hozzásegítik az alközponti szerephez. Ezen funkciók nagy része elhelyezhető az épületek földszinti zónáiban, egyes funkciók azonban külön területet kaptak.
A Szerémi út és a Galvani körút mentén, a jelentősebb zaj és légszennyezettség miatt iroda funkciót (sárga) alakítottam ki. A lakó funkciójú épületek jellemzően a tömbbelsőben találhatók (piros). A hibrid épületek (kék) olyan épületek, melyben az irodafunkció vagy egyéb közösségi, intézményi és a lakófunkció vegyesen van kialakítva, csökkentve ezzel a pusztán egyfunkciós épületeket, vegyesebbé téve a használatot, ezáltal a közterülethasználatot is. A hibrid épületekben az egyes funkciók külön lépcsőházból közelíthetők meg, melyek vertikálisan elválhatnak egymástól, például az alsó szinteken iroda funkció, a felsőbb szinteken lakások.
A tervezési terület egyik legnagyobb potenciálja az egybefüggő természetközeli Duna-part, amely a tervek szerint közparkként üzemelne tovább, északon a Lágymányosi-öböl zöldfelületeihez kapcsolódva, délen pedig egészen Albertfalváig elhúzódva. A Duna-parti zöldfelület egyes szakaszaira városi vízpart rendeződne, nagy részén azonban természetközeli vízpart tervezett. A területet gyalogos utak tárnák fel, melyek összeköttetést nyújtanak a bejáratok és az épületek között. Fás és tisztás jellegű területek, sport funkció, játszótér, közösségi tér tervezett erre a partszakaszra.
Ezen kívül szintén közpark veszi körül a Lőportárat, amely kiemelt pontja a tervezési területnek, ezért ide egy ligetes, növényfajokban gazdag parkos terület tervezek közösségi funkciókkal, játszótérrel. A déli területen is található egy kisebb park, szintén közösségi funkciókkal, ligetes faállománnyal. A Galvani körút északi oldalán elhelyezkedő tömbben közösségi kertek alakulnak üvegházakkal, bérelhető parcellákkal, amely amellett, hogy természetközeli kikapcsolódási lehetőséget nyújt a lakók számára, hozzájárul a közösségépítéshez, az életminőség javításához, a környezettudatos életmódhoz és a tudatos élelmiszerfogyasztáshoz. A közösségi zöldfelületek jellemzően épületek közé ékelődött zöldfelületek lennének közösségi használattal. A fél-privát zöldfelületek egy-egy lakótömbhöz tartoznak és változatos kialakításúak lehetnek, illetve használatuk időben korlátozott lehet.
A tervezett beépítés struktúráját alapvetően a közutak és gyalogos tengelyek, valamint a látványtengelyek határozták meg, amint az a fentebbi ábrákon már látható. A beépítésnek azonban több rétege van. A Galvani út képét elsősorban a hídról való "leérkezés" határozta meg, valamint a Lőportár felé néző látványtengely. A Galvani körút két oldalán közvetlenül elhelyezkedő tömbök, vagyis a Galvani körút és a Budafoki út kereszteződésében található négy tömb a "megérkezés és áthaladás" téri élményére épít. A Duna parti két tömb jelenlegi állapotában elaprózódott alacsony épületekből áll. A déli oldalon a Fővárosi Csatornázási Művek területén lévő műtárgyak nem elbonthatók vagy áthelyezhetők, így itt a feladat egy "héj" képzése volt, amely előtét falat képez ezeknek a műtárgyaknak és épületeknek.
Az északi oldalon értékes ipari épületek állnak, melynek revitalizációja fontos feladat, így itt csak azok az épületek kerültek lebontásra, melyek a híd nyomvonalába estek. Mivel ez is egy elaprózódó struktúra – amelynek megvannak a maga értékei – a hídfő szerep miatt itt is szükség volt egy "héj" kialakítására. Így az északi és déli oldalon is kialakul egy zárt térfal F+7-11 szintes épületekkel, azonban ezek magassága folyamatosan csökkenve igazodik a szomszédos, meglévő beépítésekhez. Ezzel a csomópont képe a hídon haladva nagyvárosias környezetet teremt, mögötte azonban feltárul egy másik "világ". A híd északi oldalán lévő ipari épületek, habár igen elhanyagolt állapotban vannak mégis értéket képeznek. Szerkezetük vagy annak egy részének megtartásával új funkciókat szolgálhatnak ki (habár jelenleg is több értékes funkció van ezekben az épületekben). Itt elsősorban a feladat a közterületek gyalogosbarát rendezése és az új funkciók megtalálása mellett a terület karakterének a megőrzése.
A Budafoki út nyugati oldalára eső két tömb szintén a "megérkezés és áthaladás" téri élményét kombinálja. Egyrészről ebben a két tömbben (kijelölt építési helyeken) lehetőség van magasház létesítésére (élp. max. 45 m), amelyek kapuként szolgálnak a területre érkezőknek, másrészről északon és délen is "visszaugrik" a beépítés, ezzel egy megérkező teret létrehozva, melyek szintén a terület "kapujaként" funkcionálnak. Az ide tervezett villamosmegállóból érkezőknek így elég terük van "megérkezni" és innen tárul fel az új városrész, különös tekintettel a Lőportárra, amely a terület egyik jelentős landmarkjává válhat.
A Galvani körúton nyugati irányba tovább haladva fellazul ez a szigorú rend, felbomlanak a térfalak és a zöldfelület is nagyobb szerepet kap. A Szerémi úti csomópontban viszont újra zárt térfalakat alakíthatnának ki, hangsúlyozva a főúti csomópontot, a sarkokon F+8 szintes épületekkel, melyekkel kellemes légtérarány alakítható ki. A Galvani körúttól északi és déli irányba haladva a beépítések fellazulnak, felszakadó zárt, keretes térfalakkal, melyek belső udvarokat alakítanak ki. A köztereknél térfalak zárnak mindig a megfelelő térélmény érdekében. A volt BVM tömb északi és déli részében is található egy háromszög alakút köztér, amelyek a városi élet aktív központjai lehetnek. A beépítésnél az volt a cél, hogy utcák és terek rendszere jöjjön létre, így az épületek zárt utcaképet alkotnak, de időről időre felszakadoznak, összetett téri élményt létrehozva ezzel, valamint belső kerteket, félprivát területeket teremtve az épületek belseje felé. A Galvani hídtól északra eső tömbben a közösségi kertek és az ahhoz tartozó zöldfelületek biztosítanak nagyobb rekreációs felületet, a Galvani hídtól délre eső tömbben a Lőportár körüli közpark, a Lőportár utcától délre eső tömbben pedig egy kisebb park nyújt közösségi rekreációs felületet.
A Budafoki út és a Duna közötti területen a szabadidőé és a rekreációé a főszerep. Itt a nagy kiterjedésű közpark mellett, sport és kulturális, szórakoztató funkció kapott helyet. A kulturális központ épülete közvetlenül kapcsolódik a Dunához, egy szabadidős kikötő veszi azt körbe. A kulturális központ közvetlen közelében egy városias partszakasz alakulhatna városias tájépítészeti elemekkel, amelyek lehetővé teszik a Dunához való kapcsolódást, a Dunában való fürdést is. Délebbre természetes Duna-part, természetes tájépítészeti elemekkel teszi lehetővé a természetközeli kapcsolódást a folyóhoz.
A fejlesztési terv tehát a kompakt város alapelveire épül, vagyis a mindennapokhoz szükséges funkciók gyalogosan is elérhetők lennének 15 percen belül. Mindezek biztosítására egy intenzív beépítésű városszerkezet jön létre, amely kellő helyet biztosít ezen funkciók ellátására és egy nagyvárosias alközponti terület megteremtésére, amely Budapest központrendszerének fontos elemét alkothatja. A diplomaterv olyan stratégiát és jövőképet kínál egy rohamosan fejlődő területnek, amely minőségi életteret és aktív köztérhasználatot teremt az itt lakóknak és dolgozóknak, mindazonáltal a tervezett funkciókkal és rekreációs területekkel városi léptékű vonzerőt is jelenthet.
Bozsik Barbara
Szerk.: Pleskovics Viola