„Jön a pajta!” Letették Berlin legújabb múzeumának alapkövét

2019. december 3-án elhelyezték a 21. Századi Múzeum alapkövét Berlinben – ezzel elindulhatnak a svájci Herzog & de Meuron tervezte épület munkálatai. A német közönség természetesen kritikus: egyesek az épület formálásával nem értenek egyet, mások a mostanra közel 450 millió eurósra becsült beruházási költséggel.

Az alapkőletételnél persze ezekről a kétségekről nem esett szó. Monika Grütters miniszter és Michael Müller, Berlin főpolgármestere inkább azt emelték ki, hogy az új épületben végre méltó helyet kap a Nemzeti Galéria kortárs gyűjteménye, amelyet a közelmúltban több magángyűjtő felajánlásaival gyarapítottak, és hogy ezzel a Kulturforum ezidáig befejezetlen városi együttese is teljessé válik. Hermann Parzinger, a múzeumot majdan működtető Stiftung Preußischer Kulturbesitz elnöke külön kiemelte, hogy a fontos épületekkel büszkélkedő, de a Potsdamer Platzhoz való közelsége ellenére kevéssé funkcionáló Kulturforum végre valódi agórateret kap a Herzog & de Meuron épületével. 

A svájci építésziroda a 2016-ban kiírt nemzetközi tervpályázaton nyerte el a megbízás lehetőségét. Jacques Herzog, az iroda alapítója az alapkőletétel alkalmával kifejthette: „A 20. századi gyűjtemény otthonát kifejezetten erre a berlini helyszínre terveztük. Védett városi tér, kereszteződés, amelyben a mindennapi élet, a művészeti kísérletek, a performanszok és a nyilvános viták találkoznak, stimulálják egymást. Ehhez nincs szükség fennhéjazásra, vagy expresszív szobrászati épületformákra. Egy nagy tető, ez az egyszerre archaikus és mai, nyilvánvalóan provokatívnak szánt házforma nekünk kifejezetten ideillőnek tűnik." 

Nem véletlen, ha Herzog szavai mentegetőzésnek tűnnek. A 2016-os tervpályázat eredményét sokan bírálták, akik szerint a Hans Scharoun Filharmóniája és Ludwig Mies van der Rohe Új Nemzeti Galériája, valamint a Friedrich August Stüler tervei szerint emelt St.-Matthäus-Kirche között elhelyezkedő, eddig parkolóként használt területre látványosabb épület illenék, mint a köznyelvben „pajta" vagy „hangár" csúfnevekkel illetett projekt. A Herzog & de Meuron szerint azonban épp ez a szomszédság kívánja meg a visszafogottságot. A november 18-án a Filharmóniában rendezett, nyilvános vitán Herzog maga védte meg az épületet, amelyet kapocsként értelmez a két fontos kultúrközpont között – ezért nincs kifejezett főhomlokzata, eleje vagy hátulja, és ezért működik majd a belső tér egyfajta fórumként, hasonlóan a londoni Tate Modern nagycsarnokához. A téglahomlokzat pedig Stüler templomának parafrázisa lenne.

A Süddeutsche Zeitung november 14-i számában Jörg Häntzschel a tervezési időszakban 60%-kal megnövelt, 16 ezer négyzetméteres alapterületet és persze az ennek kapcsán meghízott beruházási büdzsét kritizálta. A pályázat idején még 200 millió eurósra becsült költség mára 450 millióra nőtt (ez közel 150 milliárd forintot tesz ki). Igaz, ebből csak 364,2 millió a tényleges építési költség, a maradék az esetlegesen változó építőipari helyzetre, illetve a nem kiszámítható körülményekre félretett tartalék. A Berliner Zeitung számításai szerint ez épp a négyszerese a mannheimi Kunsthalle egy négyzetméterre eső beruházási összegének – írja a Baunetz. Az sem tetszik sokaknak, hogy a plusz összeg szövetségi forrásból érkezett, miközben Németország és Berlin már közintézményei ehhez képest roppant szűkös forrásokból gazdálkodnak. 

A mostani alapkőletételt még további tervezési folyamatok, illetve a helyszín felmérése követi. A megnyitást jelenleg 2026-ra tervezik.