Kálvin hagyománya | Református kulturális örökség a Duna mentén

Az azonos címmel megrendezett kiállítás katalógusa a Budapesti Történeti Múzeum és a Dunamelléki Református Egyházkerület kiadásában

„A reformátusság nem a kultúrakép elvetését jelenti, nem az ábrázolás kizárását, hanem az individuum átvételét a mindennapokba" – mondta Marosi Ernő professzor a „Kálvin hagyománya – Református kulturális örökség a Duna mentén" című kiállítás katalógusának bemutatóján, február 1-én a Budapesti Történeti Múzeumban. A 472 oldalas, A4 formátumú kiadvány a témához kapcsolódó tanulmányokat tartalmaz, továbbá a 2009. október 31-től 2010. március 21-ig látható kiállítás anyagának teljes katalógusát.

A Kálvin János (1509-1564) születésének ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett Kálvin évhez kapcsolódó, népszerű tárlatról kiadott, tartalmas albumot Békési Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja és Marosi Ernő professzor akadémikus mutatta be. Ezt követően a két szerkesztő, Kiss Réka (tanulmányok) és Farbaky Péter (katalógus) ismertette még a könyvet, hosszasan sorolva többek között mindazokat, akik annak létrehozásán fáradoztak. Majd a kurátorok – Farbaky Péter, Fogarasi Zsuzsa, Kiss Erika, Kiss Réka, Millisits Máté és Szacsvay Éva – szakvezetést tartottak a számos építészeti érdekességet is felvonultató kiállításon.

Marosi Ernő művészettörténész előadásában erőteljesen hangsúlyozta az egyház életében oly fontos építészet szerepét, és külön megemlékezett a közelmúltban elhunyt Basa Péter építészről, a budakeszi Határon Túli Magyarok Emléktemploma (1995–1999) tervezőjéről. A kötetben ugyan képen nem szerepel, de a katalógus-fejezetben olvasható a leírás a Basa Péter által készített modellről, mint a kiállítás egyik tárgyáról.

Szintén maketten mutatják be a lágymányosi református templomot, melynek tervezője Medgyaszay István volt (1928–1930). A tanulmányok közül kettőt kell kiemelni, mely a templomok építésének történetét dolgozza fel. Bíbó István írásának címe „Református templomok építészete a Duna mentén a 19. század közepéig", amiben indoklását adja a választásnak: miért emelték ki bemutatásra ebből az időszakból a budapesti Kálvin téri templomot, a ceglédi Nagytemplomot, és a kiskunlacházi templomot. „A Dunamelléki Református Egyházkerület épületállományának alakulása 1860-tól napjainkig" címmel olvasható Millisits Máté – Millisits Szilágyi Erzsébet – Székely Gábor tanulmánya, amiben például hangsúllyal szerepel a Szilágyi Dezső téri templom (Pecz Samu, 1890–1896), vagy az Árkay Aladár által tervezett fasori templom (1911–1913), s amiben szintén említik Basa Péter budakeszi munkáját. Építészeti tárgyú írás továbbá a kötetben Zentai Tünde tanulmánya „A falu temploma" címmel, s persze épületekről történik említés más helyen is, például az iskolákról, vagy a karitatív szervezetekről szóló fejezetekben.

„A katalógusban található tanulmányok a Duna menti reformátusság helyzetét vizsgálják a változó korokban. Először is abból szempontból, hogy mit jelentett itt a kálvinizmus fogalma a változó korok számára, azután az itteni reformátusság története szempontjából, a művelődés, közelebbről is az irodalmi művelődés és az iskolaügy szempontjából, továbbá, hogy milyen volt a reformátusság helyzete a társadalomban, milyen volt a viszonya a művészetekhez, s egy különösen elgondolkodtató tanulmány bizonyos statisztikai adatokról is szól. Elgondolkodtató, mert bár a statisztikai adatok a múltról, ha nem is a régmúltról szólnak, de a jövő kérdését vetik fel..." – írja Ritoók Zsigmond professzor, akadémikus a kötet előszavában.

vm

Kálvin hagyománya - Református kulturális örökség a Duna mentén

A Budapesti Történeti Múzeumban rendezett kiállítás katalógusa, Budapest 2009.

A Budapesti Történeti Múzeum és a Dunamelléki Református Egyházkerület kiadványa

A katalógust szerkesztette Farbaky Péter (katalógus) – Kiss Réka (tanulmányok)

a kiállítás helyszíne: Budapesti Történeti Múzeum (1014 Budapest, Szt. György tér 2., Budavári Palota, "E" épület)