Kaput a Várnak! - Szent György tér pályázat

A Szent György tér rendezésére kiírt tervpályázat teljes alkotói szabadságot biztosított, így olyan egyedi megoldásokat láthatunk Ükös Tamás és a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar hallgatóinak megvételt nyert koncepciójában, mint a hajdani kapuk újragondolt változatai vagy a térfal tömbjeinek sajátos, identifikáló szabdaltsága, látványtengelyei. 

A Budai vár évszázadai során az egymást követő háborúk, illetve a háborúkra való felkészülés folyamatos bontásokat-építkezéseket eredményezett. A II. világháború pusztításai után másfajta (a kortárs haditechnikát egy jóval korábbival behelyettesítő), alapvetően romantikus-modernista várépítés kezdődött el. Persze Ybl korábbi munkásságát is ide sorolhatjuk, de az egyértelműen demilitarizációs célzatú volt. A Gerő-féle középkor-újjáépítés után jelenleg az eklektikus várpalota újjáépítése folyik.

A terv a tervezési területet széleskörű összefüggéseinek vizsgálata után javasolja átépíteni. Először a Dísz tér újul meg, igazából térhasználatában visszatér a századfordulós állapotához. Beépül a sarokfoghíj, a honvéd szobor a hajdani Honvéd Főparancsnokságra néz majd és a tér közepén igényes vendéglátóhelyek jönnek létre. A térre befutó, immáron egyirányú utak a hajdani kapuk mai, újragondolt változatain vezetnek keresztül – újra lesznek kapui a várnak!

A Honvéd Főparancsnokság emeletráépítést kap, látogatóközpont lesz benne, valamint ide költözik az Építészeti Múzeum. A hajdani Honvédelmi Minisztérium helyére egy sikátorral elválasztva a régi háztól épül új kiállítóterekből és konferenciatermekből álló többcélú nagyteremmel kiegészített középület, melynek legfelső szintje széles terasszal néz a királyi palota helyreállított főbejáratára. Ebben az épületben helyeztük el a diófából készült Budapest makettet is.

A Szent György tér nyugati térfalára sikátorokkal osztottan öt épülettömb készül, melyeket látványtengelyek tagolnak: a sikátorok egy-egy jellegzetes építészeti elemre, illetve a budai hegyekre tájoltak. Az épületek funkciói északról délre haladva:

• északi kis tömb: Ország tortája cukrászda (a földszinten)
• második tömb: Régiók háza (Hencidától Boncidáig)
• harmadik tömb: Feltalálók háza (híres magyarok és találmányaik)
• negyedik tömb: Gyermekház – mese-, és történetmúzeum, játékmúzeum, az udvaron történelmi játszótér több korosztálynak kialakítva
• déli kis tömb: Hungaricum étterem (a földszinten)

A továbbépített várfal menti (nyugati) sétányra éttermek és kávézók teraszai nyílnak, részben lefedve a mostani mélyutat. Múzeumok és a két végén speciális gasztronómiai egységek kerülnek az épületei emeleteire. A földszinteken igényes üzletek lesznek kialakítva.

A legdélebbi épülettömb és a cortinafal között pihenő-kiserdő készül a romanyag megvédése után. A nyugati térfal legdélebbi részére, pontosabban a Sándor-palota déli homlokzatsíkjától délre eső területre nem javaslunk épületet emelni. Egyrészt nagyon kiemelkedne az épület a királyi palota felől nézve, másrészt a hatalmas tér híján van nyári, árnyas pihenésre alkalmas területnek, miközben itt mindig sok nézelődő lesz. A térnek ez a része a közméltóságoktól kellő távolságra van, és a funkció hétköznapisága a raszterben ültetett nagy lombkoronájú fák (Gleditsia triacanthos f. inermis ’Skyline’) miatt egyáltalán nem zavaró, hiszen nem válhat dominánssá, ráadásul a siklóból kilépve a kiserdő üdítő látványt nyújt majd. A terepvonalakra illesztett mészkő lépcsőzet 2-8 m széles teraszokra vezet, amelyeken fix telepítésű sorpadok és ivókutak lesznek elhelyezve.

A Budapvári Palota tömegrekonstrukciója után már az eredeti Koldus kapun át juthatunk be a várkertbe. A Szent György tér nagyrészét igényes, ápolt gyepfelülettel fedjük, amiben a Szent Zsigmond-kápolna alapfalai is megjelennek. A Sándor-palota és a királyi vár közé nagylapos kőburkolat kerül díszburkolatként, amihez harmonikusan kapcsolódik a vár szokásos nagykockakő burkolata a térre betorkoló utcák folytatásában. A nagy, hosszan elnyúló új, modernista nyugati térfalat törökmogyoró fasorral kísérjük.

A pályamű elkészítésében közreműködtek a szerző, Ükös Tamás mellett a Szent István Egyetem hallgatói - Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László (Településmérnök MSc), Karlócai Rebeka, Sármán Dóra, Sebestény Tünde Ildikó, Szűz Attila Szabolcs és Vincze Vera Anna (Tájépítészmérnök MSc).

A hallgatók munkáját Dévényi Tamás szakmai mentorálása segítette.