| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Fenntarthatóság

Karbonsemleges építőanyag, vagy egy újabb lépés az ökológiai katasztrófa felé?

1/3

Lake Mjøsa Skyscraper, Brumunddal, Norvégia – a világ legmagasabb teljesen fa szerkezetű épülete. Fotó: Øyvind Holmstad / Wikimedia Commons

Valle Wood irodaház, Oslo, Norvégia. Fotó: Anders Vestergaard Jensen / Unsplash

The Haut, Hollandia legmagasabb fából készült lakóépülete. Forrás: Arup

?>
Lake Mjøsa Skyscraper, Brumunddal, Norvégia – a világ legmagasabb teljesen fa szerkezetű épülete. Fotó: Øyvind Holmstad / Wikimedia Commons
?>
Valle Wood irodaház, Oslo, Norvégia. Fotó: Anders Vestergaard Jensen / Unsplash
?>
The Haut, Hollandia legmagasabb fából készült lakóépülete. Forrás: Arup
1/3

Lake Mjøsa Skyscraper, Brumunddal, Norvégia – a világ legmagasabb teljesen fa szerkezetű épülete. Fotó: Øyvind Holmstad / Wikimedia Commons

Valle Wood irodaház, Oslo, Norvégia. Fotó: Anders Vestergaard Jensen / Unsplash

The Haut, Hollandia legmagasabb fából készült lakóépülete. Forrás: Arup

Karbonsemleges építőanyag, vagy egy újabb lépés az ökológiai katasztrófa felé?
Fenntarthatóság

Karbonsemleges építőanyag, vagy egy újabb lépés az ökológiai katasztrófa felé?

2021.03.22. 16:53

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Építészek, alkotók:
Alexander Hadley

Vélemények:
2

Dosszié:

A fenntartható építészet területén hamar népszerűvé vált a fa, mint alapanyag, nemzetközi viszonylatban is egyre többet hallani olyan projektekről, melyek rétegragasztott fapaneleket (CLT = Cross-Laminated Timber) használnak nagy számban. De az üzleti érdekeket kielégítő, nagyléptékű fakitermelés könnyen katasztrófához vezethet.

A fa az egyik legősibb építőanyag, és mivel könnyű megmunkálni, sokáig az egyik legelterjedtebb alapanyag volt. Mivel azonban a legtöbb fafajta rendkívül tűzveszélyes, a modern nagyvárosokban a 19. század végétől kezdve az acél és a beton vette át a szerepét. Ez a tendencia napjainkban megváltozni látszik a rétegelt ragasztással előállítható masszív faszerkezeteknek köszönhetően, melyekkel már felhőkarcolókat is építenek. Alexander Hadley Spanyolországban élő amerikai építész nemrég megjelent tanulmányában arra figyelmeztet, hogy bár mindenképp pozitív fejlemény, hogy egyre több beruházó választja a fát nagyléptékű ingatlanfejlesztéseik alapanyagaként, ez a folyamat könnyen visszásan sülhet el.

Valle Wood irodaház, Oslo, Norvégia. Fotó: Anders Vestergaard Jensen / Unsplash
2/3
Valle Wood irodaház, Oslo, Norvégia. Fotó: Anders Vestergaard Jensen / Unsplash

A fa alapanyag népszerűsége érthető: megújuló alapanyag, globálisan bőségesen elérhető, és sokrétű felhasználási módja van. Támogatói azzal érvelnek, hogy építkezések során kevesebb szén-dioxid kibocsájtással jár a fa használata, mint a beton vagy az acél, ráadásul a faanyag nagy mennyiségű szén-dioxidot tárol magában, ami hosszú időre kikerül a karbon-körforgásból azáltal, hogy a fák nem az erdőben bomlanak le. Más szóval, ahogy Hadley írja, az idős fák eltávolítása az erdőből és új palánták ültetése összességében a kibocsájtás csökkentését eredményezheti. Ha kivonjuk az elraktározott szén-dioxidot a gyártás és építkezés során kibocsájtott mennyiségből, az alapanyag zéró-emissziósnak, vagy karbon-neutrálisnak minősíthető. Így nem csoda, hogy a fa használata egyszerű megoldásnak tűnik az építőipar óriási karbon-lábnyomának csökkentésére.

Hogy mindez valóban célt érjen, óriási hangsúlyt kellene fektetni a fenntartható erdőgazdálkodásra. Hadley szerint, ha a masszív faszerkezetek alkalmazása csak az ingatlanfejlesztők és tech-cégek számára szolgál könnyen elérhető alternatívaként a beton és acél helyett az óriás-beruházásaikhoz, az minden valószínűség szerint növelni fogja a karbon-kibocsájtást a gyors erdőírtás miatt. Amíg a nagy léptékű fatermelés nem jár együtt szigorú erdővédelmi szabályokkal és a káros tevékenységek tiltásával, nem jelenthet valódi megoldást az ökológiai degradációra. Márpedig Hadley szerint az utóbbi időben megfigyelhető fejlemények a CLT felhasználása terén egyre inkább alá vannak vetve ugyanazoknak az ipari érdekeknek, amelyek a klímaváltozás súlyosbodásához járultak hozzá.

The Haut, Hollandia legmagasabb fából készült lakóépülete. Forrás: Arup
3/3
The Haut, Hollandia legmagasabb fából készült lakóépülete. Forrás: Arup

A legnagyobb akadály az előtt, hogy a fa valóban fenntartható alternatívája legyen a betonnak és az acélnak az, hogy az ingatlanpiac a profitérdeket helyezi minden más elé. Az, hogy a fa szerkezeti alkalmazása képes lesz-e csökkenteni a karbon-kibocsájtáson azon múlik, hogy a nyersanyagot termelő erdők hogyan lesznek kezelve: a szén-dioxid elnyelésén lesz a hangsúly vagy a profit-éhes fejlesztések számára történő olcsó alapanyag előállításán? – teszi fel a kérdést Hadley. Mindez nem azt jelenti, hogy a fa épületek rosszak lennének, de a tervezőknek figyelembe kell venni a tágabb következményeket is. Hadley arra figyelmeztet, hogy van okunk aggódni amiatt, hogy a jó szándékú tervezők és fejlesztők tettei tovább súlyosbítják az ökológiai válságot, ha nem fektetünk nagyobb hangsúlyt arra, hogy átgondoljuk, milyen kapcsolatban állunk környezetünkkel. Az olyan regeneratív anyagokból való építkezés, mint amilyen a fa is, mindenképp a klímastratégia része kell, hogy legyen, de csak akkor, ha ellen tud állni a profit-orientált, hosszú távú ökológiai megfontolásoktól mentes termelésnek.

 

Forrás: failedarchitecture.com

 

Vélemények (2)
imager
2021.04.10.
18:08

Mindenképpen szükség lesz fenntartható erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésre, fásításra a klímaváltozás mérsékléséhez. Ez egyszerűen hangzik, de sajnos még mindig sok helyen ezzel ellentétes folyamat a gyakorlat és magunk alatt vágjuk a fát.

zim
2021.03.23.
14:01

A bulvárcikk-szintű frázisok helyett, ez a téma sokkal alaposabb körbejárást igényelne. *** Először is, a CLT önmagában nem alkalmas sokemeletes házak építésre. VISZONT a CLT KOMBINÁLVA ragasztott fatartókkal igen. *** Az acél viselkedése magas hőmérséklet esetén egyátalán nem megnyugtató. A CLT-nél is vannak problémák (elsősorban az olcsó ragasztóanyagos gyártmányoknál), viszont a ragasztott fatartók már összevethetők a vb. szerkezetekkel. *** A fenntartható erdőgazdálkodás tényleg fontos dolog, de akkor miért nem szól a cikk a cementgyártáshoz elhordott mészhegyekről, illetve a technológiához szükséges rendkívül sok energiáról? A kitermelés, előállítás, szállítás és bontás teljes életciklusára vetítve kellene UGYANAZOKAT a paramétereket (energiafelhasználás, klímagáz-terhelés, a technológiák környezetszennyezése) vizsgálni, és akkor sokkal tisztább lenne a kép. *** Nyilván a legkedvezőbb, ha a régi épületeket nem bontjuk le. A pozitív skálán, ezután következnek a jelenleg leginkább hulladékként kezelt anyagok, mint a ruhakészítésre alkalmatlan gyapjú, a cellulózhulladékok stb., mint építőanyagok. Majd a vályog és fa. Az összes többi építőanyag ezeket követi csupán.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.