Nézőpontok/Vélemény

Kazincbarcika, a színek városa

1/20

A Sajó völgye mellett az 1950-es évek elején, Barcika és Sajókazinc falvak között kezdődött nagyszabású városépítés. Forrás: Fortepan/ Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

A város létrehozásának egyik fő oka a mellette települt egykori Borsodi Vegyi Kombinát óriási üzeme volt. A budapesti Magit-szigetnél bő másfélszer nagyobb területet elfoglaló üzem ma is működik, kínai tulajdonosa hosszú távon tervez vele.

Az új város 1947-ben vette fel a Kazincbarcika nevet. A hasonló új városokban megszokott zárt házsorok, és nagy, burkolt terek itt is megjelentek, de hasonlóan fontos, hogy köztük óriási szabadon hagyott térségek is maradtak.

A város mértani központjához közel alakították ki, pontosabban hagyták beépítetlenül a mai Völgypark hatszáz méter hosszú sávját.

Az 1950-es évek végére kiépült városközponti lakótelepek a korszak jellegzetes építészeti megoldásait vonultatják fel: 4-5 szint, magastető, hosszú sávházakkal elszeparált hátsó udvarok. A Jókai téren 1966 óta áll az író szobra.

A városközpont egyik mai jellemzője a kiváló állapotú közterületek sora. Bár kisebb lépcsők, gyalogutak itt is javításra várnak, összességében jól látható, milyen jövő vár egy iparvárosra akkor, ha az ipara hosszú évtizedeken át gazdaságosan fennmarad.

A város egyik legrégibb tere a Rákóczi tér, közepén Búza Barna 1959-re elkészült Kuruc Lovas című szobrával, szélén még a szocialista realizmus jegyében épült, gazdagon díszített homlokzatú lakóházakkal.

Az épületek nagy részét az 1950-es évek végén, a szocreál kora után fejezték be. Homlokzatuk már kevésbé díszes, de arányaikkal még a fél évtizeddel korábbi iskola jegyeit hordozzák. Az utcák apró díszfái hetven év alatt túlnőttek az épületeken.

A város legmonumentálisabb épülete Kazincbarcikán nem egy lakóház, hanem a megyei kórház tömbje, ami a Sajó völgyéből érkezve már kilométerekről látszik. 1967-re készült el, mai formáját a 2005-ös felújítás után kapta.

A kórház tervezője a sokoldalú Jánossy György, akinek az ország egyik első brutalista épülete (Salgótarján, Karancs szálló, 1963) mellett a budai vár több modern foghíjbeépítését (köztük a lebontott diplomata lakóházat) is köszönhetjük.

A 20. század felújításai a városközpontban is folytatódtak, a forgalomcsillapított főutca igazi bevásárlóutcává alakult. A földszinti lakásokból kialakított üzlethelységek korábbi kis lépcsőit a homlokzatok tövében megemelt térszínnel váltották ki.

A főutca egyik legjellegzetesebb szocreál lakóháza, az Egressy Béni út 21-25. homlokzata, amelynek képét már a városlakók is megszerették...

...ennek egyik jele, hogy a 2013-ban útjára indított KolorCity projekt egyik elemeként az egyik modernebb panelház addig üres oldalfalén is visszaköszön.

Az idén tíz éve tartó kezdeményezés kulturális projekteket is összefog, maradandóan látványos eleme azonban a város modern épületeinek homlokzati festményei.

Szőke Gábor Miklós Unikornis című szobra a KolorCity program kezdete, azaz 2013 óta áll az egyik belvárosi körforgalomban.

A ma is tartó KolorCity projektben eddig közel félszáz kazincbarcikai épület kapott egyedi festést, bár egyes helyeken ez nem feltétlenül erősíti az eredeti építészeti képet.

A falfestmények nagy része azonban panelházak tűzfalaira kerül, olykor kilométerekről látható formában.

Az újabb falfelületek festményeit a rendszeresen kiírt pályázatokon választja ki a program zsűrije. Egy évben 2-8 új festmény készül el.

A kórház 2005-ös felújításból kimaradt, nyugati szárnya a viszonylag kevés eredeti, későmodern épület egyike. Mögötte, a 2005-ben épült Szent Család római katolikus templom formájában a város első nagyméretű temploma is megszületett.

A templom, és tornyának építése teljes mértékben 2007-re fejeződött be, Rátkainé Kiss Róza és Rátkai Attila tervei alapján. A templombelsőt fedő, mintegy 25 méteres, ellipszoid alakú, faszerkezetű kupola egyedülálló az országban.

?>
A Sajó völgye mellett az 1950-es évek elején, Barcika és Sajókazinc falvak között kezdődött nagyszabású városépítés. Forrás: Fortepan/ Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
?>
A város létrehozásának egyik fő oka a mellette települt egykori Borsodi Vegyi Kombinát óriási üzeme volt. A budapesti Magit-szigetnél bő másfélszer nagyobb területet elfoglaló üzem ma is működik, kínai tulajdonosa hosszú távon tervez vele.
?>
Az új város 1947-ben vette fel a Kazincbarcika nevet. A hasonló új városokban megszokott zárt házsorok, és nagy, burkolt terek itt is megjelentek, de hasonlóan fontos, hogy köztük óriási szabadon hagyott térségek is maradtak.
?>
A város mértani központjához közel alakították ki, pontosabban hagyták beépítetlenül a mai Völgypark hatszáz méter hosszú sávját.
?>
Az 1950-es évek végére kiépült városközponti lakótelepek a korszak jellegzetes építészeti megoldásait vonultatják fel: 4-5 szint, magastető, hosszú sávházakkal elszeparált hátsó udvarok.  A Jókai téren 1966 óta áll az író szobra.
?>
A városközpont egyik mai jellemzője a kiváló állapotú közterületek sora. Bár kisebb lépcsők, gyalogutak itt is javításra várnak, összességében jól látható, milyen jövő vár egy iparvárosra akkor, ha az ipara hosszú évtizedeken át gazdaságosan fennmarad.
?>
A város egyik legrégibb tere a Rákóczi tér, közepén Búza Barna 1959-re elkészült Kuruc Lovas című szobrával, szélén még a szocialista realizmus jegyében épült, gazdagon díszített homlokzatú lakóházakkal.
?>
Az épületek nagy részét az 1950-es évek végén, a szocreál kora után fejezték be. Homlokzatuk már kevésbé díszes, de arányaikkal még a fél évtizeddel korábbi iskola jegyeit hordozzák. Az utcák apró díszfái hetven év alatt túlnőttek az épületeken.
?>
A város legmonumentálisabb épülete Kazincbarcikán nem egy lakóház, hanem a megyei kórház tömbje, ami a Sajó völgyéből érkezve már kilométerekről látszik. 1967-re készült el, mai formáját a 2005-ös felújítás után kapta.
?>
A kórház tervezője a sokoldalú Jánossy György, akinek az ország egyik első brutalista épülete (Salgótarján, Karancs szálló, 1963) mellett a budai vár több modern foghíjbeépítését (köztük a lebontott diplomata lakóházat) is köszönhetjük.
?>
A 20. század felújításai a városközpontban is folytatódtak, a forgalomcsillapított főutca igazi bevásárlóutcává alakult. A földszinti lakásokból kialakított üzlethelységek korábbi kis lépcsőit a homlokzatok tövében megemelt térszínnel váltották ki.
?>
A főutca egyik legjellegzetesebb szocreál lakóháza, az Egressy Béni út 21-25. homlokzata, amelynek képét már a városlakók is megszerették...
?>
...ennek egyik jele, hogy a 2013-ban útjára indított KolorCity projekt egyik elemeként az egyik modernebb panelház addig üres oldalfalén is visszaköszön.
?>
Az idén tíz éve tartó kezdeményezés kulturális projekteket is összefog, maradandóan látványos eleme azonban a város modern épületeinek homlokzati festményei.
?>
Szőke Gábor Miklós Unikornis című szobra a KolorCity program kezdete, azaz 2013 óta áll az egyik belvárosi körforgalomban.
?>
A ma is tartó KolorCity projektben eddig közel félszáz kazincbarcikai  épület kapott egyedi festést, bár egyes helyeken ez nem feltétlenül erősíti az eredeti építészeti képet.
?>
A falfestmények nagy része azonban panelházak tűzfalaira kerül, olykor kilométerekről látható formában.
?>
Az újabb falfelületek festményeit a rendszeresen kiírt pályázatokon választja ki a program zsűrije. Egy évben 2-8 új festmény készül el.
?>
A kórház 2005-ös felújításból kimaradt, nyugati szárnya a viszonylag kevés eredeti, későmodern épület egyike. Mögötte, a 2005-ben épült Szent Család római katolikus templom formájában a város első nagyméretű temploma is megszületett.
?>
A templom, és tornyának építése teljes mértékben 2007-re fejeződött be, Rátkainé Kiss Róza és Rátkai Attila tervei alapján. A templombelsőt fedő, mintegy 25 méteres, ellipszoid alakú, faszerkezetű kupola egyedülálló az országban.
1/20

A Sajó völgye mellett az 1950-es évek elején, Barcika és Sajókazinc falvak között kezdődött nagyszabású városépítés. Forrás: Fortepan/ Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

A város létrehozásának egyik fő oka a mellette települt egykori Borsodi Vegyi Kombinát óriási üzeme volt. A budapesti Magit-szigetnél bő másfélszer nagyobb területet elfoglaló üzem ma is működik, kínai tulajdonosa hosszú távon tervez vele.

Az új város 1947-ben vette fel a Kazincbarcika nevet. A hasonló új városokban megszokott zárt házsorok, és nagy, burkolt terek itt is megjelentek, de hasonlóan fontos, hogy köztük óriási szabadon hagyott térségek is maradtak.

A város mértani központjához közel alakították ki, pontosabban hagyták beépítetlenül a mai Völgypark hatszáz méter hosszú sávját.

Az 1950-es évek végére kiépült városközponti lakótelepek a korszak jellegzetes építészeti megoldásait vonultatják fel: 4-5 szint, magastető, hosszú sávházakkal elszeparált hátsó udvarok. A Jókai téren 1966 óta áll az író szobra.

A városközpont egyik mai jellemzője a kiváló állapotú közterületek sora. Bár kisebb lépcsők, gyalogutak itt is javításra várnak, összességében jól látható, milyen jövő vár egy iparvárosra akkor, ha az ipara hosszú évtizedeken át gazdaságosan fennmarad.

A város egyik legrégibb tere a Rákóczi tér, közepén Búza Barna 1959-re elkészült Kuruc Lovas című szobrával, szélén még a szocialista realizmus jegyében épült, gazdagon díszített homlokzatú lakóházakkal.

Az épületek nagy részét az 1950-es évek végén, a szocreál kora után fejezték be. Homlokzatuk már kevésbé díszes, de arányaikkal még a fél évtizeddel korábbi iskola jegyeit hordozzák. Az utcák apró díszfái hetven év alatt túlnőttek az épületeken.

A város legmonumentálisabb épülete Kazincbarcikán nem egy lakóház, hanem a megyei kórház tömbje, ami a Sajó völgyéből érkezve már kilométerekről látszik. 1967-re készült el, mai formáját a 2005-ös felújítás után kapta.

A kórház tervezője a sokoldalú Jánossy György, akinek az ország egyik első brutalista épülete (Salgótarján, Karancs szálló, 1963) mellett a budai vár több modern foghíjbeépítését (köztük a lebontott diplomata lakóházat) is köszönhetjük.

A 20. század felújításai a városközpontban is folytatódtak, a forgalomcsillapított főutca igazi bevásárlóutcává alakult. A földszinti lakásokból kialakított üzlethelységek korábbi kis lépcsőit a homlokzatok tövében megemelt térszínnel váltották ki.

A főutca egyik legjellegzetesebb szocreál lakóháza, az Egressy Béni út 21-25. homlokzata, amelynek képét már a városlakók is megszerették...

...ennek egyik jele, hogy a 2013-ban útjára indított KolorCity projekt egyik elemeként az egyik modernebb panelház addig üres oldalfalén is visszaköszön.

Az idén tíz éve tartó kezdeményezés kulturális projekteket is összefog, maradandóan látványos eleme azonban a város modern épületeinek homlokzati festményei.

Szőke Gábor Miklós Unikornis című szobra a KolorCity program kezdete, azaz 2013 óta áll az egyik belvárosi körforgalomban.

A ma is tartó KolorCity projektben eddig közel félszáz kazincbarcikai épület kapott egyedi festést, bár egyes helyeken ez nem feltétlenül erősíti az eredeti építészeti képet.

A falfestmények nagy része azonban panelházak tűzfalaira kerül, olykor kilométerekről látható formában.

Az újabb falfelületek festményeit a rendszeresen kiírt pályázatokon választja ki a program zsűrije. Egy évben 2-8 új festmény készül el.

A kórház 2005-ös felújításból kimaradt, nyugati szárnya a viszonylag kevés eredeti, későmodern épület egyike. Mögötte, a 2005-ben épült Szent Család római katolikus templom formájában a város első nagyméretű temploma is megszületett.

A templom, és tornyának építése teljes mértékben 2007-re fejeződött be, Rátkainé Kiss Róza és Rátkai Attila tervei alapján. A templombelsőt fedő, mintegy 25 méteres, ellipszoid alakú, faszerkezetű kupola egyedülálló az országban.

Nézőpontok/Vélemény

Kazincbarcika, a színek városa

2023.07.15. 10:27
1/20

A Sajó völgye mellett az 1950-es évek elején, Barcika és Sajókazinc falvak között kezdődött nagyszabású városépítés. Forrás: Fortepan/ Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

A város létrehozásának egyik fő oka a mellette települt egykori Borsodi Vegyi Kombinát óriási üzeme volt. A budapesti Magit-szigetnél bő másfélszer nagyobb területet elfoglaló üzem ma is működik, kínai tulajdonosa hosszú távon tervez vele.

Az új város 1947-ben vette fel a Kazincbarcika nevet. A hasonló új városokban megszokott zárt házsorok, és nagy, burkolt terek itt is megjelentek, de hasonlóan fontos, hogy köztük óriási szabadon hagyott térségek is maradtak.

A város mértani központjához közel alakították ki, pontosabban hagyták beépítetlenül a mai Völgypark hatszáz méter hosszú sávját.

Az 1950-es évek végére kiépült városközponti lakótelepek a korszak jellegzetes építészeti megoldásait vonultatják fel: 4-5 szint, magastető, hosszú sávházakkal elszeparált hátsó udvarok. A Jókai téren 1966 óta áll az író szobra.

A városközpont egyik mai jellemzője a kiváló állapotú közterületek sora. Bár kisebb lépcsők, gyalogutak itt is javításra várnak, összességében jól látható, milyen jövő vár egy iparvárosra akkor, ha az ipara hosszú évtizedeken át gazdaságosan fennmarad.

A város egyik legrégibb tere a Rákóczi tér, közepén Búza Barna 1959-re elkészült Kuruc Lovas című szobrával, szélén még a szocialista realizmus jegyében épült, gazdagon díszített homlokzatú lakóházakkal.

Az épületek nagy részét az 1950-es évek végén, a szocreál kora után fejezték be. Homlokzatuk már kevésbé díszes, de arányaikkal még a fél évtizeddel korábbi iskola jegyeit hordozzák. Az utcák apró díszfái hetven év alatt túlnőttek az épületeken.

A város legmonumentálisabb épülete Kazincbarcikán nem egy lakóház, hanem a megyei kórház tömbje, ami a Sajó völgyéből érkezve már kilométerekről látszik. 1967-re készült el, mai formáját a 2005-ös felújítás után kapta.

A kórház tervezője a sokoldalú Jánossy György, akinek az ország egyik első brutalista épülete (Salgótarján, Karancs szálló, 1963) mellett a budai vár több modern foghíjbeépítését (köztük a lebontott diplomata lakóházat) is köszönhetjük.

A 20. század felújításai a városközpontban is folytatódtak, a forgalomcsillapított főutca igazi bevásárlóutcává alakult. A földszinti lakásokból kialakított üzlethelységek korábbi kis lépcsőit a homlokzatok tövében megemelt térszínnel váltották ki.

A főutca egyik legjellegzetesebb szocreál lakóháza, az Egressy Béni út 21-25. homlokzata, amelynek képét már a városlakók is megszerették...

...ennek egyik jele, hogy a 2013-ban útjára indított KolorCity projekt egyik elemeként az egyik modernebb panelház addig üres oldalfalén is visszaköszön.

Az idén tíz éve tartó kezdeményezés kulturális projekteket is összefog, maradandóan látványos eleme azonban a város modern épületeinek homlokzati festményei.

Szőke Gábor Miklós Unikornis című szobra a KolorCity program kezdete, azaz 2013 óta áll az egyik belvárosi körforgalomban.

A ma is tartó KolorCity projektben eddig közel félszáz kazincbarcikai épület kapott egyedi festést, bár egyes helyeken ez nem feltétlenül erősíti az eredeti építészeti képet.

A falfestmények nagy része azonban panelházak tűzfalaira kerül, olykor kilométerekről látható formában.

Az újabb falfelületek festményeit a rendszeresen kiírt pályázatokon választja ki a program zsűrije. Egy évben 2-8 új festmény készül el.

A kórház 2005-ös felújításból kimaradt, nyugati szárnya a viszonylag kevés eredeti, későmodern épület egyike. Mögötte, a 2005-ben épült Szent Család római katolikus templom formájában a város első nagyméretű temploma is megszületett.

A templom, és tornyának építése teljes mértékben 2007-re fejeződött be, Rátkainé Kiss Róza és Rátkai Attila tervei alapján. A templombelsőt fedő, mintegy 25 méteres, ellipszoid alakú, faszerkezetű kupola egyedülálló az országban.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kazincbarcika

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.