építészet : környezet : innováció

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

A Falufejlesztési Társaság Kemény Bertalan tiszteletére, mint a Falufejlesztési Társaság megalapítója és a falugondnoki szolgálat létrehozója emlékének megőrzésére „Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj”-at alapított, melyet az idén első alkalommal adtak át Alsómocsoládon.

 

A március 6-án tartott díjátadó ünnepséget köszöntötte Dicső László, Alsómocsolád község polgármestere, majd Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke „Aktualitások a vidékfejlesztésben” címmel tartotta meg bevezető előadását.

Előadásában többek között arról beszélt, hogy a gazdasági világválság idején felértékelődnek a lokális területek és a vidék értékei. Csatári Bálint kutatásaira alapozva a magyar vidék, mint értékről beszélt és adott összefoglalót a vidéki társadalom életminőségéről és a társadalmi átalakulás prognózisairól. Ezt követően Krizsán András építész a Falufejlesztési Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából idézte fel az elmúlt két évtized eredményeit, kiemelve a falugondnoki rendszert és a Csütörtöki Iskola faluszemináriumot. Köszönetet mondott annak a majdnem száz településnek, akik önzetlen anyagi támogatásukkal segítették ennek a civil kezdeményezésű díjnak a létrejöttét.

Ezt követően került sor a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjak átadására.

 

 

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj
Díjátadó ünnepség
balról: Dicső László, Krizsán András és Glatz Ferenc

 

Első alkalommal az alábbiak részesültek a díjban:

KIRÁLY ISTVÁNNÉ Újszilvás tanyagondnoka
Több mint 10 éve látja el Újszilvás községen a falugondnoki illetve tanyagondnoki feladatokat. Munkáját mindig lelkiismeretesen és odaadóan, legjobb szakmai tudása szerint végzi. Nagy türelemmel, együttérzéssel foglalkozik minden korosztályba tartozó emberrel. Munkaidő korlátait nem ismerve, szinte a nap 24 órájában a falu és a lakosság gondnoka. Jó kapcsolatépítő és kezdeményező képességével gyorsan felismeri az intézkedést igénylő élethelyzeteket és azonnal jelzéssel él a szociális jelzőrendszeren keresztül. Megértő, de szükséges határozottsággal, mindig önzetlen módon fordul a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorulók felé. Áldozatkész munkája során nemcsak a rászorulók megsegítésében fáradhatatlan, de önzetlensége mellett mindenkihez egy-két jó szava, megértő figyelme.

POLYÁK TIBOR
Fülöpjakab tanyagondnoka
Egyszemélyes intézmény, aki fáradhatatlan módon látja el a tanyagondnoki feladatokat, a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorultak ellátását. Feladatát szolgálatnak tekintve nagy önállósággal, türelemmel és lelkiismeretesen végzi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgálatával kivívta embertársai megbecsülését és bizalmát. Jó kapcsolatteremtő képessége a szociális munkára termettségét bizonyítja. Ő az összekötő kapocs a külterületeken élők és az önkormányzat között. Polyák Tiborról elmondható, hogy a klasszikus tanyagondnoki munkát úgy végzi, ahogy áldott emlékű Berci bátyánk megálmodta, tanította nekünk. Tibort az Isten is tanyagondnoknak teremtette.

FALUDI ERIKA okl. építészmérnök
A Falufejlesztési Társaság alapító tagja, aki saját tapasztalatainak eredményeként hatékonyan foglalkozott többek között az aprófalvas térségek fejlesztésével, kistérségi tanácsadó irodákkal, falusi turizmussal, alternatív fejlesztési lehetőségekkel, közösségfejlesztéssel, a „fenntartható fejlődés” lehetőségeivel. Számos sikeres és eredményes kezdeményezés elindítója a hálózatépítés, tanfolyamszervezés, a kistérségi kezdeményezések területén. Nevéhez fűződik a KISPAD ALAPÍTVÁNY létrehozása és működtetése. Munkája során, mely „alulnézetből” és önkéntesen az aprófalvas térségek együttműködésére, koordinációjára, érdekképviseletére irányult, Drávafokon épült újjá az az ormánsági lakóház, amely a Kispad Alapítvány irodájaként is működik. Kemény Bertalan fáradhatatlan munkatársaként, 18 éven keresztül segítette a Baranya megyei falugondnoki hálózat megalakítását, összefogását, és a falugondnoki képzési programok kidolgozását. Lelkiismeretes és elkötelezett munkájának alaptörekvése mindig a hídépítés, a kapcsolatteremtés volt. Alapfeladatának tekintette az értelmes dialógust a centrum és periféria, a szakértők és a helyi lakosság, az elmélet és gyakorlat között.

DR. KOVÁCS KATALIN a szociológiai tudomány kandidátusa
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos osztályvezetője, számos nemzetközi és hazai tudományos kutatás vezetője és elismert kutatója. Szakmai tevékenységével joggal váltott ki elismerést a társadalomtörténeti, a mikro-szociológiai és a kulturális antropológiai közösségtanulmányok kutatásával és az agrárszerkezet átalakulásának és azok társadalmi hatásainak módszeres elemzésével. A vidékfejlesztés, a területi tervezés elméletének és gyakorlatának lelkiismeretes vizsgálatával mindenki előtt bizonyította elhivatottságát, és magas színvonalú képzettségét. Kiemelt figyelmet érdemel munkái közül a hátrányos helyzetű mikro térségek cselekvési terveinek készítése és azok tapasztalatainak részletes értékelése és összegzése a felzárkózás érdekében. A Párbeszéd a Vidékért Mozgalom kezdeményezője és a Vidéki Társadalom Munkacsoport eredményes vezetője.

 

Díjátadó ünnepség

 

A délután folyamán nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a vidékfejlesztésről, ahol jelen volt Glatz Ferenc a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke, Csatári Bálint kandidátus, Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, Dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Fejes István a Teleház Szövetség elnöke, Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, Dr. Kovács Katalin kandidátus, Csörszné Zelenák Katalin a falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője, Faludi Erika építészmérnök, Gáspár Mátyás a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke részvételével.

A jelenlévők rövid bemutatkozást követően kifejtették nézeteiket a civil kezdeményezések lehetőségeiről, a helyiértékek megőrzéséről és felértékelődéséről, valamint a falusi lakosság önfenntartó képességének növeléséről. A hozzászólásokban és reflexiókban a jelenlévők egyetértettek, hogy a falufejlesztési stratégiák alapja, Kemény Bertalan szellemiségét követve, a helyi együttműködések kialakítása és megerősítése kell, hogy legyen.

Krizsán András építész, a FaluTárs elnöke

vélemény írásához jelentkezzen be »