| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Kerényi József 70 éves

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Kerényi József 70 éves
Közélet, hírek

Kerényi József 70 éves

2009.11.27. 11:06

Minden elgondolt szó patetikusnak tűnik, Jóska házai is egyszerűek, személye se viseli el a még csak nem is túlzó emelkedettséget • Perényi Tamás köszöntése Kerényi József hetvenedik születésnapja alkalmából.

A Lakóépülettervezési Tanszék 2009 november 25-én köszöntötte a 70. születésnapját ünneplő Kerényi József építészt. Az ünnepségen a tanszék fiatal doktoranduszai és tanársegédei beszéltek Kerényi házairól és az általa alapított Doktori Iskoláról. Közöljük Perényi Tamás köszöntését:

 

1/10

2/10

3/10

 

 

Gondolkodtunk azon, mivel köszöntsük Jóskát. Az ünnepelt építész, illő volna tehát nekem is a házairól beszélnem, már csak azért is, mert éppen Jóska mondta azt, hogy a házak nem hazudnak, ahogyan ő fogalmazott: „az építész igazi vallomása az alkotás: a házak, a külső és belső terek, épített környezetünk". Könnyű is lenne beszélni ezekről a házakról, mert szerethetők, én is szeretem őket, és ami ritka mai építészetünkben, ezek a házak szépen öregszenek, több évtized távlatából is hitelesek. Ez különösen annak fényében erény, amit Kerényi több mint 30 évvel ezelőtt, fiatal építészként megfogalmazott: „Ami Kecskeméten elkezdődött, csendben, jelszavak nélkül, a szépen öregedő házak visszafogadása a város, környezetünk nagy családjába, az okosan szép – de ne feledjük, a mi érdekünk. Tanultunk és tanulhatunk a házak történetéből, hogy jelenthessük: mi értelemmel tudjuk, hogy ‹‹minden kor építészete saját humanitásának tükre››."

Még a házak előtt kellett volna szólnom az építészeti alapállásról, ami Jóska egész eddigi életét jellemezte, s ami bizonyossággal nem fog változni ezután sem – arról, hogy az építészet alapja és lényege a kultúra. Erről így ír: „A kultúra az emberiség minden korában egy népnek, egy nemzetnek, az emberiségnek a világról és a maga szellemi és anyagi valóságáról alkotott víziója, ami nemcsak jövőkép, hanem a jelenre és múltra vonatkozó együttes vízió is. A kultúra mindig valamilyen örökség megőrzését és gazdagítva történő továbbadását jelenti… A kultúrákat nem kell összebékíteni, együtt élnek, ha hagyják. A nemzeti kultúra az emberiség kultúrájának része. Sajátosságai nem mások ellen irányulnak, de engem gazdagítanak és védenek… Azt hiszem úgy érdemes kultúráról beszélni, ha a másféle kultúrát összevetjük a magunkéval, hogy gazdagabbá válhassunk általa".

 

4/10

5/10

6/10

 

 

Beszélnem kellene a fákról is, különösen a kecskeméti Széchenyi-liget fáiról, melyek Kerényi szándéka szerint egy tervezett lakótelepi alközpont helyén nőnek, és biztosan több örömöt okoznak az ott lakóknak, mint bármilyen funkciójú épület. És persze a kecskeméti Főtér, melyről Kerényi ezt írta: „A kecskeméti főtér a fáival él együtt. És ez az együttélés megbonthatatlanul szerves. Minden kivágott fával ez az élet, a mi életünk környezete lesz kevesebb… Fájdalmas, megmagyarázhatatlan elképzelés, hogy a fák eltakarják a szép épületeket. Ez a főtér a példája, hogy az épületek mindig igénylik a fás környezetet, fák nélkül a szép épület is csupasz." Évekig a tanszék folyosóját díszítette egy kép, nem tudom Jóska készítette-e, vagy kapta valakitől, egy magányos tanyaépület fekete-fehér képe harmonikus környezetben a fákkal, bokrokkal. A falakon már más képek lógnak, de a tanya-kép szelíd ereje máig hat, végleg összekapcsolva a személyt a képpel.

És beszélnem kell egy Szrogh György által írt dedikációról, melyre Jóska különösen büszke, sokszor emlegeti, így szól: „Kerényi Józsefnek, Jóskának, akinek épületeiben leginkább látom kifejezni azt a fogalmat, hogy ez itt született, magyar".

Szóval mindezekről kellene beszélnem részletesen, ezt igényli a hetvenedik születésnap, mégis mindezek elé tolakszanak a mindennapok, az elmúlt 20 év együtt töltött napjai, amit viszont nem lehet összefoglalni. Sokat beszélgettünk, szakmáról, az országról, politikáról, betegségekről, logikus lett volna sokszor a borongós alaphang. Ezzel szemben Jóskát mindig a derű jellemezte, és jellemzi ma is, még az infarktusa után is így volt, persze leginkább akkor, amikor újra rágyújthatott. De a szinte közhelyes derűn kívül szerettem volna megfogalmazni azt, mi az oka annak, hogy szeretünk valakit, hogy jó érzés a társaságában lenni, miből eredhet mindig józan és tiszta gondolkodása és pontos következtetései. Minden elgondolt szó patetikusnak tűnt, Jóska házai is egyszerűek, személye se viseli el a még csak nem is túlzó emelkedettséget.

 

7/10

8/10

9/10

 

 

Úgy gondoljuk mi építészek, hogy marad utánunk valami, a házaink, ezért azok nagyon fontosak. Pedig a legfontosabb a jelenlétünk, nem önmagunk, hanem mások számára. Volt egy rövid, de szomorú rész a Vallomások c. sorozat Kerényi-könyvében, ahol Jóska számba vette azokat, akikkel együtt dolgozott: egy névsor, s mindegyik név után zárójelben (meghalt). Ennek a bekezdésnek a felemelő párja ez a mai köszöntő, ez a mostani együttlét, itt mindenki jelen van, nincsenek házak, se szakma, csak ülünk és állunk szorosan egymás mellett, s ezt a jelenlétet ajándékozzuk az ünnepeltnek.

Kedves Kerényi Jóska, Isten éltessen!

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.