Közélet, hírek

Kévés György levele a Kossuth téri átalakításokkal kapcsolatban

2012.06.15. 08:29

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kévés György

Vélemények:
10

Kévés György levele a Kossuth téri rekonstrukcióval, mélygarázzsal, látogató központtal és a Parlamenti Múzeummal kapcsolatban.

Tárgy: Kossuth téri rekonstrukció, mélygarázs, látogató központ, Parlamenti Múzeum

Hivatkozással a tárgyban 2012. május 10-én, tervbemutató kíséretében, megtartott előzetes konzultációra, a helyszínen szűkre szabott egyperces időkeretben elmondott véleményemet, a könnyebb megértés érdekében, tervi anyaggal kiegészítve a Programigazgató részére (2012. május 17-én) írásban is megküldtem. Ezt követően a Programigazgató válaszunkat visszautasította, majd erre küldött ÉMKE levelünk után, a ma véglegesen benyújtott tárgyi építési engedélyezési tervekre az alábbiakban rögzítjük álláspontunkat:

  1. A főváros Duna által kettéválasztott városrészeit – Budát és Pestet – összekötő hidainak túlterhelése miatt már régóta szükségessé vált egy új közúti kapcsolat létesítése. Erre az összekötő kapcsolatra nem láttam most sem javaslatot. Nem lehet indok, hogy az egyébként hiányos és elavult szabályozási tervben jelenleg ez a kapcsolat nincs rögzítve.
  2. A Parlament északi végére tervezett földalatti bővítéssel éppen a fenti problémák miatt is koncepcionálisan nem értek egyet! Ezért annak ellenére, hogy a terv építészeti és szerkezeti kialakítása elfogadhatatlanul gazdaságtalan, felesleges milliárdokat pocsékol el, a részletes bírálatát részemről indokolatlannak tartom. Mint ismert a 260m hosszú Parlament épület, Dunával párhuzamos hossztengelyének közepén szimmetrikusan kialakított, reprezentatív főbejárattal épült. Az épület tervezett új funkcionális bővítésének telepítése (látogatóközpont személyzeti bejárat, mélygarázs, Parlamenti Múzeum) ennek ellent mond, és ezért ezt hibásnak tartom jelenlegi terv szerint feleslegesen nagy távolságra kerülnek az egyes funkciók a garázsok és az épület déli részén elhelyezkedő „képviselőházi ülésterem". A tervezett bővítés telepítése így megakadályozza a Duna alatti közúti alagút későbbiekben történő megvalósítását és egyben, a fentiekben rögzített funkcionális problémákat is előidézi.
  3. A Parlament előtti tér felszíni kialakításánál már Steindl Imre is különböző megoldásokkal próbálkozott, ez a probléma továbbra is fennáll. A terület burkolt és zöldterületi arányának megkötésével nem értek egyet, különösen a tervezett nagyméretű zöldterületek indokolatlanok! Ez az ország Főtere, ahol, mint tudott alkalmanként több tízezer ember is megjelenik. Ezt nem lehet megakadályozni! Szerintem a Kossuth tér egész területén „faltól falig" terjedő valamilyen kőburkolatot kellene létesíteni, mert ez a megoldás a meglévő szimmetria és aszimmetria „élét" is elvenné ugyanúgy, mint például Mexikóváros óriási főterén a nagyvonalú megoldásnál ma is látható. Véleményem szerint bár ez – a múlt, a jelen és a jövő – politika szempontjait is érinti, a helyzet végleges megnyugtató megoldása érdekében nem lenne szükséges erre a térre elhelyezni az egyébként kiváló különböző magyar történelmi személyek szobrait. Sokkal ésszerűbb megoldás volna, ha ezeket az emlékműveket az illető személyekről elnevezett budapesti tereken, útvonalakon helyeznénk el, úgy hogy például Andrássy Gyula az Andrássy útra, Tisza István a róla elnevezett Tisza István térre, Rákóczi Ferenc a Rákóczi térre stb. kerülnének. Ezzel a megoldással egyszer és mindenkorra, legalább itt a Téren elkerülhetnénk a jövő politikai kurzusai által, pontosan a történelmi személyek megítélése körül kialakult vitákat. Továbbiakban a Parlament előtti teret javasolnám, – Országház térre – keresztelni, annak tengelyébe pedig egyetlen igen magas, a Parlament épületénél is magasabb – Országzászlót – elhelyezni úgy, mint ezt a már említett Mexikóvárosi főtér példájánál a mexikói építészek is tették. (Ezzel a javaslattal a Programigazgató válaszában nem értett egyet, de én, változatlanul kitartok elképzelésem mellett, igen is ilyen, vagy ehhez hasonló politikamentes koncepciót kell megépíteni.)

Végezetül kérdésem: a két év múlva létszámban felére csökkenő parlamenterek számát és a hazai politika mára kialakult presztízsét is figyelembe véve, ez a beruházás most a legsürgősebb? Egyértelmű a válasz: Nem! Összesítve véleményünket: nézetem szerint a hazai adófizetők pénzén megvalósuló állami beruházásoknál minden esetben nyílt országos tervpályázatot kell kiírni! A hivatkozott 2011 évben 218 számon kiadott – általam részleteiben nem ismert – de az építésztársadalomra gyanakvóan bizalmatlan (titkosított?) álláspontot vissza kell utasítani. (Titkosság? Miért?) Az indokolatlan, kirekesztő, megmagyarázhatatlan kormányrendelet drasztikusan csökkenti a nyílt versenyt és ezt nem tartom elfogadhatónak. Ez szakmán belül különböző nem kívánatos "mendemondáknak" ad táptalajt! Ne felejtsük el, hogy a 19. század végén a Parlamentre kiírt országos tervpályázat a legszélesebb értelemben is nyílt volt és akkor a pályázaton való részvételt "nemzetbiztonsági" (?) okokra hivatkozva nem korlátozták.

Szerintem az ország jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetében az itt felhasználásra kerülő szabad pénzeszközöket – termelő EU beruházások pénzügyi önrészeinek támogatására – kell felhasználni. Minden luxus beruházás rontja az egyébként is katasztrofális gazdasági helyzetünket!

Kévés György
építész Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesület, elnök
2012.06.04.

Vélemények (10)
racsostarto
2012.06.16.
19:33

Szerintem húzzanak fel elé egy középmagas A kategóriás irodaházat a Közgéppel vagy a Markettel....

outrider
2012.06.15.
15:13

Nem tartom jó ötletnek mindent leburkolni. Az említett mexikói teret ugyan nem ismerem, de az biztos, hogy a Parlament előtti tér ha jelképesen az ország főtere is, a főváros szerkezetében nincs ilyen szerepe. Ez nem egy találkozási pont, mint a Trafalgar, még akkor sem feltételeznék folyamatos nagylétszámú látogatót, ha "kedvelt" tüntetőhely lenne belőle. Ide nem futnak be tömegközlekedési vonalak, nincsenek a téren vendéglátóhelyek, egy sivár beton (kő, aszfalt, stb) sivatgon pedig senki sem sétálgat szívesen. Legfeljebb mutatványosok kedvéért mennének oda az emberek, de gondolom nem az lenne a cél. Számomra sokkal vonzóbb célpont lenne egy zöld rét, ahova ki lehet telepedni, ez ugyanis hiánycikk budapest belvárosában. Tér, ami az emberekért van, ahol jól érzik magukat. Ez nem feltétlenül zárja ki az alaklmankénti tömegrendezvényeket sem, az állami csinnadrattát (zászlófelhúzás, stb.) pedig inkább visszafelé kellene szorítani, mint túldimenzionált hellyel kínálni. A zöldkoncepció mellett szól az is, hogy a jelentős burkolt felület városi hősziget kialakulásához vezetne, ami men igazán kívánatos, és az végképp használhatatlanná tenné ezt a nemcsak fontos, de egyben értékes terünket is. Egyébirán Kévés György gondolataival teljes mértékben egyet tudok érteni, sőt hozzátenném, hogy a terv nélkülöz minden ötletet, kifejezetten unalmas. Ezt jól tükrözik a bemutatott látványtervek is, ahol az a néhány lézengő ember is éppen távozóban van a térről. Azt mondják, "Nincs miért itt maradni!"

Pákozdi Imre
2012.06.15.
18:48

@outrider: Outriderrel egyetértek - de nem úgy általánosságban Kévés építész úrral szemben. Hanem a zöld felületek növelése, sőt, a Parlament előtt és mögött, a fűnek, a fáknak és az önkormányzati törvényességnek adandó előny érdekében. Nem szeretném ugyanis, hogy ott a jövőben az országzászló és a tüntetések játsszák a főszerepet. Volt és - sajnos, talán még éppen van - egy korszak, amikor a teljességgel vértelen, sőt, pofontalan 1990-es fordulat legfontosabb politikai játszmáit - részben utólag - itt, a Parlament előtti aszfalton kellett lejátszani. Várom ugyanakkor, hogy jöjjön az idő, amikor nem a "mindent privatizálni, iszonyú bűnöket elkövetni és eladósodni" versus "függetlenségünket visszaszerezni, de koldusbotra jutni" dichotómia lesz a politika főkérdése, hanem az adórendszer finomhangolása, az atomenergia hasznosítása és a város tisztántartása. Mert békebeli eszközeink igazán csakis ez utóbbi típusú kérdések eldöntésére vannak. Amely eszközök akár az Országház előtti fűben heverészve, a fogunk közt pödörve is forgathatók....

blogen
2012.06.17.
15:18

@outrider: Köztéren fának nincs helye, a fák parkokba valók. A Kossuth tér túl kicsi parknak, ráadásul funkcionálisan nem is lehet (mini)park, hiszen a helyszín a politikai hatalom központja, így teljesen egyértelmű, hogy ott tömegek számára kell helyet biztosítani. Ráadásul a Kossuth tér nagy számú jó minőségű homlokzattal is körbe van véve, bármilyen térdmagasságnál nagyobb növő növény már ezeket az értékes homlokzatokat látványát zavarná a tér egységes térélményének megszakításával. Márpedig a városokban a homlokzatok védelme elsődleges kell legyen, hiszen azért van a házaknak homlokzata, hogy az határozza meg a városképet. Maga az építészet mint olyan válik teljesen értelmetlenné, ha a homlokzatokat bármivel eltakarjuk. A városik köztereken éktelenkedő fák semmivel se jobbak, mint a bádog a Corvin Áruházon!

másik
2012.06.17.
16:51

@blogen: hű, egy mintaszerűen sematikus és kizárólagos meglátás! :) az egyes mondatok (és azok szimplicitása) önmagában is élmény, hehe. "azért van a házaknak homlokzata, hogy az határozza meg a városképet" le a sok zöldséggel! oxigén haza!

Pákozdi Imre
2012.06.17.
20:45

@másik: Bocsánat, de blogen szerintem gúnyolódik.

blogen
2012.06.18.
14:46

@Pákozdi Imre: Nem gúnyolódok. Az elmúlt évtizedben döbbenten látom, hogy az építészetet kinyírják a kertészek és a saját városukat lenéző, a városi térben tökéletesen idegenként mozgó lakók. És ebben gyakorlatilag semmi túlzás nincs. Igen evidencia, hogy: 1. Azért van a házaknak homlokzata, hogy az határozza meg a városképet. 2. Maga az építészet és urbanisztika azért létezik, hogy a városképet létrehozza. 3. A tájépítészet és kertészet egy teljesen jelentéktelen szakág az építészet farvizén. Egyetlen feladata van a városi térben: maradjon észrevétlen az építészet mellett! 4. Az európai urbanizáció a fákat a "park" nevű találmánnyal vitte be a városi térbe. A park egy az utcáktól és terektől gyakran kerítéssel is elszeparált igen nagy területű zöldfelület. 5. A Európában a "tér" a minószi civilizáció óta egy teljes egészében kővel burkolt és lehetőleg jó minőségű homlokzatokkal körbevett általában gyalogosforgalmat előnyben részesítő csomópont. Aki ezt megkérdőjelezi, az maradjon vidéken, vagy költözzön vidékre, mert Budapesten sajnos rettentő mód látszik, hogy lakóinak jelentős része egyértelműen NEM városlakó és ha azt akarjuk, hogy Budapest újra virágzó városként funkcionáljon, mi több az építészetnek is legyen becsülete ebben a városban, akkor ahhoz előbb az urbanizáció évezredes alapjaihoz kell visszatérni, jelen esetben konkrétan láncfűrésszel kiirtva a város szűk utcáiból és kis terecskéiről az urbánus közegben tökéletesen tájidegen növényzetet, visszaszorítva azt a városokban egyedül elfogadható helyére, a parkokba.

másik
2012.06.18.
15:08

@blogen: éreztem én, de Imre azért felélesztette bennem a reményt: hátha irónia... -- ha nem, így még viccesebb; ahogy korábban írtam, minden egyes mondata tanítanivalóan szűklátókörű, kirekesztő, elutasító, árnyalatokat nem ismerő, egyvegyértékű, sematikus, stb stb (tényleg mindegyik köré lehetne építeni egy-egy bohózatot). _mindemellett_ mulatságos is persze, Imre is gondolom ezt vette észre -- hát én is csak röhögök (ha blogen esetleg valami pozícióba kerül, akkor majd persze sírok. ;) ) aki ezt megkérdőjelezi, annak... ... fikusz az orrára! :D

blogen
2012.06.19.
16:12

@másik: "szűklátókörű, kirekesztő, elutasító, árnyalatokat nem ismerő, egyvegyértékű, sematikus, blablabla" Mellébeszélni könnyű.

viktoire
2012.06.19.
16:55

@blogen: Először nem akartam reagálni, de mint kertészmérnök és mint tájépítészmérnök mondom, ez bizony "szűklátókörű, kirekesztő, elutasító, árnyalatokat nem ismerő, egyvegyértékű, sematikus" Tisztelettel és őszinte részvéttel, László Viktor

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk