Kézműves építészet - a Vass Cipő új üzlete

Vass László cipészmester és műgyűjtő karrierje kezdetén azt tűzte ki célul, hogy feltámasztja az egykor nemzetközileg ismert budapesti kézművesipar hagyományait, a „Budapest"- stílust. A Vass Cipőt ma Japántól Szingapúrig jól ismerik; vásárlói számára zarándokhelynek számít a klasszikus, kézzel készített cipőkkel foglalkozó, közel 20 főt foglalkoztató manufaktúra budapesti üzlete, amelyet a T2a. Építész Iroda - Turányi Gábor, Turányi Anna és Turányi Bence - tervezett.

A kézműves szakma magas szintű művelése a mester figyelmét később a kortárs magyar és nemzetközi képzőművészet felé vezette. Találkozásait a modern festőkkel, szobrászokkal a nemzetközileg is magasan jegyzett veszprémi Vass-gyűjtemény testesíti meg. Életművében összecseng és egymásra reflektál a kortárs képzőművészet és a kézműves mesterség szeretete. Ez az egy irányba mutató kettősség adta a vezérfonalat a Turányi Gábor, Turányi Anna és Turányi Bence által vezetett építészcsapat számára a Haris közben harminc éve üzemelő régi bolttól néhány lépésnyire kialakított új üzlet, a Vass Shoes Budapest megtervezésekor.

A régi idők pesti Belvárosában teljesen természetes volt, hogy az utcákban egymást érik a mesterek műhelyei: szabók, kalapkészítők, cipészek. Aztán szépen lassan megváltozott a város, és a mesterek közül mára alig maradt valaki. A kevés kivétel közé tartozik Vass László cipészmester, akinek műhelyében a régiekhez hasonlóan kizárólag kézzel készítik a személyre szabott darabokat, az Oxford, Alt Wien, Norweger és Budapest modelleket.
Vass László sikerét különleges személyiségének és látásmódjának köszönheti. Nem véletlen, hogy ő az egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti kollekcióval rendelkező magyar műgyűjtő. A gyűjtemény számára a veszprémi Várban 2003-ban három műemlék-épületben tervezett kiállítási tereket Turányi Gábor. (Munkatársak: Ignácz Erika, Csutorás László) Mivel ez az együttműködés remekül sikerült, a Vass Cipőbolt tervezésénél az építészek szinte szabad kezet kaptak az arculat megalkotásakor.

Ha létezne az a fogalom, hogy “kézműves építészet", a Vass Shoes Budapest kapcsán ez lenne a legmegfelelőbb leírás. A szakma iránti tisztelet azt kívánta, hogy az építészek Vass László személyiségét ragadják meg, és képezzék le a saját eszközeikkel. Egyértelmű volt, hogy a tervezés kezdő lépéseitől a kivitelezés végéig hasonló műgonddal és figyelemmel kell testre szabni a tereket, válogatni az anyagokat, mint amilyen gondossággal a műhelyben szabják-varrják az akár műalkotásnak is beillő lábbeliket. Ennek megfelelően az építészeti részletképzés a bútortervezéstől a bejárati ajtó kézzel varrott, kellemes tapintású bőr tolópajzsáig terjedt.

Az új üzletben egyszerre jelenik meg a „Vass Shoes" (a cipő) és a „Vass Collection" (a képzőművészetI gyűjtemény) szelleme. A berendezés központi eleme a három, a legfontosabb méretes cipőket bemutató és tároló szekrény. A szekrényeken elhelyezett cipők, és felettük a Gyűjteményből válogatott, időről időre változó képzőművészeti alkotások közösen fejezik ki Vass László szellemiségét. Az építészeti koncepció hangsúlyos eleme az üzlettér középpontjában álló fekete, monolitikus beton asztal is, amely a rajta elhelyezett cipők, bőrök látványával a kirakat kiegészítője is egyben. A bolt tehát egyszerre cipőüzlet és kortárs kiállítótér, sőt még műhely is, hiszen a vásárláson túl a cipészek számára lehetőség van a korábban csak a műhelyben elvégezhető kézműves háttérmunkák (pl. tágítás, bőr szabászat) helyszíni elvégzésére is.

Az új üzlet tervezésekor hamar világossá vált, hogy az új belső tér új külső arcot, vagyis új homlokzatot is kíván.  A fekete beton homlokzat, az eloxált arany fém portál a maga modern egyszerűségével úgy simul bele a belvárosi utcácska képébe, hogy eleganciájával ki is emelkedik belőle. A portál és a kirakat olyan összekötő kapocs az utca és az üzlet között, amely a bent lévő világot közvetíti a járókelőknek. A homlokzaton a külső és a belső világ mind fizikailag, mind szellemileg összeér, és már nem beszélhetünk „külső-" vagy „belső-" építészetről.

A kortárs gondolkodás nemcsak a bemutatott képzőművészeti alkotásokban, hanem az új térben alkalmazott legkorszerűbb műszaki megoldásokban, az energia- és helytakarékos, rejtett hűtési-, fűtési és légtechnikai rendszerben, illetve a valóban kompromisszum mentes, professzionális világítástechnikában is jelen van. (Világítástervezők: madebylight: Haász Ferenc és Pintér Anita)

A hagyomány tisztelete a Vass Shoes Budapest új üzletében nem retrospektív szemléletben, hanem olyan, a kortárs építészeti és design-nyelvet ötvöző formában történik, amelynek nem titkolt célja, hogy a következő harminc évben meghatározó teret adjon a Vass cipő számára, építészetileg pedig nemzetközi szinten is értelmezhető legyen, és nyomot hagyjon a benne megfordulókban. A százéves pesti bérház földszintjén megnyílt cipőbolt így akár Berlin, Zürich vagy Firenze belvárosában is állhatna. Bárhol, ahol még ma is élnek igazi mesterek: festők, cipészek vagy… építészek.