építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Ki és hogyan irányítsa Budapestet ezután?

Mit tehet a város önmagáért és a magyar állam az ország fővárosáért – azért, hogy mindkét fél lehetőleg a legtöbbet nyújtsa magának és a másiknak? Melyek Budapest legsikeresebb korszakai, mit tanulhatunk belőlük? Melyek a főváros lehetséges fejlődési irányai, kitörési pontjai? Budapest közigazgatásának holnapi lehetséges irányaival kapcsolatban kerekasztalbeszélgetés zajlott április 10-én. 

Budapest közigazgatásának holnapi lehetséges irányaival kapcsolatban kerekasztalbeszélgetés zajlott április 10-én este Budapest belvárosában, a Hilda étteremben. Az eseményt a Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) és a Szeretem Magyarországot Klub (SzeMa) szervezte. Meghívottak voltak: Gerő András történész professzor, A Habsburg Intézet igazgatója, Gerendai Károly kulturális manager, a Sziget alapítója, a SzeMa elnöke), Zoboki Gábor építész, egyebek mellett a MÜPA és a Várba tervezett miniszterelnöki irodaegyüttes tervezője, valamint Vitézy Dávid közlekedésfejlesztő szakember, a BKK egykori alapító elnöke, az építés alatt álló Közlekedési Múzeum igazgatója. Az esemény védnöke dr. Fürjes Balázs, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke, az Egyes kiemelt budapesti kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos volt.

A beszélgetés apropóját Gerő András idén februárban az Élet és Irodalom oldalain megjelentetett tanulmánya szolgáltatta, amely rámutatott, hogy a Budapesten zajló kormányzati beruházások összehangolatlanul, több kormánybiztos, minisztérium, projektgazda irányításával a mai, rendszerváltáskor kialakult közigazgatási és bürokratikus körülményektől elnehezülve zajlanak. Áttekintette a főváros közigazgatás-történetét, azon belül az 1948-1970 közötti időszakot, amelynek során az akkori közigazgatási szerkezet tette lehetővé hogy Budapest néhány évtized alatt harmadlagos jelentőségű városkák halmazából robbanásszerűen világvárossá, Magyarország fővárosává fejlődjék.


Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures

Zoboki Gábor, Gerő András, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures



Gerő András tanulmányában olyan egységes kormánybiztosi rendszert szorgalmazott, amely átfogja, koordinálja a főváros előttünk álló állami beruházásait. Meglátása szerint enélkül az érdekek diffúziója, felaprózódása megfosztja a várost attól, hogy benne szunnyadó lehetőségeit kibontakoztathassa. Bár az egykori Fővárosi Közmunkák Tanácsát Gerő már nem sírja vissza, olyan - a mai alkotmányos keretek között érvényes - szervezetet el tud képzelni, amely a koordinációt, átfogó tervezést, sőt beruházói felügyeletet is elláthatná.

Az estet vitafórum zárta, melynek során a megjelentek közül sokan kifejtették álláspontjaikat. Dr. Fürjes Balázs szerint Budapest új aranykor előtt áll, olyan fejlesztési lehetőségei vannak, melyek megvalósulásával a Kiegyezést követő időszak páratlan fejlesztései is meghaladhatók. Zoboki Gábor a kreativitást sokszor gúzsbakötő elavult, még a pártállami időszakból örökölt közigazgatási és engedélyeztetési rendszerre hívta fel a figyelmet. Vitézy Dávid a közlekedésszervezési szempontok általános mellőzését, másodlagos rangú kezelését nehezményezte. Gerendai Károly Budapestről, mint Magyarország sokkal körültekintőbben gondozandó arcáról beszélt.

Bojár Iván András

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »