Nézőpontok/Vélemény
Kihajózás előtt
2009.05.18. 11:21
„A szaksajtóban összesen 120 magyar építész neve forog interjúkkal, tervekkel, publikációkkal. Hol vannak a többiek? Mit gondolhat a többi 9000?" – provokált Wesselényi-Garay Andor az építészregatta szakmai programjának kerekasztal-beszélgetésén.
A környezettudatosság témája állt a Balatonlellei Yacht Clubban megrendezett II. Graphisoft Építészregatta szakmai programjának középpontjában, de a Winkler Barnabás és Váncza László Ybl-díjas építészek, valamint Ertsey Attila és Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke részvételével zajlott, Wesselényi-Garay Andor (WGA) által moderált kerekasztal-beszélgetés mégis inkább a gazdasági válságnak az építész szakmára gyakorolt hatása körül forgott. Ahogy WGA ironikusan megjegyezte: az építészfórum munka-jaj interjúsorozatának „garbós értelmiségi" megszólalásai alapján azt hihetnénk, hogy a válság már-már ajándék: a megkérdezett építészek többsége lehetőséget lát benne az elmélyült gondolkodásra, az alaposabb tervezésre és az új utak keresésére.
1/8
Balról jobbra: Váncza László, Ertsey Attila, WGA, Winkler Barnabás, Kálmán Ernő, fotó zsa
Balról jobbra: Váncza László, Ertsey Attila, WGA, Winkler Barnabás, Kálmán Ernő, fotó zsa
2/8
Gyér közönség, fotó zsa
Gyér közönség, fotó zsa
Az idei év öt Ybl-díjasából Lellén megjelent két építész kevésbé volt lelkes: Winkler Barnabás megnyerő őszinteséggel beszél az iroda fenntartásának gondjairól és az alkalmazottak sorsa iránti felelősségről, Váncza László pedig azt hangsúlyozta: nyugodtan olvasgatni akkor lehet, ha az iroda ügyei rendben mennek. „A válság nekem stresszt és álmatlan éjszakákat hozott, nem további lehetőséget az elmélyült munkálkodásra. Egyes megszólalások alapján már-már úgy tűnhet, az a jó, ami rossz. Ezt a véleményt én nem osztom" – szögezte le. A Váncza Művek helyzetéről elárulta, hogy a céget a kis családi házak mentik meg, mivel a múlt év második felében sikerült megbízást szerezniük 6–8 lakóház tervezésére, és ez az idei évre biztosítja a folyamatos működést.
Winkler Barna, aki a HAP tervezőiroda mellett fenntartja az azonos nevű Galériát is, aggasztónak nevezte, hogy az egy-két évig tartó krízis elsodorhatja az elmúlt húsz évben létrejött szellemi műhelyeket. „Az én életemben másodszor dől össze minden. Jó lenne, ha a mostani válságnak nem az lenne a következménye, hogy néhány év múlva jönnek a külföldi megbízók, és hozzák magukkal a saját külföldi tervezőiket, mert a magyar irodák nem tudták túlélni a nehéz időszakot". Kálmán Ernő szintén óriási pazarlásnak nevezte a szellemi műhelyek széthullását. „A pályáztatás szabályainak átgondolásával az állam sokat segíthetne a magyar építészetnek. Vajon miért az angolok tervezhetnek – pályázat nélkül – a balatoni tájat elcsúfító monstrumot az aligai löszfal tetejére?" – tette fel a kérdést a Club Aliga tervezett átépítésére utalva.
3/8
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
4/8
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
5/8
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A beszélgetést hallgatva a magyar építészetet fojtogató krízis képe rajzolódhatott ki – egy olyan építész-sportesemény előestéjén, ami mégiscsak a felső középosztály anyagi gondoktól mentes életvitelének szimbóluma. A Borsay Attila által tervezett Balatonlellei Yacht Club sajátos hátteret adott ennek a szomorkás diskurzusnak: a személyzet közben az utolsó simításokat végezte a nyári szezonkezdet előtt az apartmanházakon és a medencén, a kávézó teraszára már kikerültek az elegáns dizájnfotelek, a kikötő megtelt vitorlásokkal. A tavalyelőtt átadott komplexum még mindig nagyon frissnek hat, de már elkezdett élni: látszik, hogy idővel megtalálja a helyét a balatoni életben.
„Kiszámoltam, a szaksajtóban összesen 120 magyar építész neve forog interjúkkal, tervekkel, publikációkkal. Hol vannak a többiek? Mit gondolhat a többi 9000, aki kívül marad ezen a diskurzuson? A véleményvezérek és a szakmai testületek képviselik-e vajon az ő nézeteiket is?" – provokálta a beszélgetőtársakat és a mindvégig passzívan viselkedő közönséget WGA.
6/8
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
7/8
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A Balatonlellei Yacht Club, fotó zsa
A kérdésre persze nincs válasz: a másik 9000 hallgat. Lehet, hogy a válság szele meg sem legyintette, lehet hogy már be is zárta az irodáját, lehet hogy egyáltalán nem érdekli sem a Kálmán Ernő által létfontosságúnak tartott építészetpolitika, sem Ertsey Attila víziója a decentralizált, autonóm, külső energiaforrásoktól nem függő vidéki közösségekről, sem a HAP Galéria kiállításai a közelmúlt félig elfeledett nagyszerű mestereiről. Ha a szakmai fórumokon torz kép alakul ki a magyar építészet állapotáról, abban az ő hallgatásuk is benne van.
05:28
aki azt gondolja, hogy egy 9000-es tagság aktivizálható, az nem nagyon ismeri az internetet, pontosabban az internetezési szokásokat. A 90-9-1 szabály ránk is vonatkozik: 90 % hallgat és csak kukkol, 9 % kifejt valami aktivitást (névtelenül szavaz, esetleg nagy ritkán regisztrál, de nem szólal meg...) és a maradék 1 % aktivizálható. Ők a fórumok hozzászólói, ők irnak felhivásokat, inditanak blogot, ők azok, akik egy építészfórum típusú oldalt a véleményükkel élővé tesznek.
Miért lenne ez nálunk is másképpen?
A passzivitásnak persze sok oka van, de ezen lehetne segiteni és ebben az oly sokszor elmeszelt kamara tudna a legtöbbet tenni. Kezdve azzal, hogy pl. a tagsággal való kommunikációban teljesen áttérne az elektronikus levelezésre, mi több kamara tagsági feltétel lehetne az emailcim, 2009-et írunk, aki ezt nem tudja vállalni, az kihullik. Megszűnhetne mindenféle papir alapú információközlés, beleértve az éves beszámolók, a havi hirlevelek és persze az Építész Közlöny kinyomtatása és kipostázgatása.
Elektronikus uton közvetlen kapcsolatot lehetne kialakitani a tagsággal, fórumok, levelezőlisták, felmérések inditásával.Akkor mindenki értesülhetne az újdonságokról, a jogszabályokról, a változásokról, az érdekes webhelyekről és mindenről, amire az internetet használjuk.
Persze ehhez másik feltétel is kell, a kamara vezetősége részéről a személyes példamutatás. Amíg pl. a budapesti kamara elnöke kizárólag kommunikék és nyílt levelek irásában látja a tagsággal való elektronikus kapcsolattartás elégséges módját, akkor talán érthető miért nincs itt párbeszéd?
Végül pedig visszatérve ehhez a témához, én is azt gondolom, hogy a tagság nagyobb felének a Regatta - különösen most - valóban egy szűk elit luxusigényét jelképezi és inkább taszitja.
Idén ezt inkább Építész Mentőcsónaknak kellett volna elnevezni.
15:56
Általában jót kuncogok magamban, ha valakiről ( valamiről ) kiderül, hogy többet mutat a felszín, mint amit valójában elfed. Így vagyok kicsit ezzel a " regattázással " is. Komolyan gondolta bárki is, hogy a jelenlegi helyzetben az építészek legnagyobb problémája és ambíciója a Balatonon történő hajókázás? Ez több mint sznobéria, önáltatásnak is gyenge. Ráadásul egy sörsátorban, sörpadokon egy elit nyaralóközpont árnyékában... Azért ez elég ciki. A pincérek gondolom elég karcsú borravalót kaphattak. A Graphisoft részvényei egyébként a tőzsdén már lófittyet sem érnek. Sokszor napokig nem is kereskednek velük.
16:30
@marianna: A Graphisoft részvényei már több, mint egy éve nem forognak a tőzsdén, miután a müncheni székhelyű Nemetschek AG felvásárolta az összes részvényt, beleértve a kisrészvényesekét is.
Nem árt tudni, hogy azóta a Graphisoft a német Nemetschek AG magyarországi leányvállalataként fejleszti tovább és forgalmazza az ArchiCAD tervező szoftvert.
Nem összekeverendő a Graphisoft a Graphisoft-parkkal. Ez utóbbi cég a Graphisoftnak is otthont adó ingatlanpark tulajdonosa és üzemeltetője, melynek részvényei jelen vannak a tőzsdén. Ebből az következik, hogy valószínűleg a Nemetschek AG a tulajdonában lévő Graphisoft szoftverfejlesztő cég számára a tőzsdén szereplő Graphisoft-park cégtől bérel irodaterületet.
ÓT
Szabad Alkotók
17:07
@marianna: Amúgy egyszer megdumcsizhatnánk a Graphisoft és a magyar építészet kapcsolatát.
Meg az Archicad hatását a magyar építészet színvonalára.
(sztem zaha hadid annyival tud többet, hogy 3dsmax-ot vett, és abból is tud kb. 1 rajzparancsot).
Apropó Zaha Hadid is kapott akkor ideiglenes tervezőit a Szervita térre?
(Akkorát linkelni, mint azokkal a látványrajzokkal......a Tiananmen térnél a Szervita kicsit nagyobbnak tűnik az alapján) :)
17:10
@Ódor Tamás: Akkor mostmár a német építészirodákban is robbanásszerűen elterjed az Archicad használata?
17:21
@Bandido: A szoftver védelmében.
Sokat járok éptkezésen, mint műszaki ellenőr is és biztosíthatlak, ha itt mindenki 3dsmax térberli görbüreletekkel dolgzoznam, akkor az az építőipar kivitelezési és tervezési szakaszának a vége lenne.
Mármint ismerve hazánk kivitelezési minőségét....Jó az ArchiCAD, haha
És legalább azért Magyar termék. (jelentős fejlesztéssel) .Feltört verziói nyilván direketek, hogy minnél többen ezt használják. De jó progi. Megvédeném.
Hadidi épületeit zabálom. Amúgy.
ikon
23:38
@epiteszikon: teljesen OFF, de
semmi kioktatási szándékkal vagy trompfolhatnékkal sem bírok, amikor megjegyzem, hogy ugye nem gondoljuk komolyan, hogy a szoftverhasználatnak köze van az építészeti stílushoz ?!
persze ez rögtön félreérthető, de magyarázom.
zaha hadid irodájában van biztosan pár srác, akik nagyon pengén modelleznek 3dben, 3dsmax-szal, rhinoval, soliddal, mayával, akármivel. és vannak srácok, akik nagyon jól ki tudják rajzolni, amit a nagyon jó technikusi gárda méretez és csomópontig kiötöl-hatol. rajtukkívül meg ott van hadid, akinek a filctollai nem bírnak derékszögekben fordulni, plusz eltökélten keresi a konvencionális tér, külső, mint belső határait. és persze vannak nagyon jó gazdasági-szervező emberek, akik már sok-sok projektet végigtoltak és csípőből tudják, hogy 21 nap a beton száradása (vagy nem), 5 forint 40 fillér köbmétere és átlagosan 3 munkás kell egy betonkeverő üzemeltetéséhez: egy lapátol, egy önt, egy meg a háromból mindig részeg.
de hogy lényege is legyen ennek a postnak, az archicad szerintem jó, és okos szoftver, jobban paraméterezhető mint sok vesenytársa (gyk:többet rajzol helyetted), de ezzel butít is, jó a támogatása, jó a kifele menő anyagok kezelése, irgalmatlan rossz bizonyos részek kódolása (pl 3d kitöltések), de nagyon ott van, mindahogy is.
archicadben is le lehet bármilyen 3d objektet képezni kis fejtöréssel, maxban meg bármit, CNCvel és 3d printerrel ki is lehet köpetni, de a gondolkodást, ami egy építmény mögött van, a profizmust, a munkaszeretet, a becsületes feladatvégzést mind tervezői, mind kivitelezői, mind befektetői oldalról, nem helyettesítheti semmi.
ilyen perspektívából pedig, a jelen helyzetben hazánknak az archicad túl jó szoftver.
bonta
08:51
@gaspar_bonta: Ez egy nagyon nagyon finom, óvatosan boncolható és izgalmas része a kortárs építészettörténetnek, de van köze hozzá. Alapszinten a programokba illesztett elemkészletek formájában, vizuális szinten pedig abban, hogy mennyiben határozza meg a tervezői szándékot az a KÉPI VILÁG, amivel a program generálja a felületeket. A terek szintjén pedig: Teljesen nyilvánvaló, hogy már Gaudi is tudott építeni többszörösen torzult felületeket, de az euklideszi világ 2000 környéki elhagyása az elképzelhetetlen bizonyos szoft- és hardverkapacitás, illetve program nélkül.
14:09
@WérGidA: Teljesen igazad van, és óriási felelősség van a szakma és az épített környezet silányosodási (sic!) folyamatában is ezekről az oldalakról (szoftverfejlesztő) - de a gondolkodást nem helyettesíti, sőt.A Sagrada Familia középső térlefedését 3dmax ide vagy oda még most sem szülték meg olyanra, hagy a mester lefirkantotta.
Szóval csak annyit akartam ebből kihozni, hogy a negyvenezredik szar unalmas,rossz minőségű, fantáziátlan társasház nem a szoftverek fejletlensége, hanem az emberek tunyulása.
bonta
12:04
9000 ember hallgat, mint kilencezer hal. Messze vagyunk egymástól lélekben. Ez egy individualista társadalom főleg az építészek. Egyébként meg nem beszélni kell hanem együttesen cselekedni és csak tőmondatokat mondani, mint Kós Károly.
09:07
@Gyulai István: Hmm, Kós Károly egy igen mogorva, magának való ember hírében állt, aki együttesen cselekedni keveset cselekedett önállóan sokat. A Varjú nemzetséget és az Országépítőt pedig nem éppen tőmondatokban írta meg (hála Istennek). Beszélni viszont beszélt, valóban szerényen, egyszerűen. (Hajlékot embernek: Kós Károly építész – ismeretterjesztő film, 1973)
A többi stimmel (de ez csak amolyan játékos provokálás részemről). :)
10:58
Sziasztok!
Már épp készültem hozzászólni a témához, össze is gyüjtöttem a gondolataimat,
amikor belémvillant a szám:9000!
Elkezdtem ezen lamentálni: 9000 mi? 9000 építész? 9000 építész végzettségű?
9000 regisztrált tag?
A 9000-be ki van benne? Mit takar ez szám? Egyáltalán meg lehet tudni a
következőket valamilyen adatbázisból:
-hány építész végzettségű ember van Magyarországon?
-ebből hány kamarai tag?
-ebből hány rendelkezik tervezői jogosultsággal?
Rájöttem, hogy amíg ezeket a számokat nem tudom, a hozzászólásom teljesen
megalapozatlan lenne.
Tehát a kérdésem: tudja-e valaki ezeket a keretszámokat,
van-e olyan adatbázis ahol ehhez hozzá lehet férni?
11:14
@Építészbandi: A kamara 9000 körüli tagot tart nyílván, innen a szám. Ebben benne vannak az építészek, belsőépítészek, tájépítészek, és szakértők is. Nincsenek benne a nem kamarai tagok akik ugyan végeztek, de nincs meg a 2 éves gyakorlatuk/jogosultsági vizsgájuk a tagsághoz, illetőleg nem lépnek be mert pályaelhagyók vagy úgy érzik: a kamara semmit nem nyújt nekik.
12:34
@bardóczi: Én Lenni 4652/9000 számú tervező.
Én direkt nem csinálok jó házakat, mert ezzel a megmaradt , ámde feletébb hírős 120 építésznek nagyobb nevet szerezhetek.:)
Előrször a Kamarát kellene megreformálni. Szerintem. Mert az sem szakmai, sem jogi oldalról nem elégíti ki igényeinket.
(És nem ez É1 okoz örömöt, jó házakat, ez óriási félreértés, Persze ostobaság a sokféleség, de nem ez a lényeg.)
Ikon
12:59
@bardóczi: "Nincsenek benne a nem kamarai tagok akik ugyan végeztek, de nincs meg a 2 éves gyakorlatuk/jogosultsági vizsgájuk a tagsághoz, illetőleg nem lépnek be mert pályaelhagyók vagy úgy érzik: a kamara semmit nem nyújt nekik."
Vagy csak egyszerűen elunták már iskolás évek alatt a cadrabszolgaságot. Van akinek fekszik a dolog, hogy "tanulóévek" címszó alatt nulla bérért napi 12 órát gályázzon, és van akinek nem. Amúgy sem kell aggódni mert egyetemet végzett szerkesztővel Dunát lehet rekeszteni. Csak merje kinyiti a száját... Ha a szűk építészeti ismeretségi körömben körülnézeka kisirodák eddig vezető tervező+2, 3, 4 emberrel működtek. Ismerek ilyet személyesen úgy 10 - 12 irodát. A régióban lehet, nem is tudom 30 - 35 ilyen iroda, plussz vannak még a viszonylag nagyok, mondjuk úgy 5, fejenként 10 fővel és mondjuk olyan további 200 aktív, egyedülálló építész aki tervezhet. Most csak hasra ütve mondtam pár számot. Összeszorozva átlagokkal: 3x32+5x10=146 építész... Na most ebből mondjuk lejönnek a vezetők, vezető tervezők 32+2x10= 52...145-52 = 94 azaz kilencvennégy ember akinek gyárilag be van fogva a szája, le van ragasztva a szeme és az egeret tologatja. No de mi van a 200-al? Mi lenne, semmi...már évekkel ezelött is egymás torkát harapták át egy egy családi, vagy társasházért, ők nem a "magasabb építészettel" vannak elfoglalva, tisztelet a kivételnek. Vannak még ugye a szakértők és az építéshatósági, kereskedelmi és kivitelezésben tevékenykedő építészmérnökök is. Mondjuk ők dupla annyian vannak mint a tervező mérnökök. Tehát (200+146)x2= 692 további építész, akiket semmilyen formában nem érdekel semmiféle "magasztos építész/művész/értelmiségi" téma,
Szumma szummárum, számoljuk csak össze kiktől várhatnánk az érdemi hozzászólásokat, stb stb stb:
692 mérnök - akiket mindez hidegen hagy
200 mérnök - akinek éhes szájakat köll etetni, törődik is az ilyesmivel
94 építész - aki "közel ül" a tűzhöz, de se ereje, se ideje, se bátorsága nincs ezekkel a magvas gondolatokkal foglalkozni
és az ötvenkettek (52) - akikből tapasztalataim szerint oylan 8-10 hangadó van, van még 10-15 a témát követő, de csak ritkán megnyilvánuló ember és több mint a fele (27) akiben régen még égett a tettvágy de ma már csak nyereségvágy, helyezkedési, munkához jutási vágy ég.
Na most kérném szépen az 1038 emberből tessék elképzelni, hogy mindössze 25 ember nyilvánul meg, vállal szerepet, publikál, stb stb. Azaz az építészek 2,4%-a. 150:900= 1,56%. Tehát amit itt fentebb levezettem kis számítás nem is áll távol attól a számtól ami valójában van.Ezt most csak olyan elnegyolt, hasraütős számokkal kalkuláltam, nyilván az arányok sem pontosak...viszont a folyamatok amiket leírtam valósak. Csak hát ugye akik ezt látják, tudják, azoknak ezen folyamatok egy része kívánatos, miközben más részük ellen felszólalnak.
Khm khm...ez meg szerintem álságos. De nagyon...
Köszöntem a figyelmet: építészbandi
14:00
@Építészbandi: Kedves Kollega!
Ha az építész kamara és a mérnöki kamara honlapján megkeresed a névjegyzéket és lekérdezed az összes kamarai tagot, az összes tervezőt, vagy szakértőt, vagy bármely egyéb jugosultságot, akkor egyből előjön egy szám: ennyi, meg ennyi felelt meg a lekérdezésnek.
Így is kellene működni a honlapoknak, mert a jogszabály szerint már több mint egy éve a hatóságok ínnen tudják megállapítani egy személy jogosultségát. (Ezt hívják közhiteles okiratnak.)
Ryhe
Ui. De sajnos még mindig titok az, hogy kik azok külföldi tervezők, akiket a kamarák ideiglenes jogosultsággal látnak el. (Pedig van ám belőle, nem is egynehány!)
15:13
@Hartmann György Sándor: Erick van Egeraat pl. kapott? :)
15:50
@Bandido: Már kapott!
De jelölik tervezőnek több épületnél is, viszont akkor még sehol sem volt a magyar tervezői jogosultsága!
Ryhe
Mert amit szabad Jupiterrnek, azt nem szabad az ökrnek
16:14
@Hartmann György Sándor: :)
09:24
Nem tudhatom hogy az építészfórum milyen olvasottsággal bír, és azt sem tudom, olvasói mely korosztály tagjai.
Most, mint éppen miskolcon dolgozó műegyetemista fiatal építész (5év gyakorlat, É2) szeretnék „tollat” ragadni, és megírni,amit gondolok most, 30évesen.
Az ÉSZAKTERV-nél nőhettem fel gyerekként, mai nagymesterek homlokzati rajzait húzogattuk át skiccpauszon a tesómmal, írni is alig tudtunk.
Szereztem gyökeret, értékrendet, identitást, gyerekkorom óta építésznek készültem. Nem azért hogy „nagy” legyek, vagy „modern-kortárs-croquies” menő. Csak mert szeretem. A ceruzát, a vonalzót, a számokat, a feliratokat. Az agymunkát.
A balatonlellei építész regatta cikk már az első megjelenésekor „rosszul” esett. Részt vehetnék, ha akarnék, nem az anyagiakról vagy a lehetőségekről van szó. Hanem annak hangulatáról, üzenetéről.
Maximálisan pártolom az ilyen, és ehhez hasonló törekvéseket. Fontos a szakma egyesítése, az egyes régiók, városok közötti kommunikáció. Ez mindaddig működik, amíg a figyelem kölcsönös! Minden egyes város egy belterjes mag, mint tudjuk, csak a különbség, hogy az ún. „vidéki (csak így pestiesen) építész nem tud, nem csápolhat (nincs lehetősége) Pestre vagy máshova, míg a „pesti” azon van, hogy körbecsápolja az országot. Szóljon az munkáról, vagy konferenciáról. Igen ám, de a csápok csupán a balatonig nyúlnak, mert akkor „le”utazunk egy évben egyszer, felvesszük a fehér gatyát a csíkos pólóval, meg a kis cipőnket a hajóra, és egymás arcába műmosolyogva úgy teszünk,mintha akarnánk az összetartást. Felállítjuk a kerekasztalt, körbeüljük mi „pestiek”, és megkérdezzük a többit (aki amúgy boldog a maga életével a maga kis „vidékén”), hogy miért „kussol”.
Az én válaszom:
- mert jól érzem magam egy 170ezres városban, ahová születtem, ahol megkaptam a szakma „vénás” alapjait. Nem szellemileg,hanem emberileg. Szeretem,amit csinálok, visszaadom szülővárosomnak a belém fektetett nevelést. Termékenynek érzem magam
- azon vagyok,hogy értéket, hagyományt, maradandó dolgokat teremtsek, még így is É2-vel,mert ugye tudjuk ma bitang nehéz a műegyetemistának É1-esnek lenni, mert fojtsuk meg egy kanál vízben a szerencsétlent! Minek neki az? Hogy elvegye a mi munkánkat, aztán miből lesz a vitorlás? Meg a kiscipő a hajóra?
- Ha éppen akad szabadidőm a bükkbe biciklizésen kívül, akkor másokat próbálok meggyőzni,hogy felénk is látogassanak el, mert milyen gyönyörű városok,hegyek,épületek vannak itt! És nem rohanok a „balcsira” sznobsportokat űzni,mert éppen ez lett divatos Budán és Pesten.
- Nem lehetne-e egyszer egy ilyen konferenciát Tokaj- Hegyalján vagy az Őrségben, vagy a Villányi tájakon, vagy az Alföld legközepén tartani? Luxusautók, hajók egyéb eszközök nélkül? Hogy ne egy lagzis sátorban osszuk az észt egymásnak a semmiről és arról,ami senkit sem érdekel?
- Tudják-e a „pestiek”, hogy milyen az élet a városhatáron kívül? A Dunától keletre vagy nyugatra? Milyen ott reggel felkelni, építészként élni, másképp keresni a pénzt?? Hogy sokkal fontosabb a füvet lenyírni, a gyerekeket sétáltatni a parkban, vagy éppen elvinni őket kirándulni az erdőbe? Tudják-e hogyan szeretünk mi itt élni? ”””vidéken?””””
- MIÉRT NEM TESZIK FEL ÖNÖK KEDVES KOLLEGÁK EZT A KÉRDÉST MAGUKNAK : MEG AKAROM-E ISMERNI A SZAKMAI TÁRSAIMAT? AKAROM-E TUDNI MI VAN 100KM-REL ARRÉBB? VESZEM-E A FÁRADTSÁGOT MEGIMSERNI A HÁZAIT, A GONDOLATAIT, A KÖRÜLMÉNYEIT, HOGY MEGÉRTSEM! MIÉRT ÉL ÚGY,AHOGY,ÉS MIÉRT NEM ÉRDEKLI A 2NAPOS REGATTA, MEG A KEREKASZTALOM?
- NEM LEHET, HOGY ÖNÖKBEN IS AKAD NÉMI HIBA KEDVES „PESTI” KOLLÉGÁK?
Baráti üdvözlettel,
Cservenyák Eszter Ilka
Okl.építészmérnök,
Miskolctapolcai lakos
09:41
@rebajas: szerintem "hallgatás" alatt semmiképpen sem azt értette WGA, ahogy én sem, hogy miért nem járnak az építészek regattára. amit én hiányolok, az a több új arc, gondolat, cikk - jó lenne házakat, terveket, írásokat látni azoktól az építészektől is, akik a rendelkezésre álló fórumokat, például az építészfórumot most nem használják ki. a cikk nem szemrehányás, hanem felhívás keringőre. a kapuk ugyanis nyitva állnak, minden jó gondolatot, tervet, ötletet szívesen látunk Nyíregyházától Kőszegig. a felület rendelkezésre áll, minél többen írnak rá (és olvassák), annál hívebben visszaadja a kirajzolódó kép a magyar építészet valós helyzetét
10:03
@rebajas: "Műhelytitok" amit most kibeszélek. Nem telik el úgy szerkesztőségi ülés, hogy ne hajszolnánk a vidékről csakazértis többet, minden ami vidékről jön (hír, cikk, pályamű, elemzés, esszé) élvezzen elsőbbséget elveket. Ezekkel együtt is nagyon kevésnek értékeljük, ami az ÉF-hez becsorog, amiről tudomást szerzünk, amit megosztanak velünk a vidéki műhelyek. Akarjuk tudni, mi van 100 km-rel arrébb, vennénk a fáradságot megismerni házakat és gondolatokat minnél többet és nem csak regattákon. De ott is. A vidéki építész igenis csápoljon Pestre. Rajtunk keresztül csápolhat. Várnánk. Akarnánk. Megmutatnánk.
17:24
@rebajas: Reméltem, hogy ezekről a kérdésekről személyesen is tudunk majd beszélgetni a B-A-Z Megyei Építészkamara jelölőgyűlésén, Miskolcon tartott előadások után, ahol Csanády Pál után én is abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy megszólalhattam. Talán majd június 6-án, Debrecenben, a templomos konferencia után. Én ott leszek ...:)))
13:49
A 9000 néma bűnrészessége?
ÓT
Szabad Alkotók
13:42
Mit gondol a másik 9000? :))))
"..egyszer én is E1-es leszek..."
"...belefáradtam az egészbe, legyen meg a mindennapi meló és utána hagy menjek haza a családhoz...."
"....hmmmm, nekem is nagy lesz a fejem, jól belemászok mindenbe, még tehetségem is van....mit is tudok elérni ezzel? Aha igen én nyerem meg azokat a pályázatokat, amelyektől végül visszalép a pályáztató...na ezért már megéri..."
"...amikor kicsi voltam, szerettem rajzolni..főleg házat.....régen volt...túl rég....."