építészet : környezet : innováció

„Kihalunk, mint az indiánok” - építészoktatás Debrecenben

November 23-án, kedden este került sor a Földalatti beszélgetések újabb epizódjára. Ezúttal a Debreceni Egyetem Műszaki Kara, Építészmérnöki tanszéken folyó oktatás volt a vizsgálódás tárgya. A mintegy ötven fő részvételével zajlott beszélgetésen kevéssé a hallgatók, mint inkább a vendégek és a tanárok vitték a szót, melynek oka az is lehetett, hogy az elmúlt években rendkívül friss, összehasonlítható múlttal nem nevezhető építészeti oktatást sikerült Debrecenben gründolni.

November 23-án, kedden este került sor a Földalatti beszélgetések újabb epizódjára. Ezúttal a Debreceni Egyetem Műszaki Kara, Építészmérnöki tanszéken folyó oktatás volt a vizsgálódás tárgya. A mintegy ötven fő részvételével zajlott beszélgetésen kevéssé a hallgatók, mint inkább a vendégek és a tanárok vitték a szót, melynek oka az is lehetett, hogy az elmúlt években rendkívül friss, összehasonlítható múlttal nem nevezhető építészeti oktatást sikerült Debrecenben gründolni.

 

Őszintén az építészoktatásról - DE
Őszintén az építészoktatásról - DE
Wesselényi-Garay Andor, Puhl Antal, Szűcs Edit, Viszlai József, Makovényi Ferenc, Svanter Ádám, Gulyás Eleonóra, Szabó József
 

 

Bevezető szavaiban Dr. Szűcs Edit dékánasszony elmondta, hogy pályázatának központi elemét képezte az, hogy a karon belül azokat a diszciplinákat erősítse, amelyek különlegesnek számítanak a régióban. Az elmúlt évek erőfeszítéseit siker koronázta. Az építészet MSc szintű oktatásának szeptemberi elindításával Debrecen az egyetlen hely, ahol a Dunától keletre egyetemi építészdiplomát lehet szerezni. A dékánasszony szavaiból kiderült: az építészet a karon belül kiemelt fontosságú, így a közeljövőben az is cél, hogy az épületekkel kapcsolatos egyéb társtanszékek munkáját is az építészmérnöki tanszéken folyó tematikák szerint módosítsák.

Prof. Puhl Antal, aki idén szeptemberével Ferencz Marcelt váltotta a tanszék élén, kifejtette, legfőbb oktatási példájának a BME Középülettervezési tanszékén folyó munkát tekinti. A professzor mintegy tíz évig tanított a Középtanszéken és ettől a tapasztalattól nem akar – ahogy mondta – nyilvánvalóan nem is nagyon tud elszakadni. Puhl víziójában olyan építészmérnöki oktatás szerepel, melynek eredményeként a jelenlegi, rengeteg diplomás szakbarbár helyett olyan diplomás értelmiségiek kerülnek ki az egyetemről, akik kevesebbek, mint egy rossz értelemben vett építőművész, viszont többek, mint egy utilitarista mérnök. Az építészetet jellemző művészeti-műszaki kettősséget humántárgyak oktatásával, illetve a tervezési óraszám növelésével kell feloldani. E koncepció megvalósításában rendkívüli segítséget jelent az, hogy az Építészmérnöki Tanszék egy hatalmas egyetem része. Itt igazán nem jelent problémáz az, hogy a Filozófiai Intézet, az Ókor Tanszék, vagy az Andragógia Tanszék filozófusokat, kultúr-antropológusokat, vagy akár művészettörténészeket és esztétákat is delegáljon az építészoktatásba.

 

Kovács Orsolya, Bán Ferenc, Wesselényi-Garay Andor
Puhl Antal, Szűcs Edit
Őszintén az építészoktatásról - DE
 

 

A koncepció további elemét képzi a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozó – a tankör-rendszer egyfajta rekonstrukcióját is jelentő – műterem-oktatás bevezetése. A tanszéken jelenleg 4+1 műterem dolgozik, melyek vezetői Ferencz Marcel, Kovács Péter, Kulcsár Attila és Rudolf Mihály építészek. A levelezős oktatást Csanády Gábor dirigálja, az MSc műtermet pedig Puhl Antal vezeti Bán Ferenc közreműködésével. Az egyes műteremvezetők mellett két építészsegéd, valamint épszerk- és rajztanárok segítik a hallgatók munkáját. Noha klasszikus, zárható műterme eddig csak az MSc-hallgatóknak van, az órarend csoportosításával már előkészületek történtek arra, hogy a BSc termeket is csak építészhallgatók használhassák. Az egyes műtermek bizonyos határok között önállóak, a műhelyek teljesítményét pedig a vázlattervek teljes körű, „össziskolai” kipakolása alapján lehet lemérni.

 

Wesselényi-Garay Andor, Puhl Antal, Szűcs Edit
Őszintén az építészoktatásról - DE
Őszintén az építészoktatásról - DE
 

 

A személyi állományról rendkívül kritikusan nyilatkozott Puhl Antal. Megállapította, hogy a közalkalmazotti törvény egy védernyő, mely egyrészt rendkívül nehézkessé teszi a tanári kar cseréjét, másfelől a törvény oltalmát kihasználva számos tanár előrehozott nyugdíjként tekint az oktatásra. Ezt ellensúlyozandó, idén szeptembertől rengeteg új külsős jelent meg a képzésben. Az MSc-oktatást pesti szakemberek, így Szalai András, Meggyesi Tamás, Andor Anikó és Barta Ferenc segítik, és ez olyasfajta egészséges versenyt indított el a belsősökkel, ami például az épszerk-oktatás színvonalának látványos emelkedéséhez vezetett. Ezzel együtt a professzor egyértelművé tette, hogy már rövidtávon sem elképzelhető az el, hogy a debreceni oktatást ingázó pestiek vigyék, ezért célként tűzte ki azt, hogy öt-hat éven belül a tanszéken miskolci, debreceni, nyíregyházi szakemberek vegyék át a főszerepet.

 

Őszintén az építészoktatásról - DE
Svanter Ádám, Gulyás Eleonóra
Őszintén az építészoktatásról - DE
 

 

E cél elérését nehezíti ugyanakkor az, hogy a DLA és PHD fokozatok megszerzése, a Műegyetem doktori iskolájában való bekerülés – e sorok írásának pillanatában – még felette kérdéses vállalkozás egy Debrecenben végzett hallgató számára. Erre a problémára, a professzorátus újratermelődésének nehézségére hívta fel a figyelmet Makovényi Ferenc, a beszélgetés vezetője akkor, amikor úgy nyilatkozott: „idővel kihalunk, mint az indiánok.”

A hallgatóság kapcsán Puhl Antal ismertette, hogy jelenleg nyolcvan fővel indul a BSc képzés az egyetemen. Noha ez a szám nem tűnik soknak, annak ismeretében, hogy mintegy negyven ember végez a negyedik év végére (Debrecenben a BSc oktatás nyolc szemeszterből áll). Annak ellenére, hogy az idén Debrecen a háromszáznyolcvanöt pontos átlag felvételi pontszámával a másodikként szerepelt a pesti építészkar mögött, a professzor a felvett létszám markáns csökkentése érdekében harcol. Rendkívül plasztikus gondolatmenettel mutatta be, hogy a jelenlegi elsősök között éppúgy szerepelnek kettőszáznyolcvan ponttal, mint négyszázhatvannal, csakhogy a kapuk szélesre tárása azokat a jobb képességű hallgatókat riasztja el a képzéstől, akik az eredményükkel kényelmesen besétálhatnak akár Pestre is.

 

Őszintén az építészoktatásról - DE
Kovács Orsolya, Bán Ferenc, Wesselnyi-Garay Andor, Puhl Antal, Szűcs Edit
Puhl Antal
 

 

Puhl személyes tapasztalataira hagyatkozva állapította meg azt, hogy a hallgatóknak nagyjából a felét érdekli igazán az építészet és ezért egyáltalán nem lenne túlzó negyven hallgatóban maximálni a felvettek létszámát. Annak ismeretében, hogy az építészmérnöki tanszék az elmúlt években a leggyorsabb fejlődést mutatta a karon belül, erre talán még komoly esély is mutatkozhat. Amennyiben ez megvalósul, akkor egy olyan kislétszámú elitképzés körvonalazódik, amelynek origóját – és egyben végeredményét is - a pesti oktatás két évtizeddel ezelőtti aranykorát szimbolizáló Középülettervezési tanszék jelenti.

Puhl Antal ebbéli célja egy nagyobb, az egész ország építészetoktatását érintő képzési ideából ered. Elképzelésének középpontjában ugyanis egy egységes, az egész országban érvényes, és egymással behelyettesíthető diplomákat adó építészeti képzés szerepel. Egy ilyen képzés fókuszában tehát szükségképp a klasszikus építészmérnöki státusz áll, ezért ez a képzés természetszerűen passzív azokkal a felvetésekkel szemben, melyek a helyi jellegből adódó identitást firtatják. Pásztor Erika Katalina kérdésére, amely az egyetem arculatát, identitását tudakolta, ezért csak kétszeri ismétlés után született válasz – és ez a válasz sem valamiféle identitás-programot körvonalazott. A debreceni építésztanszék jellegzetessége ugyanis nem az építészet mibenlétének újradefiniálásában, hanem egy már meglévő építészet(oktatás)-kép olyasfajta rekonstrukciójában áll, amely a rendszerben lévő, karikírozható „mérnökség”-elemeket orvosolja oly módon, hogy az építészettel való találkozást az első pillanattól kezdve azonnalivá, átélhetővé, személyessé – és ezek eredményeként remélhetően – szerethetővé teszi.

 

Szűcs Edit, Kováts Ákos, Viszlai József
Szűcs Edit, Kováts Ákos, Viszlai József, Makovényi Ferenc, Svanter Ádám
Kováts Ákos, Viszlai József
 

 

Egy ilyen oktatás természetesen elképzelhetetlen a pozitív befogadó közeg nélkül. Kováts Ákos, Debrecen Főépítésze a késélre állított kérdésre, hogy egyet ért-e avval, hogy Debrecenben építészképzés működjön, úgy felelt, hogy a két évvel ezelőtti diplomavédéseken komoly kétségei voltak. Az elmúlt nyáron tapasztalható színvonal-emelkedés és a tanszéken körvonalazódó struktúra viszont meggyőzte ennek jogosultságáról.

 

Makovényi Ferenc, Svanter Ádám, Gulyás Eleonóra, Szabó József
Szűcs Edit, Kováts Ákos, Viszlai József
Őszintén az építészoktatásról - DE
 

 

Debrecen jelenleg egy sikerrel kecsegtető kísérletnek a terepe. Ez a kísérlet egy koherens, intranzigens értékszelekcióval a Középülettervezési tanszéken folyó munkának a kiscsoportos, műteremjellegű rekonstrukcióját tűzi célul. Evvel a stratégiával a debreceni képzés idővel a meglévő, hagyományos, hazai építészeti értékhierarchia és kánon képviselőjévé válhat.

Wesselényi-Garay Andor

 


Helyszín: Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Meghívott vendégek: Bán Ferenc, Gulyás Eleonóra, Kovács Orsolya, Kováts Ákos, Puhl Antal, Dr. Szűcs Edit, Szabó József, Wesselényi-Garay Andor
HÖK részéről: Molnár József, Svanter Ádám

 

 

* A hangfelvételről - technikai okok miatt - sajnos hiányzik Puhl Antal szakot bemutató bevezetőjének nagy része.

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »