Épületek/Örökség

Királyi építészet Nepálban

1/11

1/11

Királyi építészet Nepálban
Épületek/Örökség

Királyi építészet Nepálban

2002.12.23. 13:49

Voith Erzsi Nepálról írt cikksorozatának első része

Elsőcikkes szerzőnk Voith Erzsi, akit még a Műegyetemről ismerek. Ő volt az, aki a kilencvenes évek elején a Lakóépülettervezési Tanszék könyvtárosaként elsőként vállalta, hogy "maszekban" árusítja a Magyar Építőművészetet a hallgatóknak. Azóta sokat fordult a világ, többek között az építészet sem pontosan azt jelenti, mint akkor... Elutazása előtt pár hónappal ő keresett meg, és ajánlotta föl, hogy tudósít Nepálból. Akkor ujjgyakorlatként küldte a Káptalantótiról írt cikkét, és nemrég e-mailben érkezett a tudósítása Kathmanduból. Ennél igazibb karácsonyi meglepetéssel nem tudnánk szolgálni az Építészfórum olvasóinak, kérem fogadják békével, szeretettel.

Vargha Mihály 


Palotatér Kathmanduban
Bashandapur Durbar (bashandapur-terulet, durbar-palota) területén a Mella-dinasztia időszakából (a Mella dinasztia a 15. század közepétől a 17. század végéig kb. 300 éven keresztül uralkodott)

Történelmi áttekintés

Az országot - mely erős keveréke múltnak és jelennek - Kína és India fogja közre. Az ókorban és a középkorban sok kis fejedelemség osztozott Nepál területén. 1768-1769-ben jött létre a Gurkha fejedelemség. A múlt század közepén a Rana-család ragadta kezébe a tényleges hatalmat; közülük került ki több mint száz éven keresztül (1846-1951) a mindenkori miniszterelnök. Hatalmuk a királyénál is nagyobb volt. 1793-tól Nepál kínai befolyás alá került. a 19. században pedig az angol terjeszkedés célpontja lett. Függetlenségét 1923-ban nyerte vissza. 1951-ben egy népi mozgalom véget vetett a Rana-dinasztia uralmának, és visszaállította a királyi hatalmat.

 



Királyi palota Kathmanduban Bashandapur Durbar területén.
Prithvi Narajan Shah király 1771-ben építtette. A felső szinten kialakított ferde ablakok jelzik, hogyan tekintett le a király népére. Az épület kilencszintes. Jelenleg múzeum.

Soknemzetiségű ország. Az eredeti nepáli törzsek északon a tibetiekkel, délen az indiaiakkal keveredtek. A lakosság több mint felét (53%-ot) kitevő nepáliak az ország középső részét lakják. A Kathmandui-völgy őslakói az apró termetű, földművelő nevariak. Keleti részét a limbuk, a nyugatit a magar (a legújabb kutatások szerint rokonaink), a raj és a gurug törzsek népesítik be, míg délen a tharuk, északon a bhotia és serpa törzsek élnek. A lakosság túlnyomó többsége hindu vallású (90%), de lévén Nepál Buddha szülőföldje (Lumbini zóna, Butwal körzet, Taluihawa falu Kapilvastu elnevezésű kertjében született), számottevő a buddhista kisebbség is.


 
Történelmi értékekben gazdag városrésze Kathmandunak Patan. Pagodái rendkívül gazdagon díszítettek. A képen egy pagoda a Mella-dinasztia idejéből. Emeletek:
1. emelet: csak egy isten, általában Siva, a föld jelképe
2. emelet: Ananta - a föld alattiak istene
3. emelet: Ananta, Siva, Vaskara - a nap vagy mennyország jelképe

Kathmandu, a Nepáli Királyság fővárosa

A Himalája Kathmandu nevű völgyében, a Bagamati és a Visnumati folyó mentén fekszik, kb. 1300 méterrel a tenger szintje fölött. Éghajlata kellemes, monszuni. A várost a 8-16. században Kantipurnak hívták, mai nevét egy 1596-ban emelt templomról kapta (kath jelentése fa, a mandu szó: templom).



Templomtámasztó fafaragással.
Az oszlopok gazdag díszítettsége, az építtetők hatalmát fejezik ki.

A 12. századtól a 18. század közepéig Kathmanduban volt a nevar Malla-dinasztia államának központja . A Malla királyságnak Prithvi Narajan gurkha uralkodó vetett véget 1768-ban. Ő egyesítette a kis nepáli fejedelemségeket, és Kathmandut választotta fővárosául. A völgy őslakói nevarok, a főváros lakosságát fele részben ők, fele részben a többi nepáli törzs tagjai alkotják. 



Swajambunath-Stupa.
Kathmandutól 4 km-re, 80 m magas dombon van, 600 lépcső vezet fel a stupához. Ez több mint 2000 évvel ezelőtt építették, a legenda szerint egy lótuszvirág helyén, mely akkor virágzott, mikor meg Kathmandu völgy egy óriási tó volt.

Fekvése festői, utcái hangulatosak - nevari stílusban épített pagodatemplomaira a vörös tégla, az agyag, a szög nélküli faszerkezetek, a fa díszes megmunkálása jellemző. Az óváros központja a Hanuman Dhoka tér (hanuman=majom, dhoka=ajtó). Ezt a teret Bashandapur Durbarnak is hívják. (bashandapur=terület, durbar=palota). A teret tucatnyi, vörös téglából épített, faragott faoszlopos, többfedelű pagoda, hindu és buddhista templom veszi körül, amelyek a 14. és 18. század között épültek. 



Bauddhanat-Stupa Kathmandutól 7 km-re,
Ázsia legnagyobb Stupája, 2500 évvel ezelőtt Mana Deva király építtette.

A nepáli építészet legrégibb és legeredetibb alkotásai a Stupa és a pagoda. A Stupa csak buddhista jellegű építmény, a pagoda hindu eredetű templom, de buddhisták is használjak. A pagoda három részből áll: lábazat, főszerkezet és tetőszerkezet. A lábazat általában négyszögletes, esetleg többemeletes kialakítással. A Hanuman Dhoka téren lévő templomok ablakrácsai hihetetlenül gazdagon és aprólékosan faragottak.

A téren hétköznapi élet zajlik, piaccal, kerékpárosokkal, turistákkal. Autóközlekedés nincs. A király minden évben egyszer ellátogat ide. A tér bejáratánál csak az idegen köteles belépőt váltani, nem vonatkozik ez a nepáliakra.


 
Bauddanath-Stupa.
Buddha szeme mindent lát - mondják.

Stupa

A Stupa szerkezetileg három részből áll: a lábazat, általában négyszög alaprajzú, és lépcsőzetes kialakítású. Erre épül tömör téglából egy hatalmas félgömb. Ezt mésszel vakolják, és mindig fehér mésszel festik. A négy oldalon általában oltárok helyezkednek el. A félgömb alakú nagy testre kerül a torony, amely lehet négyszögletes vagy kor keresztmetszetű, de mindig lépcsőzetes kialakítású hét vagy tizenhárom lépcsővel. A torony fémmel van burkolva. A torony alsó része mindig négyszög alakú és a négy égtájnak megfelelően egy-egy nagy szempárt festenek rá, mely jelképezi Buddha bölcsességét és azt, hogy mind a négy irányban mindenkire egyformán figyel és vigyáz.
 



Swajambunath-Stupa.
Jellegzetes Buddha szem.

Pagoda

A pagoda három részből áll: lábazat, főszerkezet és tetőszerkezet. A lábazat általában négyszögletes, esetleg többemeletes kialakítással. A nagy szerkezetű pagodák alapozása három-négy méter mélységű is lehet, amelyet, kőből vagy téglából készítettek. Az alapokra kerül a tömör, vastag téglafal. Ez zárja körül az oltárt, amelyhez vezető főkapu helyezkedik, nagyon gazdagon díszítve. Az ajtó fölötti vonalban a díszített párkány teljesen körülfut.

Erre támaszkodnak a támasztó gerendák. A 45 foknál mindig kisebb szögben elhelyezett támasztó gerendák tartják a tetőszerkezetet, amelyek körben mindig 1-3 m-re az épület elé nyúlnak. A tetőfedés általában szép, de gazdagabb kialakításkor bordázott fémlemezt, esetleg aranyozott lemezt is használnak. A tetőszerkezetek emeletei 1-7 között változnak, de általában 1, 2, 3 emeletesek. A pagoda díszítő elemei közé tartoznak az állatok kőből faragott szobrai. A kapu előtt mindig oroszlán áll. Értékesek a kővázra függesztett nagy harangok.



A királyi palota, a kilencedik emeleti ablakok.
Talán érzékelhetők a ferdeségek.

Hogyan kerültem Nepálba?

Dr. Prakash Bir Singh Tuladhar hívott meg vendégségbe családjához. Ismeretségünk onnan ered, hogy 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki diplomát, 1977-1979 között pedig az Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési tanszékén készítette el és védte meg kandidátusi értekezését. Földközeli építészetet keresek, de egyelőre maradok a királyinál. Mívességük engem is megragad. Hogy megértsük, és értékelni tudjuk ennek a csodálatos országnak az építészetét, szükségünk volt e rövid történeti áttekintésre.

A Himalája 2002. decemberében 

Fotók: Voith Erzsi

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk