Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Programok

Kis Esti Viták - Élet az EKF után

1/0
Hirdetés
1/0
Programok

Kis Esti Viták - Élet az EKF után

2010.12.09. 09:47

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Patartics Zorán

Esemény kezdete:
2010.12.13. 15:00
Esemény vége:
2010.12.13. 18:00

A Kis Esti Viták egy decemberben induló vitasorozat a Művészetek és Irodalom Házában Pécsett. Következő vitaest 2010. december 13-án 17 órától Nekünk a kultúra címmel.

E sorozat lehetőséget kínál arra, hogy Te is részese legyél annak a diskurzusnak, amely szándékaink szerint módot teremt arra, hogy az EKF történéseit megbeszéljük, feldolgozzuk, és a tanulságokat  az előttünk álló feladatok megoldása során hasznosíthassuk.

Következő vitaest: Nekünk a kultúra

Mit jelent nekünk a kultúra? Túl az EKF éven vajon alakult-e a kultúráról alkotott képünk? Ezernyi program milyen nyomot hagyott bennünk? Mit kezdünk a kulturális programok tömegével, és akarjuk-e hogy így legyen ezután is? És tudunk-e, illetve akarunk-e különbséget tenni a kulturális programok és a szórakoztatás között? Szűkíteni, vagy bővíteni szükséges a kultúra definicióját? A város EKF pályázatában a kulturális léptékváltást tűzte célul maga elé. Vajon megtörtént a léptékváltás? 

Szereplők a vitaesten:

1. Szalay Tamás | Pécs | az EKF kulturális igazgatója
A pécsi EKF pályázat készítése során a pályázatíró kabinet tagja volt, a regionális és nemzetközi kapcsolatok koordinátoraként. A 2010-es évben a pályázatírásban részt vett civilek között egydüliként dolgozott az EKF-nél, kulturális igazgatói feladatkörben.
 
2. P. Müller Péter | Pécs | irodalom- és színháztörténész
A pályázatírás időszakában az EKF-programok előkészítéséért felelős Programtanács tagja volt. Egyik alapító szerkesztője, majd Aknai Tamást követően főszerkesztője volt az ECHO folyóiratnak 2009. év végéig.
 
3. Várkonyi György | Pécs | művészettörténész
Munkatársként vett részt az EKF pályázat készítésében. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 2010-es programban a város és a modern művészetek kapcsolata jelentős szerephez jutott. A Bauhaus kiállítás egyik kuratora volt.
 
4. Szijártó Zsolt | Pécs | városkutató
A PTE BTK Kommunikációs és Médiatudományi Tanszék vezetője. Az EKF-ről folytatott nyilvános viták és konferenciák rendszeres szereplője volt, valamint az ÉVARC közbenjárására vezetésével készült el A városi közterek és parkok rehabilitációja című tanulmány.
 
5. Gűth Ervin | Pécs | újságíró, fordító
Az ilovepecs.hu társalapítója, szerkesztője. A város kulturális eseményeiről, folyamatairól tudósít, értelmezi azokat. Akár 140 karakterben.
 
6. Égő Áron | Pécs | egyetemi hallgató
A PTE BTK hallgatója néprajz - kulturális antropológia szakokon, a Kar szakkollégiumának a Kerényi Károly Szakkollégiumnak operaítv ügyekért felelős seniorja.
 
7. Weiss János | Pécs | filozófus
A PTE BTK Filozófia Tanszékének tanára, a Magyar Filozófiai Társaság elnöke.
 
8. Vincze Orsolya | Pécs | szociálpszichológus
Adjunktus a PTE BTK Pszichológiai Intézetében. Szakterülete az identitás társas konstrukciója.

Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza (Pécs, Széchenyi tér 7-8.)
Időpont: 2010.12.13. (hétfő) - 17:00

A viták menetéről bővebben itt olvashat.

 


Vitaindító

 

2004-05-ben a kultúra értelmezésére irányuló vita néhányszor felvillant ugyan, de a vita tematizálása, lefolytatása elmaradt. Így volt ez később is, a programok tervezése során. A véleménykülönbségek az elmúlt 5-6 évben néhány felszólalásban és cikkben jelentek csak meg, s többnyire csupán az utcai szórakoztatás és az elitkultúra szempontjai csaptak össze.

2010-ben az Építészet és Kontextus programcsomag részeként a Dél-Dunántúli Építész Kamara szeptemberben kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett A kulturális város után címmel. A rendezvény a városfejlesztés, az építészet és a kultúra, a kreatív iparágak új területeit és kapcsolatait vizsgálta. Az előadásokból és a beszélgetésekből megállapítható volt, hogy a kultúra értelmezése egyre szélesebb, és egyre kisebb jelentőséget foglal el benne a tradicionális magaskultúra.

Az értelmezés kiterjesztése és a kultúrához való hozzáférés támogatása fontos. De vajon a túlzottan széles értelmezés nem vezet-e magának az értelmezhetőségnek a felszámolásához? Ha már minden kultúra, akkor semmi sem az. Mik lesznek így az értékhordozók, a minták, s egyáltalán lehet-e akkor különbséget tenni értékes és értéktelen között?

Ha pusztán a hozzáféréshez való jog - netán a népszerűség - alapján dől el, hogy milyen kulturális programok megrendezésére, milyen ágazatokra, létesítményekre van szükség, milyen lesz ez a kultúra, és hogyan lehet fenntartani?

Meggyőződésem, hogy a túlzottan bőséges étlap elbizonytalanodással jár. Mérlegelni kell tehát mégis, mi kell, s mi nem. Mit kinek a dolga fenntartani, és mi legyen önfinanszírozó? A mérlegelésben nyilván meg kell jelenjen az is, mihez milyen erőfeszítés szükséges, és annak nyomán milyen értékek keletkeznek. Az említett konferencia nem csak arra mutatott rá, milyen utat kell bejárjunk, s hogy a kultúrára hogyan érdemes tekintenünk, de arra is lehetőséget teremtett, hogy felfigyeljünk arra, amit elkerülni, vagy megelőzni érdemes. Történt már velünk ilyen: gondoljanak példának okáért a belvárosokba engedett üzletközpontokra! A belvárosi kereskedelem térdre kényszerítését míg itt fejlődésként élték meg, egyes európai országokban már jogi szabályozás védte a városokat a következményektől. A kultúra értelmezése reformra szorul, de a meglévő rendszer meglévő értékeit nem feloldani kell, hanem építeni rá.

A pécsi EKF történetét végigkísérő képzavar: a kultúra összemosása a szórakoztatással. Rajtunk is áll, hogy az előttünk álló időszakban ez hogyan alakul. Az új intézmények fenntartásának nehézségei, a finanszírozás terhe és az ezzel társuló megszorítások könnyen a szórakoztatás irányt erősíthetik fel. Nem a szórakozás ellen beszélek, csupán a szórakoztatás kultúrával való azonosítása ellen.

A város EKF pályázatában a kulturális léptékváltást tűztük célul magunk elé. Az én értelmezésemben ez nem a mennyiségre vonatkozott elsősorban, hanem a kultúra új szerepeire, jelentőségére, a közösséghez fűződő viszonyára. Ez a cél most is magunk elé tűzhető, s majdnem ugyanolyan messze van.

a vita folytatódik
ITT

Patartics Zorán

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.