Nézőpontok/Kritika

Klein Rudolf: A Dohány utcai zsinagóga

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Klein Rudolf: A Dohány utcai zsinagóga
Nézőpontok/Kritika

Klein Rudolf: A Dohány utcai zsinagóga

2008.11.28. 09:39

A Dohány utcai zsinagóga teljeskörű építés- és építészettörténeti feldolgozása – Klein Rudolf munkája – látványos album formájában látott napvilágot. A szöveggel egyenrangú a rendkívül gazdag képanyag, mellyel a szerző mint fotós mutatkozik be.Haba Péter könyvismertetése

A Dohány utcai zsinagóga teljeskörű építés- és építészettörténeti feldolgozása látványos album formájában látott napvilágot. A szerző, Klein Rudolf a bevezetőben zanzáját adja kutatási eredményeinek: „(A Dohány utcai zsinagóga) jelentősége nem csupán méretéből fakad. Ez az épület fémjelzi leglátványosabban az askenázi zsidóság nagy kulturális áttörését, öt évvel megelőzve a berlini Oranienburgerstrassén épült zsinagógát (…). Építészettörténeti szempontból is jelentős, hiszen ez az első igazán reprezentatív zsinagóga, amely a keleties stílust egy városképet meghatározó homlokzaton jeleníti meg. A keleties stílus síkdíszítménye és színpompája valamint a vele együtt járó könnyűszerkezet a XX. Századi modernizmust megelőző bécsi szecesszióba vezet (…). Sőt, a Dohány-templom a magyar építészettörténet fontos állomása is." A kötet aprólékos elemzésekbe merülő, mégis átfogó erejű fejezetei meggyőzően igazolják ezeket a kijelentéseket. Klein szövege nem pusztán (és talán nem elsősorban) hagyományos építészet-és társadalomtörténeti elemzés, hanem olyan komplex vizsgálat eredményét rögzíti, amely a kor zsidóságának kulturális-társadalmi rétegződésére, helyzetére, konfliktusaira, szellemi áramlataira és azok formálásbeli-stiláris tükröződéseinek megfigyelésére egyaránt kiterjed.

Klein tehát az épületet minden szempontból a lehető legszélesebb kontextusba helyezi: a zsinagóga mint épülettípus különböző változatainak, funcionális rendszerének, stílusbeli igazodásának történeti vonatkozásaira éppúgy kitér, mint az építkezést megelőző és azzal összefüggő történelmi eseményekre, a kor környékbeli zsinagógáival való sajátos viszonyára, a pesti zsidó közösségekben megfigyelhető törekvésekre, s – nem utolsó sorban – a tervező szándékaira, inspirációira is. Különösen izgalmas az új zsinagógával kapcsolatos sajtóreakciók, tudosítások, kritikák szemléje.

A szöveggel egyenrangú a rendkívül gazdag képanyag, mellyel Klein Rudolf mint fotós mutatkozik be. A képek professzionális minőségűek és legfőbb értékük az, hogy olyan nézőpontokból tárja elénk az épületet, melyek a Dohány utcai zsinagógáról kialakult „vizuális köztudatből" hiányoznak. Ezáltal az épület olyan értékeit mutatja meg, melyek segítik a Klein által feltárt összetett társadalmi-építészeti motivációk megértését. A zsinagóga rejtett arcát is megismerhetjük: a padláson megfigyelhető tetőszerkezeteket, a környező házak emeleteiről feltáruló homlokzatokat, a csak a tetőről látható részleteket.

A könyvet fogalomtár egészíti ki, amely a zsidó kultúrában kevésbé járatos olvasót segíti – a kötet ezzel is igazodik a sokféle olvasói igényhez: túl azon, hogy a mű tudományos jellegű, egyszersmind népszerűsítő szándékú is.

Haba Péter 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.