Klein Rudolf: A szabadkai zsinagóga és Halbrohr József: Élettörténetem című könyvek bemutatója

Január 21-én a szabadkai MILKO Egyesület első szabadkai estjén két könyvet is bemutatnak: Klein Rudolf: A szabadkai zsinagóga és Halbrohr József: Élettörténetem című kötetét. 

A szabadkai MILKO Egyesület
I. szabadkai estje:

Klein Rudolf: A szabadkai zsinagóga és Halbrohr József: Élettörténetem című könyvek bemutatója.
Időpont: 2016. január 21-én, 17 óra
Helyszín: a Róth Miksa Emlékházban (1078 Budapest, Nefelejcs utca 26.)
A belépés díjtalan és sajtó nyilvános.

Aki regisztrál a jan21@milko.rs e-mail címre (elküldi a nevét), az a könyvbemutatón ajándék zsinagógás könyvet kap.

Klein Rudolf: A szabadkai zsinagóga

Klein Rudolf (Szabadka, 1955 - ) építészettörténész, az MTA doktora, egyetemi tanár. 1991-ben készült el a szabadkai zsinagógát feldolgozó monográfiája, mely megjelenését a délszláv háború kitörése gátolta. 2013-ban kis példányszámban, 2015-ben bővített formában jelent meg A szabadkai zsinagóga című könyve magyar nyelven, gazdagon illusztrálva.

A szabadkai zsinagóga 1902-ben épült a két Lechner-tanítvány: Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint a magyar szecesszió stílusában. Zsolnay tetőcserép és terrakotta, valamint Róth Miksa üvegablakai kerültek beépítésre, Európa 2. legnagyobb zsinagógája. Felújítása 1978-tól tart. Az építés idején modernek számító anyagok: vas, beton, gipsz kerültek beépítésre. Ma Európa 10 legveszélyeztetettebb műemlékeinek egyike, funkció nélküli állapotban.

Halbrohr József: Élettörténetem

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa, amikor a szabadkai zsidóság – kihasználva a recepciós és emancipációs törvényeket – látványos fejlődésnek indult. Az I. világháborúban tisztként szolgált, ennek ellenére a II. világháborúban őt munkaszolgálatra hívták, családját deportálták. Annak ellenére, hogy holokauszt-túlélő volt, a titói Jugoszlávia vele sem kivételezett: államosították házát, földjét. Volt időszak, amikor egykori házának gazdasági épületében volt kénytelen élni, s a szövetkezesítésből sem tudott kimaradni. Államok váltották egymást, de ő mindvégig megmaradt szabadkainak. Ez a kiadvány egy szabadkai polgár életének eseményeit mutatja be, melynek hátterét a család, a város, és a régió történelme adja. Halbrohr József visszaemlékezéseit a nagyapját sohasem látó két unoka: Halbrohr Nataniel és Dávid adja közre. A kötetben a saját élettörténet mellett a család és a város XX. századi története is felelevenedik, ahogy az általuk építtetett épületek történetei is.