építészet : környezet : innováció

Kolostorok és kertek, Veszprém

A város turisztikailag leglátogatottabb helyei mellett kanyargó Séd-patak környezetének megújítása a cél. Tájrendezési program és kiemelt uniós projekt Veszprémben.
Tervező: A.D.U. Építész Iroda.

A tervek szerint nagy volumenű beruházás kezdődik Veszprémben 2009 nyarán. A város turisztikailag leglátogatottabb helyei mellett kanyargó Séd-patak környezetének megújítása a cél, de ezen túl a mára elég elhanyagolt látványt nyújtó műemléki maradványok rendbetétele is szerepet kap.

Egy kis helytörténet

 

 


A történelmi városrészt és főbb látnivalókat érintő kényelmes sétát kezdhetjük a Veszprémvölgyből. Ez a kirándulóhely már a XVIII. században is népszerű volt, az 1950-es évek végén tanácsi határozat alapján az állatkert mellett vidámparkot is építettek. Volt itt minden: csónakázó tó kis kikötővel, óriáskerék, rakéta- és csónak-körhinta, csacsifogat, kisebb játszótéri játékok. A park alig 10 évig virágzott, utána népszerűsége ellenére a fenntartásához szükséges pénzt csökkentették. A kisvasút megszűnt, a vidámparkot széthordták.

 

Németh László archív felvétele, forrás: www.kisvasut.hu
Kisvasút megállója (a szerző felvétele)
Kisvasút megállója (a szerző felvétele)
 

Gábriel-féle vízimalom romjai
A középkorban számtalan vízimalom épült a Séd partjára, még a II. világháború idején is 11 malom volt üzemben. Sajnos az 50-es évek államosítását követően szinte mindegyik épületet magára hagytak és tönkrement. Gábriel-féle vízimalom egyike a szinte teljesen elpusztult malomépületeknek.

Egy másik itt található nevezetesség a jezsuita templom, illetve mára inkább önmagának málladozó árnyéka. Az épületegyüttes Veszprém legrégebbi ismert maradványa. Először görög-keleti apácák lakta kolostor állt itt, a kolostorban hímezték Szent István miseruháját. Miután a törökök elől az apácák 1543 körül elmenekültek, az épületegyüttes sokáig üresen állt. A templom területe 1627-ben került a győri jezsuita rend tulajdonába, a szerzetesek az építkezést 1740 körül kezdték el barokk stílusban. Sajnos az építkezés végéhez közeledve II. József király feloszlatta a jezsuita rendet, a szerzetesek külföldre bujdostak. Mivel helyükre nem lépett másik szerzetesrend, a templom állaga romlásnak indult. Az épületet a második világháború után műemlékké nyilvánították.

 

A szerző felvétele
forrás: muvtor.btk.ppke.hu, rajz: Fülöp A., Koppány A.

 

A Séd másik partján láthatjuk az egykori kisvasút megmaradt állomását, valamint ezen a részen öblösödik a patak kicsi tóvá. A valamikori tavacska most eléggé feltöltődött, sásas-nádas-tavirózsás, csónakázásra semmiképp nem alkalmas.

 

Az aranykor (forrás: geocaching.hu)
Napjainkban (a szerző felvétele)

 

Tovább sétálva elérjük a hajdani Vidámpark bejáratát, itt jelenleg egy rönk játszótér van.

 

 

A szerző felvétele
A szerző felvétele

 

Innen már nagyon közel van a veszprémi Állatkert parkolója. A Séd mentén folytatva utunkat, áthaladunk a híres viadukt alatt, hivatalos nevén Szent István völgyhíd, majd a Margit-romokhoz érünk.

A Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai, köznyelven Margit-romok a vár tövében találhatók. A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította 1240-ben. Ma használatos nevét onnan kapta, hogy 1246-tól 1252-ig Szent Margit, IV. Béla király lánya is a kolostor lakója volt. A 13. századi kolostor temploma hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel épült. A templom nyugati kapuja előtt előcsarnok volt. A kolostorhoz tartozó templomot a 15. és a 16. század fordulóján késő gótikus stílusban építették át; egyes stílusjegyek, például a csúcsívek nyomai még ma, a romokon is megfigyelhetők. A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor, 1552-ben pusztult el.  

 

Forrás: www.wikipedia.com

 

Szerelem sziget
A Szerelem sziget néven ismert park a Vár alatt terül el. Sétánya a Séd mellett kanyarog, hangulatos, meghitt zugai pihenésre csábítanak.

Püspöki pihenő
Korompay György "Veszprém" című könyvében (1957 –ben) ezt írja:
"A legszebb kerti ház Veszprémben a Pajta u. 7. számú nagy telek belsejében - teraszlépcsőként kialakított támfalba foglalva - épült fel. Az alsókert szintjéhez viszonyítva emeletes kerti ház földszintje és emelete háromnyílásos, dóroszlopos, gerendázatos loggiával áll nyitva a Séd kanyar irányában dél felé, négyzetes alaprajza fölött lesarkított, zsindelyes, manzárdos sátortető emelkedik. A földszinti loggiát kovácsolt vasrács zárja el, a rácsban K.J. monogram látható, amiből az építtetőre és az építés korára következtethetünk. A pavilon nincs rajta a Berken-féle (1817. évi) rajzon. Valószínűnek tartjuk, hogy építtetője Kopácsy József (kanonok 1807-22-ig, püspök 1825-38-ig), annál is inkább, mert a szomszédos Friedler malom is régebben a Kopácsy családé volt (az 1857. évi térképen Kopácsy malom)."

Az épületet évek óta hajléktalanok vették birtokukba, ami mozdítható volt (nyílászárók, kőburkolat…) az eltűnt. Legfőbb ideje, hogy az épület felújításra és hasznosításra kerül.
(Részlet a Veszprémi Építész Műhely által készített engedélyezési tervből)

Projekt-történet
A különleges környezeti és történeti potenciálokkal rendelkező terület kapcsán 2005-re megérett a szándék a városvezetés részéről, hogy a kulturális és természeti örökségeket összekötő, a két turisztikailag leglátogatottabb célponthoz (Vár és Állatkert) vezető, egyben „öko-folyosóként” működő Séd-patak völgyét rehabilitálják, vonzóvá tegyék, új szolgáltatásokat nyújtva az idelátogatóknak és munkahelyeket teremtve az itt lakóknak.

A projekt fontos elemei:

  • A terület zöldfelületeinek komplex megújítása és kerékpározhatóvá tétele: nyomvonal kiépítése és hidak felújítása;
  • A Betekints völgy (régi vidámpark) teljes rekonstrukciója: köz-, szabadidőpark jelleg megteremtése, játszóterek, sétautak felújítása, a zöldterületek megújítása, tórekonstrukció;
  • A Viadukt rekonstrukciója, a Veszprémvölgyi út felújítása és a Kittenberger Kálmán utca egyirányú megnyitása;
  • Jezsuita templom és a szomszédságában elhelyezkedő apácakolostor teljes feltárása és rehabilitációja, kulturális (zenei és egyéb) rendezvényekre alkalmas teremmé alakítása.

A terv megvalósításának első lépéseként készítette 2005 nyarán az első koncepciótervet az A.D.U. Építész Iroda készítette a Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékével együttműködve.

A továbbdolgozott terv 2007-ben rangsor nélküli díjazásban részesült a Magyar Építész Kamara és a Magyar Urbanisztikai Társaság által rendezett Városépítészet—Tájépítészet Vándorkiállításon.

Ebben az évben nyert a terv a Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP-2007-2.1.1/A Kiemelt Vonzerők Fejlesztése) keretén belül támogatást, a tervezett összköltség (1.074.757.792 Ft) 80%-át (859.806.234 Ft). Ezen kívül a város csatlakozott a Királyi Városok Integrált Projekthez, mely partnerség szakmai együttműködése kiterjed Esztergom, Tata, Székesfehérvár és Veszprém kiemelt turisztikai projektjavaslatainak együttes tervezésére.

Jelenleg a kivitelező és lebonyolító kiválasztása zajlik, a tervek szerint a megvalósítás 2009 nyarán kezdődik, és 2010 augusztusáig kellene befejezni a munkákat.

A terv
A terv kialakítása során nehézséget jelentett egyáltalán a tervezendő területek behatárolása a vegyes és zavaros tulajdoni viszonyok (magán-, városi, állami tulajdon) és érdekek miatt. Mind a terület nagysága, mind a megvalósítandó célok folyamatos változásban, pulzálásban voltak. Természetesen az sem könnyítette a tartalom meghatározását, hogy az adott anyagi keretekből jelentős részt kell fordítani az érintett terület közműveinek felújítására is.

Mindezek ellenére vagy ezek során a koncepció kialakult. Célja, hogy a Veszprém két leglátogatottabb helyszínét összekötő sétaútvonalat megújítsa, egyfelől figyelembe véve a természeti adottságokat, másfelől új tartalmat és szolgáltatásokat adva hozzá. A terv megkísérli összekötni a nagyon erősen megnyilvánuló múltat és a jelent, a tervezők ezt tematikus állomások kialakításával kívánják elérni.

Az előbbi útvonalat követve az állomások:

1. A jezsuita templom és környéke a felújítás után kulturális eseményeknek adna otthont (a jelenlegi gyakorlat folytatásaként, hiszen szoktak az épületben hangversenyeket tartani) 

 

 

A tó némi vízpótlás, mederkotrás és rendezés után újra kellemes pihenőhely lenne, dekkek építésével élőhely-bemutató is várja majd a kirándulókat. A kisvasút megállója is visszanyerné régi formáját, szolgáltató pavilonokkal kiegészülve.

 

 

2. A jelenlegi játszótér szintén teljesen átalakulna, a szabványoknak megfelelő, ugyanakkor a gyermekek fantáziáját megmozgató elemek építésével, melyek egy mesevilágot hoznak létre.

 

 

3. A Margit-romok környéke (remélhetőleg némi felújítás és állagmegőrzés mellett) is új karaktert kap. A mostani romantikus, természetes környezet a rendezés után a kolostor régi rendjét kívánja visszaidézni rózsakerttel, sövénylabirintussal és egyéb, a szerzetesi életre utaló elemekkel. Ide a tervezők egy aprólékosan kidolgozott napórát szántak eredetileg, de a városvezetés ezt az ötletet előbb más helyszínekre próbálta beilleszteni, majd végleg elvetette. Talán a nagysága, talán a fenntartási költségek vezettek ehhez a döntéshez, de valószínűleg léptékében nem is illett volna ez a hangsúlyos elem ide, ahol már amúgy is nagyon karakteres, történelmi hangulatot sugárzó helyre.

Ezen a helyszínen egy makett is bemutatná, milyen lehetett a kolostor egykoron. 

 

 

Másik súlyponti elem a Szent Benedek hegy, végében a Madarassy Walter szobrászművész által készített kereszttel. Eredetileg a sétány mellett stációkat akartak kialakítani, a munkálatok 1942-ben kezdődtek meg, de a háború miatt félbeszakadtak, és az utána következő politikai szemlélet nem is engedte a folytatást. A mostani rehabilitáció ezt a sétányt is felújítja, burkolattal látja el, és a hegyre felvezető lépcsősort is rendbe teszi.

 

 

4. A Szerelem sziget elején, a terepadottságokat kihasználva csúszdarendszeres játszótér kap helyet, várhatóan a környékbeliek nagy örömére. Ugyanis, talán a családi házas jelleg miatt, eddig közel s távol nem volt játszótér. Az első tervek ide még egy játszóházat is szántak, ami végül elmaradt, bár nem is biztos, hogy lenne rá akkora igény, ami a fenntartáshoz szükséges. 

 

 

5. Az út végső állomása a Püspöki pihenő, ami magánberuházásként épül, viszont jellege és helyzete miatt kapcsolódik a projekthez. Itt kávézó és pihenőhely kerül kialakításra. Tervezője: Veszprémi Építész Műhely.
Részlet a leírásból:
A kétszintes kerti lakot a Megrendelő kávézóként szeretné működtetni. Az épületet és a hozzá kapcsolódó kertet a terület nagysága, a város szívében való elhelyezkedése, természeti adottságai arra predesztinálják, hogy családcentrikus, fiatalok befogadására nyitott, különböző kulturális rendezvények (kamara hangversenyek, alkotó táborok, költői felolvasó estek) megrendezésére alkalmas hely legyen. A földszinti oszlopos loggia továbbra is nyitott, átjárható. A pihenőszobából kiállító tér lesz, helyreállított kandallóval. A volt boros-hűsölő pince helyiségében bár és kiegészítő funkciók kapnak helyet.

Az 1857-es térképen látható a Püspöki pihenő díszkertje. Gyalogos sétány vezet a támfalak mellett.

A felső terepszinten füves terület látható gyalogos sétautakkal, amelyek kiemelik a kerti pavilon természettel való harmóniáját és az épület architektúráját is. A terveken javasolt kert kialakításával ezt szeretnénk visszaállítani, kiemelni az épület szépségét.” 

 

Emeleti alaprajz (forrás: Veszprémi Építész Műhely)
Főhomlokzat (forrás: Veszprémi Építész Műhely)
 

A különböző objektumok újrafogalmazásán túl a Séd-patakot átívelő hidak is felújításra kerülnek. A sok különböző javaslatból végül egy acél-fa konstrukció nyerte el a döntéshozók tetszését, sajnos az Úrkút utcánál található híd kecses egyben semleges motívumát elvetették.

Zárszóként
A Séd-patak völgyének, a történelmi emlékek mentén kanyargó sétánynak ma is van egyfajta hangulata, kisugárzása. Ha mindezt felújítják, keretekbe foglalják, idegenforgalmi attrakció válhat belőle. Személyesen - és a közelben lakva érintettként - csak remélni tudom, hogy a táj rendezésekor nem kerekedik felül az ember és az ő burkolatai, építményei, „ötletei”, hanem a rendezés hagyja érvényesülni a hely szellemét, a természetet. Valamint azt is kívánom, hogy kivitelezés folyjon rendben, zökkenőmentesen, profin, és a 2010-re tervezett befejezés meg is valósulhasson.

Gaschler-Gyeviki Nóra

tervező: A.D.U. Építész Iroda Kft. 

vélemény írásához jelentkezzen be »