Pályázatok/Magyar
Kossuth tér 6-8. ötletpályázat
2015.09.21. 12:27
Hamarosan megkezdődik a Kossuth téri volt MTESZ székház átépítése, amelynek első lépéseként az Országgyűlés Hivatala nemzetközi építészeti ötletpályázatot hirdet. A kiíró az épület homlokzatára vonatkozó építészeti ötleteket, megoldási javaslatokat vár, amelyek az épület külső megjelenésével kapcsolatos döntés alapjául szolgálhatnak.
A kormány 2012-ben döntött arról, hogy a Kossuth tér 6-8. szám alatti épületet át kell építeni és homlokzatát a tér arculatába illeszkedő módon kell átalakítani.
Az ötletpályázati kiírás az első lépés ahhoz, hogy az épület a korabeli szabályozás mögötti városépítészeti elveket tiszteletben tartó, ugyanakkor a mai építészeti elvekkel, anyaghasználattal és formanyelvvel összhangban álló új megjelenést kapjon. Az ötletpályázaton bárki indulhat, aki befizeti a nevezési díjat. Az Országgyűlés Hivatala kifejezetten törekedni fog arra, hogy a nemzetközi építész szakma is értesüljön a kiírásról. A feladat nehézségére és az épület kitüntetett városképi jelentőségére való tekintettel, a pályaművek díjazására és megvételére összesen bruttó 200.000 euró áll rendelkezésre.
Az Országgyűlés Hivatala a kossuth6-8.parlament.hu kétnyelvű internetes oldalon teszi elérhetővé az ötletpályázattal kapcsolatos információkat, és - a nevezési díj befizetése után - a pályázati dokumentáció is innen tölthető le.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben az épületek külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezső műegyetemi tanárral teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfalat alkotó épületek - azok funkciójától, szerkezetétől, alaprajzi elrendezésétől függetlenül - a megtervezett homlokzattal épüljenek meg.
A cél nyilvánvalóan az volt, hogy a Kossuth térnek mind az északi, mind a déli oldala nagyvonalú és egységes homlokzati megjelenésű legyen.
A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház és a vele egységet képező metrómegálló 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére. Az épület tervezésekor a fenti (akkor már nem hatályos) szabályozást nyilvánvalóan nem vették figyelembe. A megvalósult épület - bár a tervező számos részletben igyekezett a szomszédos épületek és a Parlament homlokzatára, tömegére tekintettel tervezni - sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet. Az épület mára műszakilag és esztétikailag is elavult, állapota leromlott.
A Kossuth tér 6-8 sz. alatti irodaház 1972-ben épült a Kossuth tér utolsó beépítetlen telkére.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban fogadta el a Kossuth tér beépítésére vonatkozó szabályozási tervet. Ebben – ma már nem alkalmazott módon – az épület külső megjelenését oly módon szabályozta, hogy Hültl Dezső műegyetemi tanárral teljes homlokzatot terveztetett, és előírta, hogy a déli térfal három külön telkén megépülő három épület – a mögötte megépülő épület funkciójától, alaprajzi elrendezésétől függetlenül – a megtervezett homlokzattal épüljön meg.
A szabályozás alapján a tér beépítésével kapcsolatban a FKT szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy
- a Kossuth tér (Országházon kívüli) térfalai egymással összhangban álló, egymásra építészetileg reflektáló módon valósuljanak meg.
- mind az északi, mind a jelen kiírás tárgya által érintett déli térfal önmagában egységes homlokzati képet alkotó, nagyvonalú megjelenésű legyen.
Az épület Duna felé – nyugatra – néző homlokzatára vonatkozó eredeti elképzelésekről nem maradt fenn semmilyen információ.
Az ingatlanon meglévő jelenlegi épület tervezésekor a fenti szabályozást láthatóan nem vették figyelembe (az ekkor már nem is volt hatályos). A megvalósult épület – bár a tervező számos részletben igyekezett a szomszédos épületek és a Parlament homlokzatára, tömegére tekintettel tervezni – sem homlokzatképzésében, sem a szintek számában, sem lefedésében nem követte a Hültl-féle tervet.
A Kiíró
- az épület szerkezetéből adódó szükségszerű korlátok között,
- a korabeli szabályozás mögötti városépítészeti elveket tiszteletben tartó,
- a mai építészeti elvekkel, anyaghasználattal, formanyelvvel összhangban álló, ugyanakkor
- időtálló, fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető
- új megjelenést kíván biztosítani az épületnek.
A pályázók feladata az épület, homlokzataira, lefedésére, tömegalakítására vonatkozó olyan építészeti ötletek, megoldási javaslatok kidolgozása, amelyek az épület külső megjelenésével kapcsolatos döntés alapjául szolgálhatnak.
A pályázaton való részvétel díja: 50.000 Ft
A pályázat díjazása
A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 200.000 EUR áll rendelkezésre
A díj legnagyobb összege: 100.000 EUR
A megvétel legkisebb összege: 2.000 EUR
Pályázati határidők:
A pályaművek postára adásának határideje: 2015. november 11.
14:49
Most tényleg mindentől függetlenül, meggörbült volna a kiíró ceruzája,ha megnevezi a jelenleg ott álló épület tervezőjét Zalaváry Lajos építészt, aki ráadásul, hálistennek még köztünk is van. Zalaváry Lajos Ybl és Kossuth díjas építészt.
Hogy ezt az épületét szeretjük vagy sem, hogy esetleg meghaladta az idő vagy sohasem volt jó ház, minden lehet, csak az nem, hogy különösen ezen a felületen, így noném "a tervező" címszóval jelenjen meg.
Talán a kiírók tudatalattija már előrevetítette a napokban hírré emelkedett változásokat, miszerint az építési engedély csak cifra bokréta a hatékony építkezés kalapján, tehát el kell hajítani.Így aztán a boldog jövőben már építészek neveinek megjegyzésével sem kell majd bajlódni.
Én speciel kimondottan kiváncsi volnék Lala bá' idevágó véleményére, a tervezés történetére az akkori körülmények bemutatásával, tervezői érveire, különös tekintettel arra, hogy a tervezői szabadság egyáltalán milyen formában létezett egy ilyen beépítés koncepciójának eldöntésénél.Tanulságos lenne. Itt utalnék ismét a szép jövőre.(jelenre?)
14:11
@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK !
Tájékoztatásul csak annyit, hogy Lala bá'-nak ( Zalaváry Lajosnak )ehhez a Kossuth téri épülethez semmi köze. Egyébként nagyon tisztelem Őt.
Ennek a háznak a tervezője Pintér Béla építész volt.
üdvözlettel:
Eltér István építész
16:53
@E.I.: Kedves István, köszönöm a helyreigazítást.Tényleg csak a MTESZ ugrott be és Zalaváry Lajos bá' pályázott is erre a székházra, de valóban nem a Kossuth térre, hanem egy korábbi helyszínre, a Rákóczi út Múzeum körút sarkára (1970), ahol jelenleg az ő tervei alapján megépült East-West Business Center (1991) áll.
Pintér Béla bá'-t, aki kilencven éve született, sajnos már nem kérdezhetjük meg, pedig biztos érdekes dolgokat tudna mondani. Őt (is) változatlanul tiszteljük viszont a Hilton szállóért, ami innen a Kossuth térről jól látható.
A tervező nevének meg nem említését - jelesül immár Pintér Béláét -, viszont változatlanul nehezményezem.