építészet : környezet : innováció

Kossuth tér térépítészeti tervpályázat

III. díjban részesült 12-es sorszámú pályamű:Felelős tervező: Dr. Jámbor Imre tájépítész
Vezető tervezők: Almási Balázs, dr. Balogh Péter István tájépítészek
III. díjban részesült 12-es sorszámú pályamű:

Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
Felelős tervező: Dr. Jámbor Imre tájépítész
Vezető tervezők: Almási Balázs, dr. Balogh Péter István tájépítészek
Tervezők: Bőcs Beatrix, Csepely-Knorr Luca, Fally Veronika tájépítészek
Munkatársak: Terpó Veronika, Varga Eszter tájépítészek, Kiss Csaba út-közmű tervező

Részletes bírálat 


Értékes eleme a tervnek, hogy a II. ütemben a Nádor utcai közlekedés mögöttes utcákra terelésével, a tér faltól-falig rendezésével a Kúria és az FVM épületét is a tér részévé teszi, ezzel új minőséget hoz létre – az eddiginél sokkal jelentősebb méretű városi teret – noha a villamosforgalom veszélyt is jelent.
A terület tagolásakor az Országház koordinátarendszerét csak az épület közelében tartja meg, a tér nagyobbik részén az Alkotmány utca, Nádor utca alkotta tengelyekre szervez – ezzel a Kossuth tér városi tér jellegét hangsúlyozza. A két koordinátarendszer közötti átmenetet a medence oldja fel. A műleírásban szereplő felülnézeti látványtervek jól mutatják ezt az alaposan átgondolt térszervezést.
Az épület középső rizalitjának kiemelése a tér burkolati rendszerének kialakítása által jó gondolat. A ferde gyalogostengelyek behúzása kissé önkényes, inkább madártávlatból látható csak.
A pályázat célja, hogy a tér önálló karaktert kapjon, de ne vetélkedjen az Országházzal („ússzon a zöldben, és mint egy hatalmas, mindenki által megcsodált óceánjáró kössön ki a téren, és csak az arra kijelölt pontokon – hajóhidak - lehessen megközelíteni”). A tér kettős szerepét a vízzel konzekvensen választja el, és következetes térformálást és anyaghasználatot alkalmaz. A gondolat érthető, de nem biztos, hogy ilyen erőteljes eszközökkel kell elválasztani egymástól a reprezentatív és a városi tér funkciót. Nem értünk egyet azzal sem, hogy az épületnek a vízben kell úsznia. A „vizesárok” elkülöníti az Országház épületét a közönségtől, arisztokratikus távolságtartást sugallva, ami nem szerencsés.
Jó az Országház előtti téren a jelentősebb gyalogosforgalomnak megfelelően sok gyalogos felülettel, kisebb ágyásokkal kialakított déli térrész és a nyugodtabb, egybefüggő zöldfelületekkel ellátott északi térrész megfogalmazása.
A Kossuth szobor környezetét – helyesen – nem alakítja át, megfelelően megoldott.
A Rákóczi szobor körül jó arányú, a rendszerbe illő zöld szigetet alakít ki.
A két ’56-os emlékhely egyesítése támogatható, bár szülhet politikai konfliktust!
Gyalogos forgalom vezetésénél tekintetbe veszi fő irányokat. A lobogónak nekivezetett gyalogostengely érdekes gondolat, jó hangsúlyt ad, környezetének átalakítása jó javaslat. A hozzá vezető ferde út sem osztja, zavarja meg – mint más pályázatokban – a Kossuth szoborcsoport előtti ünnepélyes parkot. A Vértanúk tere felőli megközelítés jól megoldott. A Nádor utcát zöldfelületekkel, pihenőfelületekkel tagolt, jól használható gyalogos sétánnyá alakítja – ez értéke a tervnek.
A látogatóközpont elhelyezése, metró megállóhoz közeli kialakításának javaslata nagyon is támogatható, továbbtervezésre javasolható. A több funkció erre a pontra telepítése felszabadítja a tér másik oldalát, s az ettől ünnepélyesebb marad, ez meg mindennapok céljára használhatóbbá válik.

Az északi és déli kert szépen megoldott, a belső biztonsági zóna határát jól választja meg: olyan távol kerül az épülettől, hogy ezzel lehetővé teszi, hogy az Országházhoz tartozó kis tér kialakítását az áthajtó körüli parterre az épülethez illeszkedjen.
Helyesnek tartjuk a két kert egészen különböző tervezését: az északi kert klasszikus, átlós, tengelyes kialakítását (a tér a Károlyi szobor mögötti fásítással hátteret ad).

Az északi kert laza, inkább modern hangulatú, két eleme van, egy hangsúlytalan: a füvesített pályán átlósan áthaladó villamos és az Országház hossztengelyébe állított medence és gépkocsi áthajtó ez a kert ritkás növényzete révén lehetőséget teremt a Duna látványának feltárására. A József Attila szobrot áthelyezi az északi kertbe, önálló teresedéssel a Duna felé fordítva. Lehet, hogy a két szobor így túl közel került egymáshoz. József Attila szobrának áthelyezése az északi oldalra pedig vitatható.
A központi téren a kilátó rámpák értelmét megkérdőjelezzük (nincs hová kilátni, csak belátni – belátórámpa), jónak tartjuk viszont a víz fölé nyúló két stéget (ha már van medence).
Az Országház stílusához illő kerítést javasol. A tér külső lezárására vonatkozó előírásnak a terv nem felel meg.
A felső vezeték nélküli trolik és villamosok gondolata nagyon is korszerű!
Értékes javaslat a déli kert alatti mélygarázs kialakításra.
A belső védelmi zónában klasszikus utcabútorokat javasol, kívül modern bútorcsaládot, ez a kettőség nem támogatható, zavaros képet eredményezhet – bár a terv alapkoncepciójába illik ez a határozott kettősség.
A világítás megoldásait nem részletezi, a régi - új kettősége itt is követhető megoldás. Ez a másik pályázat – a 6-os pályázat mellett – melyben „történeti” világítótestek javaslata megjelenik.
Jó gondolat a jelentős virágfelületek létesítése, azonban a tervezett fásítás mértéke (154 fa) a kivágott fákat pótolja vissza.
Közlekedés javaslatai sok ötletet tartalmaznak, részleteiben nem kidolgozottak. A terv erőssége a hármas mélygarázs koncepció. Jó ötlet a déli kertrész alatt - (Miniszterelnöki Hivatal előtt) - javasolt garázs. Ezt azonban a metrónak itt a felszín alatt elhelyezkedő létesítményeinek kiváltási költségei – melyről a pályázó valószínűleg nem tudhatott - meghiúsítják.
A mélygarázs Alkotmány utcai le – felhajtó rámpái kedvezőek. Javasolt négyszintes elrendezése (szinteltolással) figyelemre méltó. Az elválasztott képviselői garázs ötlete esetleges önálló Balassi Bálint utcai kapcsolattal kedvező. Garázs alaprajzai szakszerűek, belső és külső gyalogos kapcsolatai átgondoltak, a javasolt forgalomcsillapításhoz kedvezően illeszkednek a gyalogos kapcsolatok.
A pályázat közlekedési szempontból átgondolt, garázsokkal kapcsolatos javaslatai kiemelkedően jók.
A tervek áttekinthetősége, rajzi feldolgozás megfelelő– jók a műleírásba betett látványok.

A Bírálóbizottság a pályaművet összességében igen értékesnek ítélte, és ezért 3 millió forintos III. díjban részesítette.

vélemény írásához jelentkezzen be »