építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Kotsis Iván emlékére

Eméktáblát avattak Budapesten a XI. kerületi Kanizsai utca 5. szám alatt, Kotsis Iván által tervezett társasházon. A tábla célja, hogy emlékezzünk előremutatóan Kotsis Ivánra, és a díjra is. Az átadón Winkler Barnabás tartott beszédet.

Kedves Kotsis Iván Rokonok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!


Számomra és építész társadalmunk számára december 15. minden évben ünnepnap. 1889-ben Aradon ezen a napon született Kotsis Iván. A feledés kegyetlen sajátja életünknek, a rohanó idő érdemtelenül lép át napjainkat is meghatározó embertársaink emlékén. Ha építészettörténetünk lapjait forgatjuk számos igazán jelentős elődünk csak épületeiben él tovább anélkül, hogy alkotójuk neve együtt maradna fenn alkotásaikkal. De Kotsis Iván neve nem felejtődik, napjainkban is fogalomként vésődik be a felnövekvő építészgenerációk életébe.

Kotsis Lajos, Iván édesapja Münchenben és Bécsben kötelezte el magát az építészettel, irányt mutatva életével mindkét fiának. Kotsis Iván, majd néhány évvel őt követve Endre, Budapesten a Királyi József Műegyetemen szereztek építész diplomát. Iván professzorai között volt Hauszmann Alajos, Nagy Virgil, Pecz Samu, Schulek Frigyes és Czakó Adolf.

Mint az egyetem fiatal tanársegédje ismereteit gazdagítandó hosszabb tanulmányúton járt Olaszországban és Németországban. 1912-ben az egyetemre mint adjunktus tért vissza. Oktatói tevékenységével párhuzamosan kezdte meg önálló tervezői karrierjét. Erdélybe három iskolát tervezett, valamint eredményesen vett részt számos tervpályázaton. Az első világháborút hadmérnökként szolgálta végig. Leszerelése után doktori címet szerzett. Mint egyetemi magántanár oktatott tovább, nagyszámú egyetemi tervgyűjteményt, jegyzetet, könyvet, tanulmánykötetet publikálva. Pályája elején neobarokk stílusban tervezte a zalaegerszegi ferences templomot valamint a József herceg tihanyi kastélyát. Historizáló, neoromán stílusú Regnum Marianum templomát a Városliget szélén 1951-ben a kor politikája bontásra ítélte.
1922-től, mint az Épülettervezési Tanszék professzora, a köz- és lakóépületek tervezése mellett építészettörténetet tanított. Képviselte a modern építészeti irányzatok egyetemi oktatását, tervezőként maga is a modernizmus szelleméhez hűen folytatta tervezői munkáját. „Ahogy a gyakorlatban, éppúgy a tanításban is 1928 táján fokozatosan elhagytam a történelmi formákban való tervezést és átálltunk a haladó irányba, sőt lassanként a tanszékem csakis ilyen irányban működött.” Az 1931-32-ben épült balatonboglári Szent Kereszt-felmagasztalása templom új szemléletű, korszakot nyitó alkotás. Elévülhetetlen értékét napjainkban a műemlékek védelme vigyázza.
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése 1945-től tagjai közé választotta Kotsis Iván professzort.

Hatvan éves korában, 1949-ben méltánytalan módon nyugdíjazták, de a Középülettervező Irodában 1966-ig folytathatta alkotó munkáját. Számos egészségügyi intézmény, lakóépületek, mint a Bajza utca 4., Árvácska utca 5., Fehérvári út 135-137. és a ma emléktáblával gazdagodó Kanizsai utca 5. ennek ma is élő példái. Az Ő nevéhez fűződik többek között az Erkel színház, és a soproni Petőfi színház rekonstrukciója is. Meg kell említenünk az építéstörténettel és épülettervezéssel foglakozó napjainkban is fontos szakirodalmi munkásságát, a reneszánsz művészettel és korának építészetével foglakozó műveit.

Kotsis Iván, mint a Műegyetem Épülettervezési tanszékének professzora a tanszék kiadványival széles alapot biztosított az új architektúra meghonosodásának, melyet saját, modern stílusban tervezett épületeivel is szentesített. Ilyen jelentős támogatást, mint amit Kotsis Iván, a modern építészet bástyájaként előadásaival, cikkeivel, az új szemlélet szerint tervezett hallgatói tervek publikálásával, kevés ország biztosított ebben a korban építészeinek.

Hatvan éves korában nyugdíjazás címén eltávolították az egyetemről, de az építészképzés reformját, a technikai és művészeti oldalak évszázados kettészakadásának áthidalását ekkorra már elvégezte. A méltán felejthetetlen Csonka Pál professzor volt ebben egyik fő társa. A véghezvitt reform lényege, hogy az építészeket a funkció és a téralkotás fontosságára nevelje, mérnöki, tartószerkezeti szemlélettel. A gyökeres szemléletváltozás óta képeznek - Kotsis Iván-ék elsődleges érdemének köszönhetően a Műegyetemen mérnöki szemlélettel is rendelkező építészeket, akiknek megalapozottan szerepelhet a diplomájukban az „építészmérnöki” cím.

Az oktatást és a modernizmus stílusváltását segítő, alkotásaiban is igazoló életműve, emberséges élete teszi felejthetetlenné emlékét. Kiemelkedő tanárként, építészként, építészeti íróként és példamutató emberként él Kotsis Iván emléke napjainkban is. 1961-ben az Ybl Miklós-díj első fokozatával tüntette ki a kormányzat, 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatta. A Műegyetem kertjében áll Szathmáry Gyöngyi alkotta mellszobra, 2009-ben a Műegyetem egykori munkahelye, a Lakóépülettervezési Tanszék „Írások, házak, tanítványok” címen adott ki összefoglaló kötetet munkásságáról. 2010-ben életmű kiállítással és „Életrajzom”címmel megjelentetett könyvével emlékezett Kotsis Ivánra, a HAP Galériában építész társadalmunk.

A Magyar Építőművészek Szövetsége 1989 óta évente december 15-én, Kotsis Iván-éremmel ismeri el a napjainkban hivatásukat gyakorló építészek kiemelkedő oktatói és alkotói életútját. Ezt a díjat az építészek Fair-play díjának is nevezik, utalva Kotsis Iván példamutató életére és munkásságára.

 

A Magyar Építőművészek Szövetsége nevében Winkler Barnabás DLA Kotsis Iván-érmes építészmérnök


 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »