építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Következő megálló: Balokány - Vasúti megálló, Pécs

Csaba Timea munkája a 2007. évi Diploma Díj pályázaton I. díjat kapott az Építés Fejlődéséért Alapítvány jóvoltából.

Az Építés Fejlődéséért Alapítvány egyik díjazott munkája: Csaba Timea: Következő megálló: Balokány - Vasúti megálló, Pécs

 

A mai világban a várakozás egyet jelent az időpocsékolással. De vajon ugyanilyen negatív szavakkal illetnénk-e a kikapcsolódás, vagy a szemlélődés tevékenységét? Tegyük fel, hogy a ’várakozás’ eredeti környezetét megváltoztatva, azt a megszo­kott környezetéből kiragadva és egy másikba átültetve ’kikapcsolódásként’ definiál­hatjuk újra. Így egy negatív előítéletekkel sújtott szó értelme megváltozik, ahogy vele a tudatunkban hozzá kapcsolt mindennapi megszokásaink is. Más szóval, a ’Következő megálló: Balokány’ tekintetében maga az új Hely az, mely funkciók keverésével és kon­textus váltásával az infrastrukturális hálózat egy kiemelt pontjaként képes az autósokat a tömegközlekedésre ösztönözni.


A XX. század második felében a motorizált mobilitás soha nem látott jelentőséget kapo­tt: autópályák épültek békés városközpontok helyére; az építészet a várostervezésben fokozatosan vesztett jelentőségéből, és vált a közlekedési infrastruktúrafejlesztések ál­tal mozgatott bábuvá. Ezzel kicsit ellenkezve, építészetet és infrastruktúrát egyenrangú félként kezelve, kombinálva a bennük rejlő pozitívumokat, a diplomatervem egy olyan vasúti megállóra ad javaslatot, mely egyszerre épület és köztér, az infrastrukturális hálózat egy állomása és egy új városrész központja.

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. Történelmi belvárosának megújításán túl, tervezett egy új kulturális város­rész kiépítése, mely a belvároshoz közeli leromlott terület-együt­tesek átstrukturálásával valósul meg: a Zsolnay porcelángyár és a környező elszlömösödött területeken. Az ígéretes program ellenére, mely szerint kiépül egy konferencia- és koncertköz­pont, egy regionális könyvtár valamint számos művészeti intéz­mény a volt gyár területén – városépítészeti szempontból nem történik más, mint épületek egymásmellé sorolása. Hiányzik az az elem, mely az egész fejlesztési területet egy valódi, önálló városrészként fogná össze.

Csaba Timea diplomamunkája
A Balokány Liget, elszigetelődött városi parkként és az egyko­ri Balokány strandfürdő, mely 14 éve bezárva áll, e fejleszté­si területek fizikai középpontjában fekszik, s márcsak emiatt is kiválóan alkalmas arra, hogy az új városrész központi tere legyen, összekapcsolva az új kulturális intézményeket. A várost kelet-nyugati irányban átszelő vasúti töltés északi oldalán fekvő terület azonban másfél évtized óta elfelejtve és elhagyatottan áll a város közepén és több próbálkozás után, megfelelő befektető esetén a jelenlegi tervek szerint wellness centrumként kívánják hasznosítani.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím általánosan nagyméretű infrastrukturális beruházásokkal jár együtt, de emellett Pécs külön kiemelt célja az is, hogy ré­gióközpontként összekapcsolja a környező magyar, horvát és szerb városokat. Mindezen tényezők szem előtt tartásával a diplomatervem a Balokány Liget és Strandfürdő területének rendezése mellett egy olyan vasúti megálló, mely az új kulturális városrész kapuja kíván lenni. A XXI. század legfrekventáltabb közterei az átszállási csomópontok. Ezt az elvet követve a Balokány több egy egyszerű vasúti megállónál: egy belvárosi intermodális központ, pécsi léptékben. Az új városrészben tehát nemcsak a központi tér lett kijelölve és leburkolva, hanem egy új funkcióval gazdagodva (érkezési és átszállóhely) biztosítja a városközpon­thoz kapcsolt ’nyüzsgő tér’ élményét.

Csaba Timea diplomamunkája
Csaba Timea diplomamunkája

 

A helyszín határán húzódó vasúti töltésen két sínpár fut, melyek között 3 méteres szintkülönbség van. Ezt az adottságot a forgalomszervezésben használtam ki: az alacsonyabban fekvő, köztérhez közelebb eső síneken közlekedik az elővárosi vasút, mely a kelet-nyugati tengelyen fekvő pécsi agglomerációt kötné be, a +7 m-es magasságban futó síneken pedig a regionális közlekedés (Villány, Mohács, Eszék) bonyolódik, és így a Balokány a főpályaudvar után a város második vasú­tállomásává léphet elő.

A „várakozás” új kontextusát egy hármas kombináció adja:

  1. zöld környezet (a kibővített Balokány Liget parkja)

  2. városi köztér (a meglévő műemlékké nyilvání­tott öltöző épületek adta négyszög keretben, vörösre színezett beton burkolattal létrehozott új réteg)

  3. a különböző tömegközlekedési eszközök átszállási pontjai (vonat, villamos, bicikli és riksaállomás).


A [természet] + [városi köztér] + [infrastruktúra] adta hármas a területren­dezésen túl az épület koncepcióját is adja: a vasútállomás falai és peronjai az előtte fekvő köztér folytatása mind anyagában, mind nyitott teraszos kialakí­tásával; a természetet függőleges növényfalak adják az épület meghatározott falsíkjain, és végül az üvegmembrán tető, a teraszrendszer negyedik eleme az alatta lévő mozgások által formált, ez jelöli az infrastruktúrát. Így a vasúti megálló a környezetének szerves része, maga is tájképi elemmé válik, ami ’vájt’ rámpákat és síkfelületeket használva igyekszik összemosni a külső és a belső tér határát, hogy egy dinamikus térélményként jelenjen meg összességében.

Úgy gondolom, egy vasúti megállót egy intenzív zöldkörnyezettel és egy urbánus köztérrel összekapcsolva nem csupán egy infrastrukturális fejlesztés hozható lé­tre, hanem valódi városmegújítás építészeti és kulturális értelemben egyaránt.

Diplomaterv 2007.
Csaba Timea
konzulens: Szabó Árpád

(képek és szöveg: Csaba Timea)


Az Építés Fejlődéséért Alapítvány 2007. évi díjazottjai

6 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »