Közép-európa újragondolása — kiállítás a kismartoni Esterházy-kastélyban

Az idén második alkalommal mutatkozik be az eisenstadti Esterházy-kastély oszlopcsarnokában, a Sala Terrena helyiségeiben Közép-Európa kortárs művészete Közép-Európa újragondolása / Central Europe Revisited II címmel.A kiállítás időtartama: 2008. július 10. - november 2.

Közép-Európa újragondolása / Central Europe Revisited II — kiállítás Eisenstadtban

Az idén második alkalommal mutatkozik be az Esterházy-kastély oszlopcsarnokában, a Sala Terrena helyiségeiben Közép-Európa kortárs művészete.

Tavaly dr. Hegyi Lóránd kurátor osztrák, magyar, horvát és szlovák művészeket mutatott be. Az idén is Ausztria és Magyarország áll a kortárs művészeti kiállítás középpontjában, miközben a bosznia-hercegovinai és cseh művészek alkotásai első alkalommal kerülnek bemutatásra.

„A kiállítás nem törekszik a teljességre, azaz nem célja, hogy egyes országokról egy összefogó, mindenféle tendenciát és művészeti koncepciót felvonultasson, hanem sokkal inkább az újszerűség és az aktuális szocio-kulturális, mindennapi helyzetekre való reflektálás volt a szempont.

A cseh, mindenekelőtt a prágai, kortárs művészet, a hatvanas évek még napjainkban is frissnek számító, legendás gondolatiságára reflektál, ugyanakkor azonban jellemzi a mindennapi valóssággal való, szinte meghökkentően szabadszellemű szembesítés.

A bosznia-hercegovinai művészek még mindig hatása alatt állnak a tragikus és feledhetetlen háborús élményeknek. Legfőképp a menekülés, az emigráció, az identitás- és az otthonkeresés gondolatai foglalkoztatják őket. Nem lehet véletlen, hogy számos jelentős művész, nomád életkörülmények között él és alkot, érzelmileg elválaszthatatlanok hazájuktól és ez meghatározza művészetüket is.

"A nagyon sokszor közvetlen, erős érzelmi töltetű, mindennapjaink problematikájával átitatott alkotások, nem egyszer lebilincselő, elementáris, poétikus és megrázó képvilággal párosulnak." — ezekkel a szavakkal jellemzi Hegyi Lóránd a Central Europe Revisited II. kiállítás törekvéseit és koncepcióját.

A művészek

Asgar/Gabriel (A) festészet
Bajevič Maja (BIH) videó, fotó
Balikó Emese (H) videó
Černickẏ Jiří (CZ) műtárgy, fotó
Csiszér Zsuzsi (H) festészet
Dakic Danica (BIH) videó, fotó
Eichhorn Barbara (A) rajz
Gerber Pál (H) festészet
Holcova Veronika (CZ) festészet
Monaco Juli (A) fotó
Muntean/Rosenblum (A) festészet
Révész László László (H) rajz
Šeric Šoba Nebojša (BIH) videó, fotó
Sulevic Alma (BIH) videó, fotó
Surúvka Jiří (CZ) videó, fotó, installáció
Szil Katalin (H) festészet
Szűcs Attila (H) festészet
Vincourova Katerina (CZ) festészet, műtárgy
Vukoje Maja (A) festészet

Az osztrák kiállító művészek között Barbara Eichhorn, Juli Monaco, Maja Vukoje mellett megtaláljuk a 2004-ben a Tate-ben és nálunk a Műcsarnokban is kiállító, Bécsben és Londonban élő Muntean/Rosenblum osztrák-izraleli alkotópárost. Munkáik főszereplői az életmód- és divatmagazinok fiatal modelljei. A művek különleges, lebilincselő jelenetei a szellemiség társadalmunkban adódó lehetőségeire kérdeznek rá. Még egy alkotópárossal találkozunk a művészek között, az egy generációval fiatalabb, osztrák-teheráni Asgar/Gabriel kettőssel, akik 2005 óta dolgoznak együtt, és műtermüket munka közben teátrálisan megrendezett alkotótérré alakítják át. Asgar 2002-ben elnyerte a Strabag első díját.

A bosznia-hercegovinai művészek szinte kivétel nélkül közvetlenül a háború előtt vagy alatt indultak munkásságukkal, az egyik legismertebb, önkéntesként is szolgáló szarajevói művésznő, Alma Suljevic, eredetileg szobrász itt video-munkával mutatkozik be, Bajevic Maja műveiben gyakran boncolgatja a privát és a közszféra határait, sokszor konfliktusok állnak művei hátterében, korábban főleg a háború, és annak kihatásai az egyénre. Az eredetileg szarajevói születésű, de Düsseldorfban élő Danica Dakicot főleg globalizáció és az emigrálás következményeként felmerülő otthon és identitás - mind a kulturális, mind a politikai és földrajzi - kérdései foglalkoztatják, több munkája foglalkozik a roma kérdéssel. A szintén szarajevói születésű, de Amszterdamban élő Šeric Šoba Nebojša munkáiban a háború mellett főleg a demokrácia és a demokrácia bajnokai, a politikusok problematikája jelenik meg.

Az ostravai születésű Jiří Surúvka, a cseh középgeneráció egyik legérdekesebb alakja, 2001-ben kiállít a Velencei Biennálén, hosszú évek óta cseh neo-dadaistaként tartják számon, kabarékban lép fel és utcai performanszokat csinál. A prágai születésű, berlini DAAD ösztöndíjas Katerina Vincourova, a talán nemzetközileg legelismertebb cseh művész a fogyasztói társadalom dehumanizáló hatásait dolgozza fel műveiben. A 2007-ben a Liget Galériában is bemutatkozó Jiří Černickẏ művei mellett Veronika Holcova képeit láthatjuk.

A generációs különbségek felvonultatása legerősebben a magyar művészeknél érzékelhető, hiszen a már „idősebb"-nek számító Gerber Pál és Révész László László mellett, Szűcs Attila a közép, míg Balikó Emese, Szil Katalin és Csiszér Zsuzsi az egészen fiatal generáció tagjai. Gerber a meghökkentést a művészi megformálás igen magas fokán űzi, a Kék Acél c. kiállítást, amelyen ő is részt vett, ma már paradigmaváltó eseményként tartja számon a kortárs művészettörténet, egy olyan generáció jelentkezéseként, mely előtérbe helyezi az ironikus, reflexív, emblematikus megközelítési módokat, és az avantgárd paródiákhoz, a posztkonceptuális, a fogyasztói társadalommal szembeni kritikus törekvésekhez kapcsolható. A Kokas és később Klimó tanítvány Révész az » Indigo csoportból indul, majd 1990-ig Böröcz Andrással készít dadaista, intellektuális performanszokat.

1990-től a festészet és a film válik meghatározóvá művészetében. A szintén Kokas tanítvány, Strabag díjas Szűcs Attila a '90-es években bemutatkozó és megerősödő festészeti hullámot képviselő generáció alakja. Képei sok szállal kapcsolódnak a festészet klasszikus hagyományaihoz, ugyanakkor a poszt-konceptualista felfogás innovatív alkotójaként az évtized második felében kialakította a maga érett stílusát. A fiatal Balikó Emese, akinek munkáit az „ÉS" Nam June Paik és Szirtes János munkáival rokonítja, videomunkáival van jelen a kiállításon. A Strabag festészeti díjas Csiszér Zsuzsi is abba a festőgenerációba tartozik, akiket az újra érvényt szerzett fotórealista festészet kapcsán kibontakozott vita során technorealista jelzővel illettek. Csiszér festményeinek alapját fényképek képezik, de az újraalkotott kép minden esetben az egyszeri és megismételhetetlen festmény — vagyis a kézművesen előállított kép — tulajdonságait hordozza magán. Ennél fogva a fényképek tökéletességével szemben a festmények olykor tökéletlenek, de nem is a látvány legteljesebb visszaadására törekszik a művész, sokkal inkább egy-egy képi szituáció esetén felmerülő festészeti probléma megoldása foglalkoztatja.

A kiállítás időtartama:
2008. július 10 – november 2.

Nyitva tartás:
11.00-18.00 óra
(koncertek estjén 19.30-ig)

Belépőjegy: 3 euró / kedvezményes 1.50 euró

Kapcsolat:
Schloss Esterházy
A - 7000 Eisenstadt
T +43(0)2682/63004-93
www.esterhazy.at
marketing/kukac/esterhazy.at