építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Központi Tervtanács az Ybl/Kerényi villáról, december 14.

Már azt hihettük, hogy a Kerényi József-féle Ybl-villa egy időre lekerül a napirendről. Ehelyett tovább ugrál a tű a régi lemezen - rakható-e üveghomlokzat az újra megépített villára? -, miközben már az építés is folyik, amihez az engedély tömör, vakolt homlokzatra szól, hagyományos ablakokkal. A Központi Tervtanácson jártunk.

Már azt hihettük, hogy a Kerényi József-féle Ybl-villa egy időre lekerül a napirendről. Ehelyett tovább ugrál a tű a régi lemezen - rakható-e üveghomlokzat az újra megépített villára? -, miközben már az építés is folyik, amihez az engedély tömör, vakolt homlokzatra szól, hagyományos ablakokkal. A Központi Tervtanácson jártunk.

Építés közben bárki számára megtekinthető volt a félig kész ház egy októberi hétvégén. A pár nappal később összehívott sajtótájékoztatón magam is jelen voltam (Ybl villa a Vár oldalában). November 14-én jelent meg az Építészfórumon Török Tamás írása a félig kész villáról Öszvérzombi címmel. Arra persze lehetett számítani, hogy ismét megkísérlik a Műemléki Tervtanács elé vinni az ügyet.

 

Kerényi József ismerteti a tervet
Kerényi József ismerteti a tervet

Ehelyett, meglepő módon, a Központi Tervtanács tárgyalta december 14-én, szerdán. Nagy társaság jött össze, többen jelen voltak a Műemléki Tervtanácsból (MT) és a Fővárosi Tervtanácsból (FT) is. Eltér István, a MÉK elnöke, az FT tagja, napirend előtti - ügyrendi - hozzászólásában meg is említette, hogy közös tervtanácsnak hitte a villa ügyének tárgyalását. Fontos esetekben erre lenne szükség, jegyezte meg. Arnóth Ádám, az MT elnöke, szintén kifejezte sajnálatát, hogy nem közösen ül össze a három tervtanács, mert hiszen az MT kimondottan illetékes a villa-ügyben. Legutóbb 2002-ben tárgyalták, és utasították el az üveghomlokzat tervét az eklektikus villa visszaépítésénél. Aczél Péter dr., I. kerületi főépítész és egyben az FT tagja, még megjegyezte, hogy különösnek tartja e fórumon a napirendre tűzést azért is, mert bármiféle megváltozott terv engedélyeztetése előtt szükségessé válik a kerületi szabályozás megváltoztatása, ami hosszabb lefolyású, alapos körültekintést igénylő folyamat.

Kerényi József nagy rutinnal ismertette a munkáját, de előbb vitába szállt Aczél Péterrel, mert szerinte a hatályos rendezési terv éppenséggel úgy értelmezendő, hogy kizárja a "visszaépítést". Egyébként az üveghomlokzatra 1996 óta megvan az elképzelése. Bizonyára ez így van, erre utal az 1998-as Szentkirályi Zoltán féle opponencia is, melyet ezúttal sem mulasztott megemlíteni Kerényi, bár nem idézte belőle szószerint a következő mondatokat: "Indokolt az is, hogy nem másolatban reprodukálja az eredetit, hanem a mai építészet lehetőségeivel élve csak visszaidézi. De meggondolandó, hogy az «idézet» megvalósításához tényleg az üveg-e a legmegfelelőbb. Különösen az emeleti szintek keletre néző «panoráma» tereivel kapcsolatban vannak enyhe kételyeim, de a választás itt teljességgel a tervező felelőssége." - fogalmazott Szentkirályi a Fővárosi Tervtanács számára írott opponenciájában.

Más iratokat hosszan vetített és citált Kerényi, ami ellen kifogással élt Aczél Péter, mert szerinte a tervezői "iratismertetés" kimondottan szelektív. Rövid vita után Kerényi József még megemlítette, hogy majdan az épületen az eredeti tervező Ybl Miklós dicsőségét emléktábla fogja hirdetni.

 

 

Ezután a legújabb tervtanácsi megvitatáson két (!) opponens következett. Előbb még Fegyverneky Sándor építész, OLÉH elnökhelyettes, a Központi Tervtanács elnöke megjegyezte, hogy a pesti partról nézve a villa nem jelentős, a látványban annyira kicsi az általa okozott zavar, hogy szinte nincs is miről vitatkozni - bár igaz, hogy "a hivatalok leverték a cövekeket" az épülettel kapcsolatban.

Vonnák János Ybl-díjas építész ismertette opponenciáját, ami szerint izgalmas a megoldás, és megbízhat a grémium az Ybl-Kerényi kettősben, a terv szakszerűségében. Vonnák, aki jelen volt az októberi sajtótájékoztatón is, idézett egy 2005 októberében keltezett párizsi UNESCO állásfoglalást, ami szerint a város- és építészeti tervezés tartsa magát távol az áltörténieskedő megoldásoktól.

Támogatásáról biztosította a tervet a másik opponens, Dr. Mezős Tamás, a BME tanszékvezetője is, aki szerint e tervvel Kerényi József voltaképpen alázattal viseltetik. Javasolta a Tervtanácsnak, hogy abban az irányban foglaljon állást, miszerint az engedélyező hatóság adjon teret az üvegfal megvalósításának.

A hosszúra nyúlt tanácskozáson ezután számos hozzászólás hangzott el, néha elég éles vita formájában. Többen a tervmódosítás elfogadása mellett foglaltak állást, így többek között Balogh Balázs DLA tanszékvezető (ha nem szólnak neki, hogy mit kell nézni, akkor észre sem veszi), Kaszás Károly építész (a ház "könnyedebb" lesz az üveggel), Eltér István (aki némi bírálattal fűszerezte mondandóját és mindenképpen szürke üveget látna szívesen zöldes árnyalatú helyett) és Finta József akadémikus (nem érdekli, hogy a hatóság előírta a vakolatot).

Erősen bírálta a módosított tervet Aczél Péter ("a kerület nem építészeti durranást hagyott jóvá, hanem a hely, a környezet által sugallt megoldást"), Arnóth Ádám (Ybl modern formában is megidézhető lett volna - ez a lehetőség elmúlt), Dévényi Tamás építész (majmolja az Ybl-villát és gesztust tesz a modernizmus felé, ez így örök probléma marad), Hegedűs Péter építész (táblát kell majd elolvasni ahhoz, hogy érthető legyen, mi történt itt!) és Lővei Pál művészettörténész (dicstelen a szerep, ami Ybl Miklósnak jut ebben a történetben).

Vargha Mihály

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »