építészet : környezet : innováció

Községháza - Kozármisleny


Építészet: Kis János, Lukáts István, Veres Gábor

Amikor Kozármisleny község vezetői tervezőt kerestek az új közösségi ház tervezésére, határozott elképzelésük volt a település fejlesztéséről, minden szakmai vélemény ellenére is. Futurisztikusnak tűnő vízióikban a várossá válás gondolatával játszadoztak. Álmaikban a település új arculatot kapott, központjának karaktere meghatározóvá vált, és kiemelte őt a környező kistelepülések közül. Mostani szemmel vizsgálva az eseményeket, álmuk megvalósulni látszik. Az épület tervezési feladatának kihívásai közé tartozott a hely értelmezése, a társadalmi kapcsolatok bonyolult hálózatának feltárása is.

Kozármisleny egyre inkább Pécs agglomerációjává válik, kedvelt célpontja a vidéki hangulatra vágyó városiaknak. A betelepülőket azonban nem érdekli a falu meglévő szerkezete, a köztudatban lakozó újgazdag építészeti arculatukat hozták magukkal. A támadást a település hivatali és személyi felkészületlensége lévén nem tudta kivédeni, karaktere meghatározóvá vált és átvette a kezdeményezést. A fokozódó lakossági igények egyre több feladatot róttak a településre, melyek megakadályozták a távlatos településfejlesztési gondolkodást, melyek ad hoccá, a folyamatokat inkább csak követni tudó intézkedésekké váltak.
 
 
Helyszíni analízis
Az új központnak kijelölt terület a kozármislenyi plató nyugati peremén elterülő parkban, az északi lakótelep, a régi újtelep és az északnyugati lakótelep településrészek találkozásánál található. A zölddel benőtt terület a főút irányából először lankásan, majd hirtelen meredek eséssel lejteni kezd. A területtől délre a plató félszigetszerűen kiöblösödik, és e kiszögelésen épült kolostor templomának tornya uralja a völgy látképét. A völgyben az újonnan létesült településrész színes forgataga található, a távolban a Mecsek hegység és Pécs város látványával.

Kapcsolatok
Első feladatunknak egyértelműen az egymástól különálló településrészek összekötését tekintettük. A szigetként elterülő terület és környezete között ekkor még semmilyen közlekedés kapcsolattal nem rendelkezett. A falu főutcáján átmenő nagy gépkocsiforgalom miatt – amely Pécs – Villány közti közúti forgalmat bonyolítja- a főúton átívelő kapcsolat kialakítása nehézséges, pedig a gyalogos forgalom eddig kizárólag a másik oldali szűk járdán közlekedett. Az akkor még csak a rendezési terven létező völgyből vezetendő út megteremtheti a terület és a legújabb, északi városrész kapcsolatát, azonban a többitől tulajdonképpen leszakadt volna.
Tehát szükségünk volt egy észak-dél irányú közlekedési tengelyre, egy kellemes sétányra, amely északi és déli településrészeket köti össze a közösségi épülettel. A sétány - kerékpárút útvonala elősegíti a közterek használatát, súlypontjába új közösségi tér szerveződését. Akkor lesz aktív egy tér, ha társadalom értelmezi, saját magának érzi. Szerencsésebb már az előkészítésnél a majdani használók aktív kreativitásának és tudásának kihasználása, a civil réteg minél szélesebb spektrumának bevonása az építészeti koncepció megalkotásának folyamatában.
 
 
Karakter
Amikor hosszas érvelésünket megértve meggyőztük Kozármisleny képviselőtestületét, hogy az épületet övező köztér is építészeti feladat, megbízóink tőlünk már a településközpont új arculatának megalkotását is várták. Felhívtuk a figyelmüket arra, hogy építész koncepciónk nem fog működni a közösségi tér megvalósulása nélkül, ugyanis az épület önmagában nem tud meghatározóvá válni. A településrésznek akkor még semmilyen központi megjelenése nem volt, a fő utca egymagasságú, egyenletesen sorakozó lakóépületei domináltak, semmilyen intézményi sűrűsödést nem láthattunk. Egyedüli kapaszkodási pontunk a túloldali lakóházak közé beékelődő, még csak alapjainál tartó református templom. Egy toronyként megjelenő vertikális hangsúlyt kel képeznünk, ami a túloldali templomon is megjelenik, és a két torony által létrejövő urbanisztikai hangsúly település kapuként fog működni, és ha ezeket vízszintes elemekkel – közterekkel – összekötjük, létrejön a központ. Reményeink szerint az új karakter pozitív energiái hálószerűen szétterjedve hatással lehetnek a szomszédos közösségi terek alakulására is.

Telepítés
Koncepciónkban elfelejtettük a fantáziánkat megkötő telek alakot, tervezési területként a park egészét tekintettük. Ide amúgy is egy zöldben úszó maximálisan szabadonálló beépítés kívánkozik. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a völgyben szabadon tekergő formát fektettünk, amely a meglévő raszterekhez nem, vagy csak egész kis mértékben igazodik. Ez a meglévő úthálózatra párhuzamos igazítás csak a kígyózó tömeg hangsúlyosan megfogalmazott „fejénél” és „farkánál” jelenik meg a torony és a közösségi tömeg oldalfalainak kibillentéseként. Ezek a tompa- és hegyesszögű metszékek, nagyon jó hatással vannak az épület perspektivikus megjelenésére. A legfőbb irányból -a falu főutcájáról, Pécs irányából érkezvén - kezdetben csak az épület két pontjának ellentétes előjelű –horizontális és vertikális- tömege jelenik meg szorosan egymás mellett állva. Ezután egyre közelebb érve a két végtömeg távolodni kezd egymástól, és feltárulnak a városközpont terét övező urbánus köztér térfalai.
 
 
Tömegformálás
Tömegünkre talán legjobban – merész asszociációval élve – az új főteret körülölelő kígyó kép illik, aki a plató peremén völgybe csúszása előtt utoljára megpihen, és letekint útjának célpontjára. Fejét a Mecsek panorámája felé fordítja, stabilitása megőrzése végett farkát felemelve testét megveti. A tekergő tömeg homogén „kígyóbőreként” az égetett kerámiát választottuk, ami természetesen a tetőn cserépként, a homlokzaton téglaburkolatként jelenik meg. A kígyóbőr kérgét a homlokzaton megjelenő elemek ritmusának horizontális és vertikális játéka tarkítja.

Alaprajz
A meglévő közigazgatási, önkormányzati metodika befeléfordulásával szakító, átláthatóbb hivatali ügyintézést és irányítást szimbolizáló nyitott házat terveztünk, mely koncepciónk szerint állandóan nyitva áll az itt élő emberek előtt. A nyitottság a folyamatos információ cserét szolgálja, mely a demokratikus városvezetés hatékonyságát segíti. Ezért az alaprajzi rendszer meghatározó eleme, hogy a ház és a házhoz tartozó városi tér közti viszonyban vizuális vagy tényleges kapcsolat legyen. Az épület átmeneti tere maga az előcsarnok, mely az urbánus köztér és a parkerdő között áll. Ez a kétszintes tér az épület központi tere. Innen ágazik el a 3 alapvető funkcionális csoport, a közösségi tér, az ügyfélterek, és az emeleti hivatal.
 
 
Homlokzatképzés
Homlokzat szerkesztésünk alapvető szempontja elsősorban egyértelműen funkcionális, a belső funkciók vetülnek ki a külső felületekre. Nagy felületű üvegfalakat és parapet nélküli függőleges nyílásokat alkalmaztunk a közösségi terek és közlekedők homlokzatfelületeinél a külső és belső terek összekapcsolódásának fokozása végett. Az irodák bevilágítására bútorozástól bútorozásig tartó vízszintes vagy legfeljebb négyzetes ablaksávok szolgálnak. A horizontális és vertikális hatásokat a szinteken és helységeken túlfutó nyílások sávjai és az ezekben betétként megjelenő, csiszolt mészkő felületek fokozzák. Ugyanezt az anyagot alkalmaztuk a homlokzaton megjelenő pengefalba átforduló előtetők és a lépcsőház pengefalának burkolataként. Részünkről szeretjük, hogyha az anyag az anyag, ami megjelenik az épületen ne egy festett, ne egy úgymond műanyaggal bevont felület legyen, hanem a puritánságot, középületiséget is kifejező nyers anyaghasználat volt a koncepciónk.

A Tér
A telek kontúrjai egy nagy egészből lettek kihasítva - egy közterület alakításánál mégsem követhettük a láthatatlan határok irányait. Úgy próbáltuk megoldani, kezelni a funkcionális különbséggel bíró terek találkozásait ( zöldfelületek- tér; tér- ház), hogy azok egyik oldalról zavartalanul folyhassanak át a másik funkcióvá, illetve a funkciók mégis elválaszthatók, körülhatárolhatók maradjanak. A zöldfelületek néhol bekúsznak a burkolt felületre, néhol élesen és egyértelműen távol maradnak. Terveztünk akár huzamosabb időtöltésre alkalmas foltokat, elvonulásra is megfelelő helyeket, de nagyobb, szabadtéri rendezvények tartására is alkalmas felületeket is- mindezt úgy, hogy a sok részletből összeállva egy komplex egészet alkosson. Ülőfelületek, pihenőelemek tarkítják, míg az épület környékén a tartalom besűrűsödik, és egyre inkább urbánussá válik. Eközben a kerékpárúton haladók akár mindenből kimaradva tovább tudnak haladni, a friss levegőt szívni vágyók szintén kívül maradva a tényleges tartalomból eljuthatnak a téren keresztül a park felé, a séta közben pihenésre vágyó talál egy félreeső padot- mindenki megtalálja a maga helyét az egészben.

szöveg és képek: K.L.M.V. Csoport Építész Iroda

Kozármisleny Polgármesteri Hivatal

Tervező: K.L.M.V. Csoport Építész Iroda
Építészet: Kis János, Lukáts István, Veres Gábor
Tértervezés: Kis János, Medvegy Gabriella, Veres Gábor
Kertészet: Majoros Nóra,
Statika: Földes Csaba
Gépészet: Jeszták Ursula
Villamosság: Horváth József
 

vélemény írásához jelentkezzen be »