Községháza - Kozármisleny
Építészet: Kis János, Lukáts István, Veres Gábor
Kozármisleny egyre inkább Pécs agglomerációjává válik, kedvelt célpontja a vidéki hangulatra vágyó városiaknak. A betelepülőket azonban nem érdekli a falu meglévő szerkezete, a köztudatban lakozó újgazdag építészeti arculatukat hozták magukkal. A támadást a település hivatali és személyi felkészületlensége lévén nem tudta kivédeni, karaktere meghatározóvá vált és átvette a kezdeményezést. A fokozódó lakossági igények egyre több feladatot róttak a településre, melyek megakadályozták a távlatos településfejlesztési gondolkodást, melyek ad hoccá, a folyamatokat inkább csak követni tudó intézkedésekké váltak.
Az új központnak kijelölt terület a kozármislenyi plató nyugati peremén elterülő parkban, az északi lakótelep, a régi újtelep és az északnyugati lakótelep településrészek találkozásánál található. A zölddel benőtt terület a főút irányából először lankásan, majd hirtelen meredek eséssel lejteni kezd. A területtől délre a plató félszigetszerűen kiöblösödik, és e kiszögelésen épült kolostor templomának tornya uralja a völgy látképét. A völgyben az újonnan létesült településrész színes forgataga található, a távolban a Mecsek hegység és Pécs város látványával.
Kapcsolatok
Első feladatunknak egyértelműen az egymástól különálló településrészek összekötését tekintettük. A szigetként elterülő terület és környezete között ekkor még semmilyen közlekedés kapcsolattal nem rendelkezett. A falu főutcáján átmenő nagy gépkocsiforgalom miatt – amely Pécs – Villány közti közúti forgalmat bonyolítja- a főúton átívelő kapcsolat kialakítása nehézséges, pedig a gyalogos forgalom eddig kizárólag a másik oldali szűk járdán közlekedett. Az akkor még csak a rendezési terven létező völgyből vezetendő út megteremtheti a terület és a legújabb, északi városrész kapcsolatát, azonban a többitől tulajdonképpen leszakadt volna.
Tehát szükségünk volt egy észak-dél irányú közlekedési tengelyre, egy kellemes sétányra, amely északi és déli településrészeket köti össze a közösségi épülettel. A sétány - kerékpárút útvonala elősegíti a közterek használatát, súlypontjába új közösségi tér szerveződését. Akkor lesz aktív egy tér, ha társadalom értelmezi, saját magának érzi. Szerencsésebb már az előkészítésnél a majdani használók aktív kreativitásának és tudásának kihasználása, a civil réteg minél szélesebb spektrumának bevonása az építészeti koncepció megalkotásának folyamatában.
Amikor hosszas érvelésünket megértve meggyőztük Kozármisleny képviselőtestületét, hogy az épületet övező köztér is építészeti feladat, megbízóink tőlünk már a településközpont új arculatának megalkotását is várták. Felhívtuk a figyelmüket arra, hogy építész koncepciónk nem fog működni a közösségi tér megvalósulása nélkül, ugyanis az épület önmagában nem tud meghatározóvá válni. A településrésznek akkor még semmilyen központi megjelenése nem volt, a fő utca egymagasságú, egyenletesen sorakozó lakóépületei domináltak, semmilyen intézményi sűrűsödést nem láthattunk. Egyedüli kapaszkodási pontunk a túloldali lakóházak közé beékelődő, még csak alapjainál tartó református templom. Egy toronyként megjelenő vertikális hangsúlyt kel képeznünk, ami a túloldali templomon is megjelenik, és a két torony által létrejövő urbanisztikai hangsúly település kapuként fog működni, és ha ezeket vízszintes elemekkel – közterekkel – összekötjük, létrejön a központ. Reményeink szerint az új karakter pozitív energiái hálószerűen szétterjedve hatással lehetnek a szomszédos közösségi terek alakulására is.
Telepítés
Tömegünkre talán legjobban – merész asszociációval élve – az új főteret körülölelő kígyó kép illik, aki a plató peremén völgybe csúszása előtt utoljára megpihen, és letekint útjának célpontjára. Fejét a Mecsek panorámája felé fordítja, stabilitása megőrzése végett farkát felemelve testét megveti. A tekergő tömeg homogén „kígyóbőreként" az égetett kerámiát választottuk, ami természetesen a tetőn cserépként, a homlokzaton téglaburkolatként jelenik meg. A kígyóbőr kérgét a homlokzaton megjelenő elemek ritmusának horizontális és vertikális játéka tarkítja.
Alaprajz
A meglévő közigazgatási, önkormányzati metodika befeléfordulásával szakító, átláthatóbb hivatali ügyintézést és irányítást szimbolizáló nyitott házat terveztünk, mely koncepciónk szerint állandóan nyitva áll az itt élő emberek előtt. A nyitottság a folyamatos információ cserét szolgálja, mely a demokratikus városvezetés hatékonyságát segíti. Ezért az alaprajzi rendszer meghatározó eleme, hogy a ház és a házhoz tartozó városi tér közti viszonyban vizuális vagy tényleges kapcsolat legyen. Az épület átmeneti tere maga az előcsarnok, mely az urbánus köztér és a parkerdő között áll. Ez a kétszintes tér az épület központi tere. Innen ágazik el a 3 alapvető funkcionális csoport, a közösségi tér, az ügyfélterek, és az emeleti hivatal.
Homlokzat szerkesztésünk alapvető szempontja elsősorban egyértelműen funkcionális, a belső funkciók vetülnek ki a külső felületekre. Nagy felületű üvegfalakat és parapet nélküli függőleges nyílásokat alkalmaztunk a közösségi terek és közlekedők homlokzatfelületeinél a külső és belső terek összekapcsolódásának fokozása végett. Az irodák bevilágítására bútorozástól bútorozásig tartó vízszintes vagy legfeljebb négyzetes ablaksávok szolgálnak. A horizontális és vertikális hatásokat a szinteken és helységeken túlfutó nyílások sávjai és az ezekben betétként megjelenő, csiszolt mészkő felületek fokozzák. Ugyanezt az anyagot alkalmaztuk a homlokzaton megjelenő pengefalba átforduló előtetők és a lépcsőház pengefalának burkolataként. Részünkről szeretjük, hogyha az anyag az anyag, ami megjelenik az épületen ne egy festett, ne egy úgymond műanyaggal bevont felület legyen, hanem a puritánságot, középületiséget is kifejező nyers anyaghasználat volt a koncepciónk.
A Tér
szöveg és képek: K.L.M.V. Csoport Építész Iroda
Kozármisleny Polgármesteri Hivatal
Tervező: K.L.M.V. Csoport Építész Iroda
Építészet: Kis János, Lukáts István, Veres Gábor
Kertészet: Majoros Nóra,
Gépészet: Jeszták Ursula
Villamosság: Horváth József