Épülettervek/Hallgatói terv

Kultúr-köz, Neszmély

1/25

Szabó Valéria diplomamunkája.

?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria diplomamunkája.
?>
Szabó Valéria
?>
1/25

Szabó Valéria diplomamunkája.

Kultúr-köz, Neszmély
Épülettervek/Hallgatói terv

Kultúr-köz, Neszmély

2010.09.16. 13:55
MÉD

Neszmély falu lakosainak száma egyre fogy, a közösségi élet kihalóban van, a Művelődési Ház mára már nem igazán felel meg eredeti funkciójának. Ezeket a problémákat akarja Szabó Valéria orvosolni, ezért diplomamunkaként egy Kultúr-közt tervezett a településre.

Neszmély mint község – helyszín

Neszmély Komárom-Esztergom megye északi részén található, kb. 1500 fős lakosú település. Északról a szlovák-magyar államhatárt képező Duna, délről a Gerecse hegység lejtői határolják. A településen a kultúrház és a polgármesteri hivatal épülete felújításra, illetve kiváltásra szorul. A falu kulturális élete nem – a funkciójában jelenleg egyébként sem működő – művelődési házhoz, hanem a község rendezvényeihez kötődik.

 

Szabó Valéria diplomamunkája.
1/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
2/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
3/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

 

 

Neszmély mint közösség - társadalmi, szociológiai háttér

A falu közösségi szempontból jelenleg hullámvölgyben van, fogy a település lakosainak száma, egyre zárkózottabbak az emberek. Nincs jól működő közösség, nincs összetartás, kohézió, így a helyi lakosoknak elsősorban olyan helyre/helyekre van szükségük, ahol kisebb közösséget teremthetnek, melyekből idővel újra nagyobb, összetartó faluközösség válhat. Találkozó- kulturális- és szórakozóhelyekre van szükség.

 

Szabó Valéria diplomamunkája.
4/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
5/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
6/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

 

 

Téma: Kultúr-köz

Az építészet eszközeinek segítségével ilyen tereket, helyeket szeretnék létrehozni. Célom egy olyan, a település építészeti értéket képviselő strukturális szövetébe illeszkedő új faluközpont kialakítása, amely biztosítani tudja az emberek számára a kulturális és közösségi élményekben való részvételt. A helyi embereknek és igényeiknek megfelelő intézményt szeretnék megalkotni.

Településszerkezet

A falu szerkezetét meghatározó legfontosabb tényező a Duna közelsége, valamint a Gerecse-hegység, így az utcahálózat is a Duna, és az őt tápláló patakok, vízmosások analógiájára alakult ki. A település legmeghatározóbb utcája a Dunával párhuzamos 10-es főút, ami mentén az egyedi telkes, oldalhatáron álló beépítési mód a jellemző. Az épületek földszintes kialakításúak, utcára merőleges oromfalas vagy kontyolt nyeregtetővel.  Meghatározóak a falukép szempontjából az úgynevezett közök, melyek kisebb, házak között megbúvó - általában föld - utak, és a Fő utcát kötik össze a Duna-parttal.

Telek

A tervezési telkem a jelenlegi Művelődési Ház területe és annak közvetlen környezete. Régebben, amíg a telek beépítetlen volt, ez a hely töltötte be a faluközpont funkcióját, itt tartották a piacot. A tervezési telekkel szembeni két telket szintén belevonnám a koncepcióba oly módon, hogy azok, a templommal együtt alkotnák a falu „Fő terét". A jelenlegi Művelődési Ház mellett, a Hősök sora túloldalán egy romos, lebontásra ítélt ház áll. A telket a tervezési területhez csatolnám, és az intézményhez biztosítandó parkolókat helyezném el rajta.

 

Szabó Valéria diplomamunkája.
7/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
8/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
9/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
10/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
11/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
12/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
13/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
14/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
15/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
16/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
17/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

 

 

Koncepció: Kultúr-köz

A településre jellemző közök hangulatát szeretném visszaadni, ezért lenne köz. Olyan köz, melyben a kultúra szelleme uralkodna. Egy szabadonálló, nagy épülettömeg léptékében és látványában sem illeszkedne a szabályos településszerkezetbe, ezért a minél harmonikusabb utcakép érdekében három, a falu léptéknek megfelelő méretű virtuális telekre osztottam a tervezési területet, és azokon a jellemző beépítést valósítanám meg. A szemben lévő két telket összevonnám, és a jelenleg az építési telken, valamint mellette található emlékműveket áthelyezném az így kialakult templom előtti térre, ami a templommal együtt szakrálisabb, a közösség méltóságát, az összetartozás, ünnep, múlt tiszteletét kifejező teret alkothatna: Dísztér, míg az út túloldalán lévő Kultúr-köz az új faluközpont civil tevékenységeknek otthont adó része lehetne.

Térszervezés, funkcionális kapcsolatok

Hat épülettömeget tervezek. A Fő utca felől három látszódna közvetlenül. Ezen épületek között érkezünk meg a Kultúr-közbe, melynek hosszanti terei mentén különböző kulturális élményekben lehet része az embernek. A két bevezető köz egy központi térré bővül, ahonnan a különböző épületek bejáratai elérhetők. Hátrafelé ez a központi tér ismét két keskenyebb közzé szűkül. Hátul a Kultúr-köz két sarkában egy szabadtéri színpad, valamint egy kút vezet ki, illetve irányítja be a hegyek felől érkezőt. A hátsó épületek mögött egy keresztköz zárja, illetve köti össze a hátsó építményeket, és a két párhuzamos utcát.

 

Szabó Valéria diplomamunkája.
18/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
19/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
20/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
21/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
22/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

Szabó Valéria diplomamunkája.
23/25
Szabó Valéria diplomamunkája.

 

 

Építészeti megjelenés

Az épületek archetipikus, nyeregtetős házak, letisztult tömeggel, megjelenésükben homogén tömbök. A falak burkolata tégla - utalva a ma már nem működő téglagyárra -, a tetőkön színében és hatásában a téglaburkolattal harmonizáló cserép található. Az eresz szürkére mázolt rozsdamentes acél, a tető síkjába, illetve a fal téglaburkolatába komponálva. A külső térburkolatok anyaga fagyálló tégla, illetve mészkő. A burkolatkiosztásra jelentős hatással volt a számomra értéket képviselő településszerkezet: a burkolatkiosztás mintája a Fő utca mentén jellemző telekosztás kicsinyített másából alakult ki.

Az épületek tartószerkezete monolit vasbetonból, keretként működő, valamint helyenként hagyományos fal és tetőszerkezettel készül. A megjelenés fontos részei a nagy üvegfelületek előtt futó, egy-egy tégla széles téglapillérek. Díszítő motívumként a csűrökre jellemző lécváz jelenik meg az épületeken, a bejáratokat hangsúlyozva. A közösségi funkciókat betöltő helyiségek a nyitott fedélszéknek és a vasbeton tetőszerkezetnek köszönhetően nagy belmagasságú, letisztult terek.


Szabó Valéria
24/25
Szabó Valéria

tervező: Szabó Valéria
építész konzulens: Varga Tamás DLA
tartószerkezetek: Dr. Sajtos István
épületszerkezetek: Reisch Richárd
épületgépészet: Viczai János
építéskivitelezés: Gerskovics Sándor
társadalmi háttér: Szentessy Éva (szociológus, pedagógus)

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk