építészet : környezet : innováció

Kutató csillagvizsgáló Hollóstetőre

"Mind tudni szeretnénk mi is az, ami körül vesz minket. Ez tágabb és szűkebb értelemben is feltehető kérdés, amely minden embert egész életében elkísér. Engem is ez a kíváncsiság hajtott amikor pályaválasztásra került a sor. Jelentkeztem építésznek és csillagásznak is. Választanom kellett a világmindenség és az emberi elme alkotóereje közül. Választottam, de talán mégsem." Kovalik Viktória diplomamunkája.

A helyszín

Bükkszentkereszt - Hollóstető környezetének, kristálytiszta levegőjének, jó klímájának köszönheti hírnevét. 600 méter átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt völgykatlanban. Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése. A közlekedésből nem kevés mennyiségű szennyező anyag jut a levegőbe, mégis a település levegőminősége jelenleg kiváló. A terület asztroklímája is kiváló, ez biztosítja a tudományos igényű megfigyelések, a távoli s halvány objektumok észlelésének lehetőségeit. Köszönhető mindez a tengerszint feletti magasságnak, a szubalpin klímának és a minimális fényszennyezettségnek.

A község hangulatos tája, domborzati adottsága ellenére kevés építészeti értékkel rendelkezik. Ezzel az épülettel célom nem csak egy új funkció telepítése, hanem a település környezetében egy látványosság létrehozása is. A legközelebbi nagyvárosban, Miskolcon található csillagvizsgáló, de az oktatási célokat tölt be és komoly kutatásokra nem alkalmas.

A létesítmény funkciója

A tervezett épület csillagászati kutatóközpont, melynek elsődleges funkciója a kutatás, a gondnok és kutatók számára szállás biztosítása. A létesítményben csillagászati megfigyelés, asztrofotózás történik. Az épület konferenciák rendezésére alkalmas, maximum 30 fő számára. Az asztrofotók ilyenkor kiállíthatóak a felső szinten található alkalmi kiállítótérben.

Tömeg, alaprajzi rendszer, funkcionális elrendezés, tájolás

Az épület tömegének tervezése során a célom az volt, hogy a funkció szellemisége tükröződjön a tömegen, ugyanakkor az épület alkalmazkodjon a környezetéhez, a tájegység hangulatához. Az épület tömegét egy bekötő út tengelyére szerveztem, amely északi irányból a gyalogos és gépkocsival történő megközelítését biztosítja.

Az épület tömegét a kupolát hordó belső torony köré szerveztem. A kupola nem a hagyományos értelemben vett kupolát jelenti, mivel ebben az esetben egy kocka alakú dobozt értünk alatta. Az épület működését szintenként elkülönített funkciókra osztottam.

A földszinten található a gondnok lakása. Ő állandó lakója az épületnek, így egy, akár két ember számára is alkalmas lakást kapott. Lakásából közvetlenül megközelíthető a műhely is, melynek angol akna enged természetes bevilágítást. Továbbá ezen a szinten található a gépészeti tér, autóbeálló és a tárolók.

Az első emeleten található a két fizikus és egy mérnök szobája. Ők kéthetes váltásban dolgoznak itt, tehát ők csak lakószobát kapnak. A három szobához tartozik saját fürdő. A konyha, az étkező közös, ezek egyben a konferenciák esetére a vendégek szükségleteit is kiszolgálják. A konferenciatér maximum 30 ember befogadására alkalmas, időszakosan használt tér.

A második szinten található a kutatólabor, műhellyel, kiszolgáló helyiségekkel. Innen nyílik egy csillagászati megfigyelő terasz is. Ennek a megfigyelő terasznak a földszinten található tárolóban tartják a kisebb méretű teleszkópjait.

A kupolába az épületből nem lehet feljutni, oda a csillagászati megfigyelő teraszról vezet fel lépcső. Erre ellenőrzés, javítás során van szükség, egyébként a teleszkópot és a kupolát a kutatótérből irányítják gépi vezérléssel.

A kupola működése

A teleszkóp rezgésvédelme érdekében a lemezalapon 4 db 20/20-as vasbeton pillér kerül átvezetésre, az alapozástól eldilatálva. Ezek pontalapokat kapnak. A 4 db pillér a kupoláig felmenő szerkezet, félúton merevítve.
A kupolát egy kettős körgyűrűt forgató motor mozgatja. Ez a megszokottól teljesen eltérő, egyedi megoldás.


Részletek az opponenciából – Rudolf Mihály

„Régészektől, őstörténészektől tudhatjuk (ha csak fragmentum szerűen is), hogy a – Szeleta kultúrától az ókori Szkítákig, a Szarmatáktól és Keltáktól az Árpádház kiteljesedéséig – helyszínünk igen komoly területe a kultúrtörténet atlaszának. Eleink a kora kőkortól hagyták itt emlékeiket, s a bronzkortól a középkorig jelentős számú vár, sánc, erődítmény hirdeti a múltat.”

Saját munkámra három hónapos távlatból visszatekintve én is egy erődítményt látok, amely büszkén emelkedik ki a természetes környezetből, spirálisan ölelve, óvva a kozmosz titkait.

„Kovalik modern prizmát, kubisztikus épületet javasol "beadni" a tájba. Nem organikus tér- és tömegformát javasol (mint Csete Orfűn, Makovecz a Pilisben vagy épp tanítványaik szerte az országban), hanem fekete négyzetes hasábot, mint magot övez egyre magasodó üvegkubussal négy oldalán. Ellenpontozza az organikust, a zöld növényekkel benőtt bükki őserdőt egy kristály szerkesztésű többszintes üvegtömeggel. (…) Kovalik feltételezi, hogy jobb gazdasági kor érkezik, s Hollóstetőn felépülhet egy kutatóközpont, s méginkább lesz rá erő, hogy nap mint nap gondoskodjon valaki az üvegkubus tisztaságáról, a falevelek eltakarításáról, a nyüvek távoltartásától, egyszóval a flóra és fauna ellentartásáról. Laboratóriumban kezelt építészeti gondolatról van szó, dehát milyen legyen egy diploma, ha nem előremutató, a mércét magasra tartó? Kovalik álomvilágban él és ez így van rendjén, egy diplomázónak kötelessége, hogy álmodozó legyen, kikapcsolja a hétköznapok szürkeségét, az építészetet manapság hínár és folyondár módjára lehúzó sátáni erőket. Igen, prizmát kell tenni a burjánzó, agresszív zöld természetbe. Az épített környezetnek folytatnia kell a teremtést. Ha kell, ellentpontozva. „

„Merész gondolattal üveget visz lomb közé, kockát organikus vonalakra emel, prizmát mutat embernek, természetnek, égnek, földnek.”

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »