Kütyüből sok, színből kevés
Todd Saunders kanadai származású, Norvégiában élő építész kreatív, dinamikus szemléletű, határozott és letisztult elképzeléseket megfogalmazó megbízókra talált, akik egy családi ház tervezésére kérték fel, a Bergentől délnyugatra fekvő tengerpartra, Hjellestad nevű helységbe. Az eredmény nem mindennapi épület lett - Saunders véleménye szerint a közös alkotó folyamat őt magát is jobb építésszé tette.
A Villa G nevet viselő fehér landmark Hjellestad vidékén található, Bergen közelében. A ház nagy, mégsem uralkodik környezetén, modern, de szűkszavú. Formája jövőbe mutató, mégis hagyományos északi anyagokból és építészeti elemekből készült, a kipróbált helyi építési módszerek alapján. A vertikális irányultságú fehér faburkolat három különféle méretben fordul elő a homlokzatokon, véletlenszerű elrendezésben. Az épülethez fedett külső teraszok kapcsolódnak, az előreugró emelet pedig a bejáratot is védi, így a ház jól alkalmazkodik Norvégia nyugati partvidékének kemény éghajlatához.
Az építész és a megbízó a projekt minden fázisában nagyon jó viszonyban tudott együttműködni. Saunders a nagyvonalú gesztusokat kedvelte, a megrendelő pedig a tökéletességre törekedett a részletek tekintetében. Munkakapcsolatuk szinte szimbiotikus volt. A ház minden részlete az építész és a megbízó termékeny párbeszédének-vitájának az eredménye. A belső lépcső végleges formája például legalább 10-12 közösen megvitatott vázlat után alakult ki. Az eredmény 1 cm vastag acéllemezből hajtogatott, fehér, homokszemcsékkel bevont és csúszásmentesített lemez lett. A helyben készített lépcső majdnem egy tonnát nyom, a tetőablakon keresztül daruval kellett a helyére emelni. A mellvédek víztiszta ragasztott üvegből készültek.
Az építész és a megbízó lelkesen mesél a tervezés és építés folyamatáról. Saunders szerint a megbízó igen intelligens és határozott építészeti érdeklődése van. Folyamatosan kihívások elé állított minket, de sohasem állt a tervezés útjába. A család bemutatta kívánságait és igényeit. Ezek a tiszta és tömör követelmények segítettek minket a projekt egyszerű tervezési elveinek meghatározásában.
A tulajdonos a ház tervezésével kapcsolatban szerzett élményeiről mesélve ezt mondja: igen, pontosan meghatároztuk, mennyi beépített szekrényt akarunk és így tovább. Néhány házat már építettünk korábban, sokat tanultunk a tapasztalatainkból és a hibáinkból. Tudtuk, hogy egy tiszta vonalakkal rendelkező házat akarunk, bármiféle zaj és vizuális zűrzavar nélkül. Ez az egyik oka annak, hogy a beépített szekrények és a tárolók nagy részét 60-70 cm vastag falakba rejtettük. A konyhapult nyolc méter hosszú, alatta rengeteg fiókkal a különféle eszközök számára. Egyetlen fali csatlakozó sem látható itt, minden technológiát a konyhában lévő központi egység vezérel. A megbízó bevallja, hogy ő egy "kütyü-őrült", a ház személyiségének ezen részét tükrözi.
A korábbi családi házakat azzal a szándékkal építették, hogy a közeli jövőben értékesítsék. Most a tulajdonos azt mondja: megépítettük azt a házat, ahol sokáig fogunk lakni.
Villa G - Hjellestad, Norvégia
vezető tervező: Todd Saunders
tartószerkezetek, épületgépészet, épületvillamosság: Node As
generáltervező: Saunders Architecture
tervezés és kivitelezés éve: 2007-2009
bruttó szintterület: 368 m2
kivitelező: Bygg AS, Trond Folkedal
műszaki ellenőr: Todd Saunders
22:39
Nagyon szép ház, tényleg élmény, öröm volt a (sajnos csak külön letölthető) alaprajzát is böngészgetni. Ezügyben egy észrevétel - nem is annyira erről a konkrét házról (vagy az itteni közlésről), mint az építészeti beszélgetésünk mikéntjéről: Izgalmasnak tűnt a ház első pillantásra is, kíváncsi lettem rá, de aztán azt vettem észre, hogy a szöveg olvastával sem tudtam meg SEMMIT a téri világáról, a belső kapcsolatairól - arról, ami az építészet anyaga, lényege volna. Sajnálom hogy az alaprajz is csak külön tölthető le - kicsit ez is azt sugallja hogy a ház nem más mint anyag és látvány, amihez szinte mellékesen, a fanatikus érdeklődőknek az alaprajz is van csatolva (visszatérő szomorúság hogy a fotók viszont ismétlőleg, dupla sorozatban kerültek a galériába). Pedig a ház bőven megérdemelné a téri figyelmet is - de ettől függetlenül: bármilyen ház megérdemelné; de mást mondok: mi, építészek érdemelnénk meg, hogy egy-egy házhoz ne az imázsán, az anyagain, hanem a TEREIN keresztül viszonyuljunk elsősorban, hogy azon keresztül ismerjük meg. Kíváncsiságból kigyűjtöttem a szöveg szigorúan a házra vonatkozó megállapításait - ebből egy, egyetlen egy (!) volt ami a téri világra vonatkozott (vastaggal kiemelve): fehér landmark ház nagy, mégsem uralkodik Formája jövőbe mutató hagyományos északi anyagokból vertikális irányultságú fehér faburkolat fedett külső teraszok nagyvonalú gesztusok tökéletesség (…) a részletek tekintetében belső lépcső végleges formája víztiszta ragasztott üveg mekkora illemhelyet akarunk
22:47
@mB: (persze adódik a bizonytalanság fordítási félrecsúszásokból is: megtaláltam a szöveg angol forrását, ahol kiderül hogy nem a vécéméreteket, hanem a beépített szekrények mennyiségét tudták jóelőre közölni: "we had an exact number of how many meters of closets we needed". Más helyen is előfordul a "closet - illemhely" félrefordítás. Pardon.)
22:57
@mB: :-))) na ez klassz, a forditó most biztosan pironkodik:-))) de azért javítjuk, ha nem baj, ne maradjon itt az örökkévalóságnak ez a cukiság (e)
08:47
@perika: Érdekes, nem találtam sehol hivatkozást arra hogy ez egy átvett/szemlézett és lefordított anyag, és az eredeti is csak a hozzászóló munkájának köszönhetően lett belinkelve. Akár az építészek szerzői jogait, akár a sajtó működését illetően egy ilyen helyzetben a legkevesebb ami elvárható az minden átvett cikk esetében ennek a két dolognak: a forrásnak és a fordítás tényének a megjelölése. Rosszul gondolom?
11:09
@line out: Kedves Samu! A fenti anyagot (ahogy minden mást is) közvetlenül az építészirodától kértük el, nem átvett, hanem eredeti forrástól származik. Más médiumban megjelent cikkeket blogmarkként helyezünk el az oldalon, illetve másodközlés esetén ezt a tényt külön feltüntetjük (-- ezt a policy-t te is ismered, mert dolgoztál velünk, és semmi nem változott az elmúlt években). Idegen nyelvű szövegek fordítása esetén nem mindig írjuk ki a fordító nevét (pl. ha szerkesztőségi belső munkatársról van szó). A külföldi építészirodák általában egyetlen szöveget írnak és egy publikációs anyagot állítanak össze egy adott projektről, s ez jelenik meg az interneten több helyen is, így az archdaily-n és nálunk is. Szóval a helyzetfelismerésed és a memóriád rossz, egyébként pedig igen, jól gondolod:-) szia, e
16:31
@perika: "A külföldi építészirodák általában egyetlen szöveget írnak" - akkor fel is lehetne (kellene) tüntetni őket szerzőként... ;-)
22:42
@perika: Köszönöm a választ, akkor én értettem félre a hozzászólásokból meg a szerző jelöletlenségéből a helyzetet. Elnézést a hirtelenkedésért, azért tettem mert meglepett. Üdv, Samu
13:27
@mB: Az EF portálrendszere a cikk elején tünteti fel az alkotókat és a szerzőket. Ezeket külön adatbázis mezőben tároljuk. Ha az alkotó meg a szerző ugyanaz, akkor csak az alkotó nevét írjuk be, mert egyébként kétszer jelenne meg a neve, és egyéb bonyoldalmakat is okozna a névra kattintott listák esetében. üdv: perika
14:47
@perika: Köszönöm - bár a kérdésem nem technikai volt, hanem egy egyszerű megjegyzés elhelyezését vetette fel, ahogy (emlékezetem szerint) máskor is (néha) szerepel egy egy írásnál, hogy "a tervezők műleírásából", vagy (mint most lehetne) a "tervezők által összeállított sajtóanyag" stb. Engem mint egyszeri olvasót érdekel, hogy a szöveg "belülről" ismertet vagy kívülről értékel, hogy saját cikk vagy fordítás - mindez apróság, csak hogy elolvasván tudjam hova tenni, mit látok és olvasok (ahogy a fotósok neve is mindig szerepel). A blogoszféra egy jóval személyesebb és (jogszabályokkal legalábbis) sokkal kevésbé kötött világ, de a szokás mégis az, hogy a cikkek/képek forrását feltüntetik - de mondom: nem is "jogi" vagy más tudományos okokból, mint inkább személyesen engem érdekel(ne) az egyes cikkeknél hogy ki írta (és furcsállom hogy erre egy technikai jellegű válasz jön.. ;-) ).
22:18
Klassz, sőt, klafa. A fürdőszobát leszámítva. Meg a lépcső éleit és az egyéb sarkos és éles dolgokat a görkorcsolyázó gyerekek közelében. Kár, hogy nincs még több kép.
19:40
Gyönyörű, bár az ember elképzelné, hogy arrafelé a kemény, hideg tél esetleg kisebb ablakfelületeket indokolna. De úgy látszik, nem. Hogy áll ma az üveg- és ablaktechnológia a hőszigetelés szempontjából? Immáron tökmindegy, hogy üveg vagy többrétegű fal? Netán beruházási költségben is? Én már 11 éve nem építkeztem...
21:54
@Pákozdi Imre: Hogy áll ma az üveg- és ablaktechnológia a hőszigetelés szempontjából? Immáron tökmindegy, hogy üveg vagy többrétegű fal? Netán beruházási költségben is? Én már 11 éve nem építkeztem… Az Úr 2011-ik esztendejében sem nagyságrendekkel jobb a helyzet, mint az ezredfordulón. Mármint a legutóbbin. Egyébként légifotó hiányában nem tudhatjuk, hogy nincs-e a lapostető napkollektorokkal telepakolva, vagy esetleg egy gondosan eltikolt pincében rejtezik-e fókazsírral működő kazán…
04:34
@Pákozdi Imre: Elnézve a házat, nem hiszem, hogy az üvegfalak ára a gazdának különösebb gondot okozott volna. A déli oldali üvegfal egyébként hozhat értékelhető szoláris hőnyereséget, bár nyilván kisebbet, mintha nálunk lenne, a nyugati üvegfalat viszont a kilátás miatt nem lehetett kihagyni.
09:39
@Pákozdi Imre: Bergen környékén a tél lényegesen enyhébb, mint Magyarországon. A meleg tengeráramlat miatt vízközelben ritka a -5 fok alatti hőmérséklet.