Lakat alatt áll a jeruzsálemi Szent Sír-templom?

A zarándokhely fenntartói nem álltak hasonló helyzet előtt a pestisjárvány óta. Talán az elkövetkezendő napok, hónapok a kereszténység felekezetei között húzódó különbségek újravitatására is alkalmasak lehetnek: addig is, a Szentföld online térben talán az eddigieknél is közelebb kerülhet hozzánk.

Bizonyára sokan hallottak már a Mozdíthatatlan Létra történetéről. Ezt a látszólag ártalmatlannak tűnő, funkcionalista eszközt bizony komoly vallási nézeteltérések terhe nyomja. Több száz éve – ha nem is fizikailag, de lélektanilag biztosan – neki van döntve a jeruzsálemi Szent Sír templom déli oldalhajójának, pontosabban annak csúcsíves ablakpárjának keleti nyílása alá. Az emberöltők alatt egyik fenntartója sem nyúlhatott hozzá, hiszen a különböző keresztény egyházak között olyan megállapodás született, melynek értelmében semmilyen beavatkozás nem történhet teljes egyetértés nélkül, ellenkező esetben valamely felekezet önállósága a szent hely feletti nagyobb fennhatóságot prezentálná.

Ez a pengeélen táncoló diplomáciai egyensúly a legkisebb beavatkozás, felújítás, vagy csupán eme szerény kis tárgy elmozdítása esetén is felborulhat. A létra eredete is valószínűleg egy apró szerződésszegéssel kezdődött. Ha igaz a szájhagyomány útján terjedő történet, akkor egy olyan kőművesé lehetett a munkaeszköz, akit nem a közös megbízatás útján kértek fel, így a hirtelen és heves körülmények között kialakult felháborodás következtében még a létra sem volt többé konszenzus nélkül elmozdítható. Az egyszerű fakonstrukció méltó szimbóluma annak, milyen terhek és ellentétek húzódnak a keresztény egyházak között. VI. Pál pápa jeruzsálemi látogatásakor azt mondta, a létra addig marad majd a helyén, amíg a keresztények fel nem oldják az ellentéteiket. Úgy tűnik, ez a vízió nincs is olyan messze.

 
Az első komoly lépés pontosan egy évvel ezelőtt történt, amikor a keleti ortodox, a római katolikus és az örmény apostoli egyházak generációk óta először együtt állapodtak meg a sion-hegyi ferences kolostorban arról, hogy az Aedicule kápolnát egyesített forrásokból felújítják. A projekt mögé jelentős összeggel sorakozott fel a Vatikán és a Jordán Hasemita Királyság is. A Krisztus feltámadási helyszíne fölé emelt szentélynél megkezdett kutatások során további maradványaira bukkantak például Nagy Konstantin 4. századi bazilikájának, de számos római leletre, illetve keresztes lovagok sírjainak feltárására is sor került. 

Maga a kápolna egy 19. századi szerkezet, amely jelenleg komoly statikai gondokkal küzd. Padlózata egy elrozsdásodott fémstruktúrán nyugszik. A korrózió oka főként a talajszint alatti páratartalom mértéke. Itt néhol még több száz éves csövekből is csöpög a víz, a föld alatt felhalmozódott nedvesség pedig a kápolna állóképességét veszélyezteti – a legfőbb cél tehát ennek a fémstruktúrának a teljes rekonstrukciója – írja a Crux online folyóirat. A nagy jelentőséggel bíró összefogás és a helyreállítás azonban a mostani húsvéti liturgiákra nem áll készen és a templom őrzőinek most újabb kihívással kell szembenézniük. A kereszténység egyik legszentebb helyéről van szó ugyanis, ahol a misék számát most minimálisra kellett csökkenteni és 671 év után először kellett úgy dönteniük, hogy bezárják a templom kapuit, amelyről videó is készült.

A nyomon követés azonban  mindenki számára nyitottá vált, hiszen a húsvéti szent három nap liturgikus ünneplését a Chistian Media Centernek köszönhetően online közvetítik, ezen felül felkérték a jeruzsálemi plébániákat, hogy a hívőket az otthoni imára buzdítsák. Mindehhez szolgáltatniuk szükséges elegendő olajágat és szentelt vizet, és terjeszteniük kell a liturgiák nyomtatott és a digitális változatát.

A fennálló helyzet természetesen több vallási irányultság számára hatalmas kihívás, elvégre a pészah, húsvét és a ramadán hasonló időszakra esik most, amelyre a turizmus is komoly tervekkel, beruházásokkal készült korábban. A Dávid-torony Múzeum például több VR-szemüveges túrát fejlesztett erre az időszakra, amelyek közül egyet a napokban osztott meg ingyenesen.