Lakhatási Jelentés 2012

Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon. Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők. A központi lakhatási programok eközben nem jutnak el a szegények széles rétegeihez. Többek között ezt állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország Lakhatási jelentése, mely a 2012-es év legsúlyosabb lakhatási problémáit, és a szakpolitikai válaszokat mutatja be. 

A lakhatást érintő megfizethetőségi problémák az előző évhez képest tovább súlyosbodtak Magyar­országon. Míg 2011-ben a háztartáskiadások átlagosan 25,5%-át, addig 2012-ben a 27%-át fordították a családok lakhatásra. A legalacsonyabb jövedelműek a jövedelmük közel felét csak lakhatásra költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009-ben a lakosság 20%-a, addig 2012-ben a 27%-a nem tudta megfelelően kifűteni a lakását.

A megfizethetőségi problémák összefüggést mutatnak a rossz lakásminőséggel, hisz jellemzően az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű lakásokban élnek, melyek fenntartása sokba kerül. 2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A magyarországi lakásállomány 70%-a energetikai szempontból elavult.

Elsősorban a súlyos megfizethetőségi problémák miatt egyre több család lakhatása vált bizonytalanná – mondta el Hegedüs József, a jelentést elkészítő Városkutatás Kft. igazgatója. A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan növekedett 2009 és 2012 között: az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, a 3 hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a  400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30-40%-a rendelkezik hátralékkal. 2012 novemberére 110 ezer család 90 napon túli lakáshitel hátralékkal bírt. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13 600 lakás kényszerértékesítése történt meg. A villamos energia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki.

A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen – emlékeztetett Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Eközben évente 1-2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Jelenleg az összes lakás 3%-a szociális bérlakás, ezzel az aránnyal az EU-ban sereghajtók vagyunk. Ugyanakkor közel 500 ezer lakás áll üresen, melyek egy része a megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne.

A lakhatással kapcsolatos politikai intézkedések az előző évhez hasonlóan idén is elsősorban a bajba jutott devizahitelesek megmentésére irányultak. A lakhatással összekapcsolható költségvetési kiadások 293,2 milliárd forintjának közel 40%-át, 116 milliárd forintot a végtörlesztés kompenzálása vitt el. A legszegényebbeket támogató lakásfenntartási támogatásra, adósságcsökkentési támogatásra az összes kiadás 10%-a, 30 milliárd forint ment el. Látható, hogy a szakpolitikai intézkedések továbbra sem érik el a legszegényebbeket, vagy annyira kisléptékűek, hogy nem hoznak számottevő változást.