Lakópark lehet a Váci úti Láng Gépgyár helyén

Lakópark, irodaház, szálloda és közpark épülhet az egykori Láng Gépgyár területén, a beruházást kormányrendeletben a rozsdaövezeti akcióterv részeként kiemelt beruházássá nyilvánították. A tervek szerint a Vizafogó utca, Cserhalom utca, Turbina utca és Váci út által határolt területen álló négy műemlék csarnoképület is megújulhat.

A Láng Gépgyárat 1868-ban alapította Láng László, a kezdetben csak 10 főt foglalkoztató üzem a gyors sikerek után költözött a mai Váci út 152-156. számú telekre, ahol néhány évtized alatt kiépült a nagykiterjedésű gyárterület, melynek jellegzetes csarnoképületeiben nem csak gőzturbinákat, de dízelmotorokat és kazánokat is gyártottak. Az 1948-ban államosított üzem évtizedeken keresztül nem csak Magyarország, de számos más ország villamos erőművei számára gyártott gépeket, alkatrészeket. Az 1970-es évektől a korszerűtlen gyártási technológia miatt az üzem fokozatosan válságba került, 1990-ben megkezdődött a gyár privatizációja, majd 2000-ben megszűnt. Az Alpár Ignác által tervezett, nyerstégla homlokzatú, esztétikus csarnoképületek közül a kazánkovács műhely, a kazánszerelő műhely, a rézműves műhely és az irodaépület élvez műemléki védettséget.

A beruházótól származó információk szerint a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló kormányzati akcióterv célja a leromlott állapotú, elhanyagolt ipari területek helyreállítása és fejlesztése. Ennek a kezdeményezésnek a keretében jelölték ki rozsdaövezeti akcióterületnek a Váci úti ingatlanberuházást. Az összesen tervezett bruttó 283.000 négyzetméteres lakó- és vegyes felhasználású fejlesztés célja egy új, multifunkciós városnegyed létrehozása a XIII. kerületben. A tervek alapján 2022 második felében indul el a több mint 150 milliárd forint beruházási értékű rozsdaövezeti projekt. A városrészfejlesztés tovább bővíti Budapest Váci úti irodafolyosóját, valamint új társasházakat is létrehoz, továbbá a tervek szerint zöldít egy korábban elhanyagolt ipari területet. A beruházás keretében egy négycsillagos, közel 16 000 m²-es szálloda is épül külön vendéglátóegységekkel és kulturális központtal, amelynek célja a közeli Duna Aréna sportrendezvényeiből eredő potenciál kihasználása, valamint az üzleti és turisztikai célközönség kiszolgálása. A beruházó a Southblaze Kft., melynek ügyvezető igazgatója Zentai Péter. 

A 619/2021.(XI.8.) számú kormányrendelet értelmében a projektet kiemelt kormányzati beruházásként kezelik, és mint ilyen, mentesül a településképi véleményezési eljárás alól, valamint mellőzhetők az országos és kerületi építési szabályok. Ezek helyett a rendeletben sajátos beépítési szabályokat fogalmaztak meg, mely számos szempontra kitér, a legérdekesebbek a következők: 

• az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 65 méter – ez Magyarországon kiemelkedően magas; 
• a terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 65%, a földszinten 80% – ez igen sűrűn beépített területet eredményez;
• a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25% – ez az arány csak tetőkertek segítségével oldható meg, ha a területet a földszinten valóban 80%-ban beépítik;
• új épület elhelyezése esetén egy épület homlokzati szélessége legfeljebb 120 méter lehet;
• a telken lakó, vegyes, kereskedelmi, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely, oktatási, kulturális és szórakoztató, sport és rekreációs rendeltetésű épületek, illetve ezek kiszolgáló építményei is elhelyezhetők – ez egybecseng a fent említett tervekkel;
• autóbusz-várakozóhelyet nem kell biztosítani – egy új városnegyedként definiált beruházásnál ez a kitétel érthetetlen;
• az új lakások 50 m² alapterületnél kisebbek is lehetnek;

A beruházó által kiadott sajtóközlemény alapján "az iroda- és lakóépületek a megszokottnál jóval szellősebb elhelyezkedést tesznek lehetővé, míg a hozzájuk tartozó kiskereskedelmi egységek biztosítják a lakók és az ott dolgozók kiszolgálását. Az irodák és a kereskedelmi épületek a főút, a lakások pedig a belső fekvésű nyugati területsávban kapnak helyet, ahol az ingatlanok mérete minimum 30 m² alapterülettől indul." Az ismertetett beépíthetőségi arányok maximális kihasználásával ugyan a szellősebb elhelyezkedés megvalósítása kérdéses, de természetesen a beruházónak nem kötelező minden beépíthető négyzetméterre építeni. 

A sajtóközleményben a terület zöldítéséről és a műemlék épületekről a következő olvasható:
"Az új városnegyed központi részét képezi egy, a nagyközönség számára is nyitott, közel két hektáron elnyúló zöld közpark. A zöldterületre a tervek szerint magasra növő fákat telepítenek, a helyszín több pontján pedig vízfelületeket alakítanak ki, amelyek tovább fokozzák a térélményt, és javítják a mikroklimatikus viszonyokat. Az új park a közeli Népszigettel, Margitszigettel, Duna-parttal és Rákos-patakkal számos kültéri kikapcsolódási és sportolási lehetőséget biztosít a helyi lakóknak. A beruházás része a Váci úti oldalon jól ismert műemléki épületek, mint az egykori kazánkovács és kazánszerelő műhely megóvása, és új, például konferencia funkcióval való ellátása is."  A Népszigeten elérhető kültéri sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket nem tudni, meddig élvezhetik majd a lakók, hiszen ahogy az Építészfórum korábban beszámolt róla, Budapest legnagyobb eddig beépítetlen területét nemrég eladták. 

A már többször idézett sajtóközleményben azt is olvashatjuk, hogy a tervezett új városrész a klímavédelmi szempontokra is figyelmet fordít, előremutató és fenntartható smart technológián alapul, amibe beletartozik a magas megújuló energia hányad, az okos mérési megoldások és a smart vízgazdálkodás is.
"A városnegyedből a belváros közvetlenül elérhető a Váci út, a metró és további gyors tömegközlekedési lehetőségek segítségével. A beruházás számos átfogó infrastrukturális fejlesztést is magával hoz. Ennek keretében kiépítik az Esztergomi utat a Dagálysétány utca és a Dagály utca, valamint a Vizafogó utca közötti szakaszon. Emellett a tervek alapján az Esztergomi út - Vizafogó utca kereszteződésében jelzőlámpás csomópont jön létre. Az elképzelések szerint a Forgách utcát besüllyesztik annak érdekében, hogy a zöldfelület szabadon folyhasson át felette."

“A Váci út városrészfejlesztési projektünk megtervezése és kivitelezése során kiemelten kezeljük az építészeti és urbanisztikai elvárásokat, hogy a korábban elhanyagolt, indusztriális környezetből egy kifejezetten esztétikus és a város szövetébe illeszkedő zöld negyedet hozzunk létre. Ennek megfelelően az a célunk, hogy megfelelő hatóságokkal együttműködve olyan beruházást készítsünk elő és valósítsunk meg, ami maximálisan tiszteletben tartja az itt lakók érdekeit, emellett a különleges építészeti és környezetbarát megoldásokkal, valamint a hatalmas, fás közparkkal gyökeresen átalakítja és újjáéleszti a kerület eddig mellőzött ipari részét" – mondta Zentai Péter, a beruházás mögött álló cégcsoport vezetője.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Váci út mentén az utóbbi években gazdára talált az utolsó néhány nagyméretű, be nem épített terület: a Népszigeten álló egykori hajógyár területe, a Csavargyár telke, a Westend mögött elterülő szakasz, illetve egy Népfürdő utcai hatalmas telek. Az így is kevés zöldterülettel rendelkező, sűrűn beépített környék hamar túlzsúfolttá válhat, viszont ha minden említett területen a lakó- és irodaépületek emelése mellett valóban nagymértékű zöldítés és parkosítás történne, az még jót is tenne a XIII. kerületnek.
Kíváncsian várjuk a terveket.

Paár Eszter Szilvia

Forrás:
Sajtóközlemény
619/2021.(XI.8.) Kormányrendelet
Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény