építészet : környezet : innováció

Láncreakció - II. díjas terv az EUROPAN 12-n

Egymásra épülő, apró lépésekből organikusan újjáéledő, emberközpontú Zuglót álmodott Szabó Lilla tájépítész, Besenyei Balázs és Guba Sándor építész. Tervük az EUROPAN 12 pályázaton megvételben részesült.

Valami történik. Metaobjektek bújnak ki a földből. Másképp rezeg az éter. A régi gyártelep is új életre kel. Újra látni az utaktól az ösvényt. A közeli panelben élve is van egy méhkaptáram és egy kiskertem… Törődés. Hirtelen gyorsul az reakció! Karakter, kapcsolat, kötődés… erősödés. Tenni azért, ami közös. Egyre több embert ismerek a környékről. Egymásra épülő, fenntartható, ökologikus és burjánzó… természet és társadalom. Mindenkié! A patakom.

Patak arculat

Az európai átlaghoz képest is alacsony zöldfelüleleti ellátottság sürgető üzenetet hordoz Budapest számára. A zöld hiánya és folyamatos csökkenése negatív katalizátorként hat a városszerkezeti- és szociális konfliktusokra. A Rákos-patak szerepének újragondolásával, ez a láncreakció megfordítható. A Rákos-patak zöldsávja Zugló zöld főutcájaként a várost összefűző, zsákszerűségét feloldó elem lenne, mely mindennapos rekreációs célpontként a helyi közösségeket és identitásukat erősítené. A Rákos-patak regionális park a pesti elővárosi zöldgyűrű zöldhálózatába is bekapcsolható. Attól viszont leváló, ennek megfelelően karakterében urbánusabb gesztusokat megengedő vonalas zöldfelületi elem.

Városi lépték: zöld Zugló - zöld gyűrű - kibővülő célterület

Koncepciónk három fontos lábon áll. Alapvető szükség a zöldsáv szerkezeti megerősítése: ez egyrészt a terület gyalogos-kerékpáros átjárhatóságát jelenti, másrészt pedig az északnyugati területszakaszon a határoló önkormányzati területek bevonásával a zöldsáv kibővítését. Emellett fontosnak tartottuk a gazdasági financiális értelemben reális tervezést, így csak a valóban szükséges, konzekvens, és logikus beavatkozásokat tesszük meg. Véleményünk szerint szükségtelen, öncélú és gazdaságtalan lenne a patak nyomvonalának meandereztetése. Az egyenes csatornajellegű vonal karakteres és szép elem maradhat a “zöld alagúttá” fejlesztett sávban. A revitalizáció szükséges eleme lenne viszont a patak burkolt medrének megszüntetése és a patak menti vegetáció helyreállítása. Harmadik alappillérünk a metaobjektek alkalmazása. A metaobjektek által kiváltott láncreakció teszi a lakók számára értékessé, élhetővé és védendővé a területet.

Láncreakció diagram

A Rákos-patak kerületi értelemben átalakuló városrészek között húzodik, a sáv mindkét végpontja a távlati tervekben intermodális csomópont közelében helyezkedik el. Az eközött feszülő zöldsáv így egy fontos gyalogos-kerékpáros összeköttetés lenne, míg a járműforgalmi összeköttetést a pataksávtól északkeletre haladó távlati Körvasúti Körút hozza létre. A nagyobb térségi összefüggések és közlekedési kapcsolatok tisztázása lehetővé teszi a patak közvetlen közlekedési környezetének felülvizsgálatát.

A kerületi vizsgálatokból jól látszik, hogy a számos harántirányú kerületi út egyértelművé teszi, hogy a patak mindkét oldalán futó út túlzó, és szükségtelen, csakúgy, mint számos keresztirányú összeköttetés, így útszakaszok szűkítését, keresztösszeköttetések részint teljes megszüntetését javasoljuk. Az északi oldalon kialakítottunk egy vegyes forgalmú sávot, mely a célforgalmat (gépkocsibeállók elérése) bonyolítja. Az átmenőforgalmat a területről kitiltanánk, így a zöldövezeti jelleg erősödne. Ez a beavatkozás a közösségi közlekedés enyhe átalakítását, bizonyos megállók áthelyezését ill. megszüntetését vonja maga után.

Kerületi városszerkezeti és közlekedési összefüggések

A közlekedési felületek minimalizálásával illetve az önkormányzati teleksor bevonásával lehetővé válik a zöldsáv jelentős bővítése és az átjárhatóság javítása. Az adottságok és igények figyelmbevételével fontosnak tartottuk a gyalogos és kerékpáros forgalom szétválasztását. Előbbi többnyire a patak “tágasabb” oldalán halad, helyet adva így a felfűzendő funkcióknak. A gyalogos számára a túloldalon futó kerékpáros sáv egy középmagas gyepvegetációban rejtőzve nem jelenik meg vizuális értelemben, mint nyomvonalas elem. Ezzel a zöld alagút illuzióját erősítve. A hidak keresztmetszete a főbb kereszteződések esetében szerencsés, így kisebb beavatkozással lehetővé teszi a kerékpáros és autóforgalom kétszintes csomópontját. A terv hatalmas előnye tehát, hogy a kerékpáros út szinte megszakítás nélkül halad át a tervezési területen. A gyalogos út alternatív funkciókat fűz föl magára, miközben a patakot és a szélen haladó vegyes forgalmú sávot is összeköti.

#04b “recreational corridor “

A felértékelés egyik eleme a patak meder revitalizációja, mely a formai alakítást kerülve, inkább ökológiai értelemben jelent változtatást. Az emellett megjelenő zöld szobák, finoman eltérő vegetációs karakterek sorozata és a szakaszonként változó különböző karakterű facsoportok új identitást adnak a területnek. A stratégiailag legfontosabb helyeken metaobjektek jelentik az első beavatkozási pontokat, melyek kommunikációs felületet hoznának létre egy jelenleg hiányzó kisebb funkció létrehozásával együtt. A Patak Rádió egy másik kommunikációs csatorna, amin keresztül napi szinten hallanak az átalakítási folyamatokról.

Ezzel párhuzamosan társadalmi részvételt generáló kulturális bázisok és nyitott műhelyek, közösségi kertészeti intézet találnának helyet a jelenleg elhagyott ipari épületekben. Ingyenes regisztráció után a lakosok foglalkozásokon/műhelymunkában vehetnek részt, melyek célja a patak partjainak közös alakítása. Így saját készítésű berendezési tárgy-katalógus áll össze, melyek jövőbeli helyét együtt jelölik ki és közösen helyezik el, tartják fent őketés fejlesztik tovább őket. A projekt különböző helyszínei eltérő fejlesztéseknek adnak otthont.

#01 “crossing boundaries” [Tatai utca és Ungvár utca közötti szakasz]
]

#01 “ crossing boundaries” [Tatai utca és Ungvár utca közötti szakasz]
A fölöslegessé vált rákosrendezői sínrengeteg helyén egy sz éles - magasnövésű energiafűből (Miscanthus spec.) álló - zöldsáv jelenik meg. A szennyezett talaj ökoszisztémájának helyreállását segítené, előkészítve a zöldbe ágyazott távlati fejlesztéseket. A vágányok felett gyalogos és kerékpáros híd vezet keresztül, Zuglót a jövőben kiépülő intermodális csomóponttal összekötve. Az autópálya alatt pedig a patakkal közös út vezet a kertvárosba.

#02 “green civic hub for urban living

#02 “ green civic hub for urban living “ [Ungvár utca és Csömöri út közötti szakasz]
Újból kiszélesedik a zöldfelület, a parton ülőfelületek kapnak helyet, a hídházból a megújuló növényzet burjánzását lehet szemlélni. Az autósforgalom az utak áthelyezésével és egyirányúsítással csökken. Az elhagyott alumíniumgyárból Kulturális Központ, a part mellett pedig két Nyitott Műhelyház programjai várják a helyi lakosokat.

#03 “linking to the new civic axis“ [Csömöri út és Szugló utca közötti szakasz]
]

#03 “ linking to the new civic axis “ [Csömöri út és Szugló utca közötti szakasz]
A megépülő bevásárlóközponthoz kapcsolódva egy urbánus központ jön létre, kávézókkal, kiülőkkel, teraszokkal. A túloldalon pedig további sportpályák létesülnek.

#04a “ recreational corridor “ [Szugló utca és Fogarasi út közötti szakasz]
Futóösvény, kutyafuttató és ügyességi pálya kerül a patak partjaira. A már használaton kívüli magasfeszültség vasszerkezete kilátóvá alakul.

#05 “new potentials“ [Fogarasi út és Füredi utca közötti szakasz]
]

#05 “ new potentials “ [Fogarasi út és Füredi utca közötti szakasz]
A parkolási és tömegközlekeséi rend átszervezésével és a buszforduló megszüntetésével új minőségű zöldfelületek jönnek létre, ahol egy mászófal, kerékpáros pihenőhely és sportpályákon túl helyet kapnának a közösségi ágyások és egy méhészet is. Az új hídon keresztül az új Közösségi Házba jutunk.

#04b “recreational corridor “

#04b “ recreational corridor “ [Füredi utca és Kerepesi út közötti szakasz]
A patak e szakaszán szezonális láprét alakul ki új növény- és állatársulásoknak adva otthont. A HÉV vonala alatt a víz mellett sétálhatunk-biciklizhetünk tovább a patak forrásának irányába.

Besenyei Balázs, Guba Sándor, Szabó Lilla

 

A 2014 januári 4D tájépítészeti és kertművészeti folyóiratban megjelenő szöveg szerkesztett változata.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »