Látogatóban Eszterházy Károlynál

Az egri Belvárosban álló Érseki Palota központi szárnyaiba tervezett látogatóközpontot a Földes és Társai Építésziroda. A terv érzékenyen követi az építészettörténeti előzményeket és bemutatja az Egyház ezer éves jelenlétét Egerben.

Az Egri Érseki Palota zajló rekonstrukciója

A palota kialakulása

Eger püspökei, majd érsekei városi palotájukat a XVII. század végén kezdték építgetni. A török elkergetését követően ideiglenesen a kincstár volt a város gazdája, ám pár év elteltével az egyház visszaszerzi jogait és a püspök kényelmesen berendezkedik: a másfélszázados hadi fenyegetettség elmúltával a püspök leköltözött a várból a városba, ahol számára „készenlétbe helyezett három palotát a Püspök úr részére" a szepesi káptalan. Ez véglegesnek bizonyul. E házsor az Eger helyrajzát meghatározó letörő domboldal lábánál található, az egykor itt futó utcában kerülnek a szomszédinál is közvetlenebb viszonyba e házak.

E három középkori házból fejlődött ki minden irányba a későbbi palotaegyüttes. Erdődy Antal Gábor idején, 1715 és 1732 között a kápolna és az oldalszárnyak kialakítása zajlik. Építőanyagul a szomszédos domboldal gyomra kínálkozott, így az érseki pincéket a puha tufába vájt járatokból készítették. A barokk szellemű folytonos bővítések jól használták ki a domborzati letörés kínálta lehetőségeket. A korban igen divatos nyitott épületforma – itt közrefogott udvarokkal – a lejtőző terepen sokrétű kapcsolatot teremtett saját környezetével. 1735-ben Bél Mátyás is elismerően szól az épületről. A szerző a sok szárny és terem feletti ámulatában még az égtájakat is eltéveszti: kusza leírását nezéhkes megfeleltetni a földrajzi adottságoknak. A leírásból ugyanakkor kitűnik, hogy gazdag használati és látványbéli kapcsolat jött létre az épület és környezete között.

„Leginkább a püspöki rezidencia emeli jelentős mértékben a város szépségét. Nagyszerű építmény ez, a város fölé emelkedő lejtős terepen fekszik a Nagytemplom és a Papnevelde közt, de azoknál kissé előbbre ugrik ki a piac irányában. Alakja négyzetes, főhomlokzati része egyemeletes, és olyan beosztású, hogy a földszinten vannak a lakószobák, éléskamrák, melegítő és hűtőhelyiségek, jégverem, az emeleten a fogadószobák, és középütt a nagy tanácskozóterem, a porticustól jobbra van a püspök lakosztálya, amint ez déli irányba fordul máris földszintessé válik, míg ami egyik homlokzaton földszinten, a másikon földbe épített pincének tűnik, hogy a következő fordulónál ismét a földszintre jusson. Vannak még tető alá bújtatott padlásszobák is (mansard emelet). Ezekből alakították ki a vendégszobákat és a püspöki főemberek szobáit. Így az egész épületnek a keleti és északi szárnya a padlásszobákat is beszámítva háromszinteseknek, déli kétszintesnek tűnik. Ez a déli szakasz kemény sziklás talajba épült. A püspöki palota tetőzetét kőfal övezi, ezen pedig rácsszerűen kiképzett kőkockákon húsz szobor áll. A palotának ezen díszesen kiképzett keleti főhomlokzata a délről hozzácsatlakozó kis kert, a mindössze 100 lépésre lévő templom látványosan széppé teszi a városképet."

Barkóczy Ferenc püspöknek (1745-1761) a kertekre volt gondja. Házael Hugó vezetésével a francia ízlésnek megfelelő, geometrikus kertépítészeti világ jött létre a palota körül. Szintén divatos elemként ekkor épült az orangerie, amely a palota magjától délkeletre lehetett.

Eszterházy Károly kora

Eger püspöke Barkóczyt követően Eszterházy Károly lett (1762-1799). Az építő tizennyolcadik század építő embere a püspöki palotát is megszépítette.¹ Folytatta elődei munkáját, kezdetben megtartva az építész Gerl Mátyást. Működésének volumenére jelentékeny összegű számlákból következtethetünk. Új emeletet, kocsiáthajtót és erkélyrácsokat is tetet a házra, utóbbit Fazola Henrik készíti. 1764-ben elbocsátja építészét s felfogadja Fellner Jakabot, akinek a ma látható összképet leginkább köszönhetjük.

Fellner működésének első évében időben elkészülnek a díszudvart ölelő szárnyak, a megörökölt geometriát addig alakították, míg összképe teljesen barokk formát öltött. Még ez évben megkezdődik a lépcsőház átépítése, amely eredményeként Fellner mesteri megoldással egységes térsorba szervezi a kocsiáthajtót, a díszes előcsarnokot és a lépcsőházat. Ekkor épül át kétszintessé a kápolna, amely falait eredetileg a Lyceum freskóit is készítő Kracker János falfestményei díszítették.

A palota környékét 1800-ban nagy tűzvész pusztítja, amelyben a palota is megsérül. Pyrker János érsek idején (1826-1847) helyreállítás és kisebb átépítések zajlanak. Ekkor nyeri el végleges formáját a róla nevezett délkeleti szárny.

A ház sorsa ezt követően a túlélés volt, ám helyrehozhatatlan, károsító beavatkozások nem történtek. A legnehezebb időszaka az a kor volt, amikor az egyházi reprezentáció kevéssé volt kedves a hatalomnak. 1964-ben egy más szemléletű birtok központjává vált, amikor a helyi termelőszövetkezet kapta meg az épületet. Őket követte az egri borokat termelő Egervin, akik elődeikhez hasonlóan a pincerendszert használták tárolásra. Ma az eredeti együttest több különálló intézmény használja: itt van például a Szent István Rádió szerkesztősége, a Város a város alatt kiállítás a pincerendszert mutatja be, itt lakik az érsek és a központi épületszárnyakba kerül az Egri Érseki Palota új látogatóközpontja is. A Földes és Társai Építésziroda ennek kialakítását tervezte meg.

Építészeti koncepció: a történeti állapot helyreállítása

A mostani beavatkozás építészeti koncepcionális döntéseit az előtörténet tiszta rajza határozta meg. Az építkezések döntő hányada egy stíluskorszakhoz köthető; ennek beteljesedése egy nagyszerű mester átfogó átalakítása, és e művet két századon keresztül jelentékeny átdolgozás nem érintette. A látogatóközpont a leírt történeti épület rekonstrukciójával, a Fellner Jakab által létrehozott állapot újrateremtésével jön létre.

Az épület megőrzéséhez a korai kiépülés során létrejött alapozási hibát kellett elhárítani, amely a palota telepítéséből ered. A bővítések során erősen eltérő talajmechanikai viszonyokkal bíró altalajokra helyeztek egységes alapozású épületrészeket: a nyugati szakaszok közvetlenül a tufára épültek, míg a keleti szárnyak már puszta feltöltésen állnak. Az épület süllyedését már 1962-ben aláalapozással igyekeztek gátolni, a főhomlokzat azonban változatlanul kifele dől. A terhek átvitelét a tufára itt a talaj jet groutinggal való megerősítése biztosítja.

Az alapozás okozta torzulások dacára az épület szerkezetei jellemzően jó állapotban vannak, a teherhordó falak máig állékonyak. A válaszfalak esetében változást csak a barokk kort követő, alapvető szükségletből emelt elválasztások elbontása hozott. Ahol a faanyag egészsége és stabilitása lehetővé tette, megőrízték az eredeti fafödémeket is. Sok esetben a közvetlen megőrzés is lehetséges, mivel maradtak épen eredeti, XVIII. századi nyílászárók is. A látogatóközpont kialakítása során kiemelkedő jelentőségű volt a kápolna eredeti formában történő restaurálása.

A berendezett kiállítás fő témái az épület és az egyháztörténet. A tárlat funkcionális tagolása az épület adottságaihoz, a terek hierarchiájához igazodik. A zegzugos, középkori földszinti terekben a múzeumi kiszolgáló és kiegészítő terek találhatók: pénztár, kávézó, ajándékbolt, gyermekmegőrző, vinotéka, személyzeti helyiség stb. Az első emeleten a díszudvari térsor a kincstáré, a hátsó termekben tematikus állandó kiállítások vannak. A második emelet nagy részét az enteriőrtörténeti kiállítás foglalja el, ennek végén betekintést nyerünk a kápolnába is. A látogatást az időszaki kiállítás zárja.

A megújuló középső szárnyhoz három, markánsan különböző kertrész kapcsolódik. A palota három szárnya által határolt keleti reprezentatív díszkert fogadja a látogatókat. Áttörést jelent az érsekség életében, hogy a díszkertet megnyitják a sétáló utca felé, így a város minőségi közparkkal gazdagodik és a látogatók közelebb kerülhetnek az érsekség mindennapjaihoz is.

A kávézóhoz kapcsolódik egy intim, árnyas kávézóterasz, míg a magyar szentek mindig kedves témáját feldolgozó kiállítás felől megközelíthető kvadratúra egy zárt, elmélyülésre ösztönző tér. A látogatóközpont bejárása a gazdag egyháztörténeti hagyomány bemutatásával hűen idézi meg az Egerben ezer éve jelenlévő keresztény szellemiséget.

Laczó Dániel

1  Esterházy Péter, Harmonia Caelestis, Budapest, Magvető, 2000.