építészet : környezet : innováció

A palota megmutatja kincseit

A közel 2000 négyzetméteres Egri Érseki Palota Látogatóközpontjában nincs két egyforma méretű, geometriájú, rendeltetésű helyiség, ugyanakkor mindegyik tervezést, törődést igényelt. Frank György és Tatár Balázs tervezői szándékait mutatjuk be most.

Három dongaboltozatos, középkori ház áll az út mentén, hátukat a hegy lábának vetve, a tufa kőzetbe vájt pincerendszerhez kapcsolódva. Ezekre a házakra épül több ütemben a kétemeletes barokk kastély. Az első emelet teraszos belső udvarokkal csatlakozik a hegyoldalhoz. Az önálló tömegű főlépcsőház geometriája ugyan koherens, a szegmensíves boltozatok áthatásaitól egészen a tejszínhabszerű gipsz ornamentikáig, de a ház többi területe valóságos labirintus. Látszik a régi mesterek szándéka a tiszta alaprajzi szerkesztésre, de közbeszól a földszinti főfal struktúra és a hegy morfológiája. Így aztán az épületbelsőt változatos helyiségek bűbájos összevisszasága uralja.

Munkánk kiindulópontja a projektmenedzsment (Virág Zsolt, Magyar Kastélyprogram Kht.) által kidolgozott program volt. A Látogatóközpont megnevezés egy több lábon álló, izgalmas, XXI. századi múzeumot takar. Belépőt csak az emeleti kiállításokra kell váltani, a földszint szabadon bejárható. Ruhatárat, mosdókat, múzeumi boltot alakítottunk ki itt, külön kézműves foglalkoztatót a gyerekeknek, egy jó méretű kávézó-cukrászdát és az Érsekség borait bemutató vinotékát.

bolt - tervező: Frank György, Tatár Balázs

Az első emeleten az Érsekség gazdag gyűjteménye látható. A teljesség igénye nélkül: ötvös-munkák - feszületek, kelyhek és ereklyetartók -, kő és fa szobrok, olajfestmények, könyvek, régi térképek és tervrajzok, főpapi viseletek. A kiállítás rendezői (Lipp Mónika és Kis Tímea, Érseki Gyűjteményi Központ) erősen megválogatták és jól felépített tematika szerint rendezték a hatalmas tárgyi anyagot. A második emelet reprezentatív térsorában – amely két, egyenként 100 négyzetméteres teremmel indul – enteriőr-történeti kiállítás készült, az Érsekség raktáraiban őrzött bútorokkal és replikákkal. A szobákat díszes cserépkályhák és restaurált díszítőfestések gazdagítják, a berendezett enteriőrökkel igazi „kastély élményben” részesül a látogató.

Az épületbelsőt az építési periódusok egymásra rakódott rétegei teszik még változatosabbá. A mi feladatunk a rétegek helyreállítása (ahol lehetett), pótlása (ahogyan régen lehetett), és a mai rendeltetés szerinti legújabb réteg megalkotása volt. Így került tégla járólap a földszintre (ilyen kora barokk kori lapok kerültek elő a feltárások során), táblás tölgy parketta a nagyobb szobákba és solnhofeni mészkő a közlekedőkbe, selyemfényűre csiszolva, kézzel pattintott éllel (geschliffen, handbekantet), ahogy azt illik. A rétegződést jól példázzák a belső ajtók is. A visszakanyarodó profilozású barokk ajtóktól a XIX. századiig sokféle található a házban. Elsősorban a földszintre kellet újakat terveznünk. Egyszerű formálású, ácsolt jellegű, mázolt, fa anyagú, valamint keretnélküli üvegajtók készültek a terveink szerint.

kávézó - tervező: Frank György, Tatár Balázs


Sok új bútorra volt szükség, egyrészt a földszinti üzletbe, kávézóba, vinotékába és egyéb helyiségekbe, másrészt komplett kiállítási installációra az első emeleten. Kézenfekvő lett volna, hogy egységes, alázatosan minimalista formálású bútorokat tervezzünk, például dukkózott MDF-ből, azonban idegenkedtünk attól, hogy konyhabútor jellegű dobozok jelenjenek meg a palotában. A mai anyagok mind hitványnak tűntek fel a ház „igazi” anyagaihoz képest. Leegyszerűsítve a feladatot: a „valódi” padlóburkolat (kelheimi kő, táblás parketta) és a kiállított műkincsek közötti térbe kerestük a méltó anyagot és formát.

A bútorcsaládot tömör keményfából terveztük meg. Amerikai cseresznyefát választottunk, mert középbarna színe elüt a világos parkettától és mert fűrészáru és furnér is elérhető belőle a hazai fatelepeken. Hagyományos káva- és keretszerkezeteket rajzoltunk, látszó fakötésekkel. A cseresznye karakteres rajzolata, a megmutatott csapolások és néhány profilmarás adják a bútorok díszítését, egyébként egyszerű formálásra törekedtünk.

asztal - tervező: Frank György, Tatár Balázs


A gazdagon díszített katolikus kegytárgyak befogadása hamar megterhelheti korunk vizuálisan túltáplált emberének gyomrát. Nem is kiállítási installációt akartunk, hanem azt, hogy a palota mutassa meg kincseit. Egy élményt adni a látogatónak: mintha az ember egy régi házban, masszív bútorok között kotorászna, újabb és újabb kincseket felfedezve. A tárgyak egy részét az üvegezett tárlók alatti fiókokba rejtettük, ezeket a látogatók kihúzhatják. (A műtárgyakat a fiók kávába rögzített üveglap védi).

A főpapi viseleteket bemutató szobában például kisebb személyes tárgyakat rejtenek a fiókok, a bazilika régi fa modelljének állványa alatti fiókokat kihúzva a templom tervrajzait nézhetjük meg. A könyvtárszobában az értékes könyvek, oklevelek másolatait vehetjük kézbe és az asztalokhoz leülve olvashatjuk azokat. A gazdagon hímzett miseruhákat egy bejárható bútorban állítottuk ki, így mindkét oldalról megtekinthetőek. A kiválogatott műtárgyakhoz „személyre szabottan” készültek a bútorok. A termek ablakainak spalettáit behajtottuk, így a félhomályban a sínes világítási rendszer irányított fényei emelik ki a tárgyakat. Minimális mennyiségű tabló került a falakra (pontmegfogásos üveglapra nyomtatva), az eligazodást audioguide segíti.

látogatóközpont - tervező: Frank György, Tatár Balázs


Valójában nem hittünk benne, hogy a bútorok így el is készülnek. A közbeszerzéses középületek megvalósulásában már túl sok keserű tapasztalatot szereztünk. Félelmeink az Érseki Palota kivitelezése során rendre be is igazolódtak. Egy kivétellel: az asztalos munkákat a Faművészet Kft. készítette, szívvel és lélekkel, a tervek szerint, példás minőségben. Ezúton is hálásan köszönjük. A közös munka Földes László műtermével élvezetes együttdolgozás volt, Vértessy Ágival és Farkas Andrással a tervezés idején, Deigner Ágival pedig a megvalósulás szakaszában.

Frank György

vélemény írásához jelentkezzen be »