építészet : környezet : innováció

Lélek-regenerációs központ

Trippó Benjámin debreceni egyetemen készült diplomamunkájában baptista imaházat és foglalkoztatási-, oktatási központot tervezett, ahol roma gyerekeket elméleti és gyakorlati oktatásban részesítenek iskolán kívül. Tervét Érbogyoszlóra, Romániába készítette el. 

A program

Több mint másfél éve hogy Érbogyoszlón (Románia) vasárnap délutánonként roma gyerekekkel foglalkozom és látva hogy képességeik nem gyengébbek, mint a többi gyereké – sőt, némelyikük bizonyos dolgokban kiemelkedő – fogalmazódott meg bennem ez az ötlet. Erdélyben főleg a baptista egyházból indultak missziós munkások a romák lakta területekre. Tömeges megtérések mentek és mennek végbe a romák körében és így létre jöttek cigány baptista imaházak. (pl. a székelységben, valamint Bihar megyében Nagyváradon, és az érmelléken: Székelyhíd, Pír, Szaniszló, Érkörtvélyes, Tasnád, Ottomány, Asszonyvására, Magyarkéc stb.)

A tervem Érbogyoszlóra készül, ahol aktuális ez a program, mivel a település jó része munkanélküli roma, és itt is megalakult egy kisebb imaház, a Margittai Baptista Imaház leánygyülekezeteként. Érbogyoszló kb. 10 km-re fekszik Margittától a Debrecen felé vezető úton. Lakosságának száma a 2002-es felmérések szerint 1966 személy, ebből 720 dolgozó, 932 pedig aktív életkorban van.


helyszínrajz - Lélekregenerációs központ - tervező: Trippó Benjámin


Ezen a településen tanított az általános iskolában egy ismerősöm angolt, aki megkért, hogy vasárnap délutánonként segítsek neki és foglalkozzunk a gyerekekkel; egyfajta vasárnapi iskola induljon. Többek között a művészethez kapcsolódó témákért feleltem: zene, éneklés, rajz, keresztény szellemiségű vers tanítás, bibliai igeversek tanítása stb., de olyan is volt, hogy olvasni tanítottuk őket, vagy csak egyszerűen a szabadban olyan játékokat játszottunk, amik fejlesztették a képességeiket.

Így kerültem kapcsolatba a gyerekekkel és ezt továbbgondolva fogalmazódott meg bennem a diploma témám: Lélekregenerációs központ, egy olyan baptista imaház és foglalkoztatás-, oktatás központ, ahol cigánygyerekeket elméleti és gyakorlati oktatásban részesítik, iskolán kívül. Az iparosodás miatt elvesztett régi mesterségeiket bemutatva, azt kicsit átértelmezve és korhoz – kereslethez – igazítva, a társadalom hasznos tagjaivá nevelni őket. Ha a fiatal cigánygyerekkel foglalkozva, felfedez magában valamit, amire „ráérez”, amit szeret, ami szórakoztatja és kikapcsolja, (pl a fafaragás) akkor könnyen fel lehet készíteni arra, hogy megtanuljon egy szakmát, ami ehhez kapcsolódik (pl. ács, asztalos)

Diplomatémám, egy aktuális, problémát dolgoz fel. A romák integrálódása a társadalomba, több mint szükséges.


A beépítés

A beépítési lehetőségeket vizsgálva, több mindent tartottam fontosnak, ami meghatározta a koncepciót. A terület, a főútról leágazó szomszéd faluba – Albisra – vezető úton helyezkedik el. A főútról letérve, erősen és hosszan emelkedni kezd az út és a terület előtt lévő jobbos kanyarnak köszönhetően, úgy tűnik, mintha a területen lévő imaház lezárná az utat. (A telken van egy rossz állapotban lévő baptista imaház, mely felújításra szorulna, de költségesebb lenne szakszerűen helyreállítani, mint lebontani.)

Meghatározóak voltak számomra a környező épületek, valamint a szomszédos épület beépítése, mely egy láthatatlan beépítési vonalhoz való rendeződést mutat. Erre szerettem volna reagálni, és folytatni ezt a rendeződést. Beépítésemet az is meghatározta, hogy szerettem volna egy olyan belső, intim udvart kialakítani, ami lehetőséget biztosít a belsőtér kiteresedésére, valamint a kinti oktatásra, játszásra.


helyszínfotók - Lélekregenerációs központ - tervező: Trippó Benjámin



A tömeg

A tömeg alakításakor, a beépítési koncepciót figyelembe véve létre akartam hozni egy olyan egységes tömeget, ami jó arányú, magasságaival illeszkedik a környezetébe, nem uralja le a környező épületeket. (pl. a házakat vagy az I-IV osztályos iskolát) Alázatosan viselkedik, de mégis középületként. A szomszédos régi tornácos parasztház tetszetős lett számomra és befolyásolt a tömegalakításban.


Az alaprajz

Könnyen átlátható, egyszerű alaprajzi megjelenésre törekedtem, le akartam választani egymásról a két különböző funkciót. Amikor megérkezünk az épülethez, a szakrális térbe vezető bejárat van velünk szemben, mivel ezt tartom elsőbbrendű, nemesebb funkciónak. Onnan, a belső udvar mentén egy fedett nyitott „tornác” szerű közlekedőn (mely összefogja a két tömeget) haladva lehet eljutni az oktató szárny fogadó előterébe. Ehhez a két funkcióhoz kapcsolódnak a további szükséges terek.


földszinti alaprajz - Lélekregenerációs központ - tervező: Trippó Benjámin



A homlokzatok és anyagok

Törekedtem a letisztult homlokzat megjelenítésére. Tervemet igyekeztem beilleszteni a környező épületek szín és anyaghasználatába. Ilyen például a vályog falazat, fehér színű homlokzatok, fa fűrészelt áruk használata.


A terek

Fontosnak láttam olyan térélményt biztosítani az épületet bejárva, mely egyszerre elegáns, kellemes, meghitt, komoly, izgalmas, de mégis ésszerű.


imaház - Lélekregenerációs központ - tervező: Trippó Benjámin



Trippó Benjámin




Részlet az opponenciából 

A diplomaterv elnevezése blikkfangos, felcsigázó, mint minden szokatlan szóösszetétel, a funkció a nem szokványos voltára utal. Semmiféle fizikai, biológiai regenerálás nem egyszerű, például egy baleset utókezeléseként, de a lélek sérelmének orvoslása az egészséges testben sokkal összetettebb feladat. A romák a társadalmi kirekesztettsége bőrszínük, eltérő szokásaik, hagyományaik miatt már munkahelyeik elvesztése előtt is a magyar valóság része volt. De a Közép-Európai valóságé Romániában is. A terv egy érmelléki faluban Érbogyoszlón tesz építészeti kísérletet az etnikai-szociális probléma téri orvoslására.

A Baptista egyház toleráns és megbocsájtó. Szeretetszolgálata az elesettek megsegítésében világszerte elismerést vált ki. Cigány missziója Erdélyben és a Partiumban a magyar görögkatolikus egyház pasztorációjához hasonló. Érmelléken is sokan megtértek, gyermekeiket vallási közösségbe viszik, és az egyház anyagi segítsége mellett az identitásuk megerősítésében és a kitaszítottságból való kilábalásukra is itt kapnak muníciót. Imaház, és iskola. Imaház ahol a Biblia szerint Jézus mindenkinek felkínálja a megváltást, és a cigány mesterségek tanodája ahol a kilábalás lehetősége megtanulható munkafogásokban, népművészetük kiteljesedésében, kultúrájuk gyakorlásában, önbecsülésük forrásaként.

Az épületegyüttes tömege az utca töréspontjában kitüntetett célpontként állítja az imaház kimagasló kubusát. Jól kapcsolja hozzá az iskola L alakú szárnyát, mintegy folytatva a nyugatra álló telek konfigurációját. A beépítés és a szabályozás előírásait nem tudtam leolvasni a helyszínrajzon. Jó lenne ismerni a Román építési és tűzrendészeti hatóságok elvárásait, hogy a feladat életszerű legyen. De ha ez nem annyira fontos ez egy diplomatervben, akkor a zsúfolt telektől délre fekvő, alig beépíthető ingatlanból kellene „kölcsön” vagy használatba venni egy sávot, hogy a szabadtéri foglakozásoknak több tere legyen, és nálunk a gépkocsi elhelyezésnek is normája van. De a munkanélküli cigány közösség számára talán a kerékpár tárolás is elegendő lehet. A tömegeket jól kapcsolja össze a nyitott tornác, amely horizontális és vertikális viszony gondolatjele. Az imaház egyszerre hangsúlyos a környezetében, és intim. Hangulatos belső légtere jól szolgálja ki a szertartások igényeit, a bemerítkezéses keresztelés illetve megtérés liturgiáját, fegyelmező és befogadó. A belső tér anyaghasználata puritán, a fa tartószerkezetek és bútorok jó arányú ritmusában, a bejárati előtér és a karzat szoborszerű plasztikája jól érvényesül.

A tanterem és a műhely belső tere is artisztikus a nyitott fedélszék bemutatásával. Az intim félátrium szerves egységet képez a belső terekkel, kilátásokkal, belátásokkal. Talán, ha a tornác pillérekkel lenne alátámasztva konzekvensebben érvényesülne a szerkezet általános láttatása. A tömegeket összekapcsoló funkciója nem egyszerű mellététel, ahogy a templom tömegébe belehorpaszt, azt szerves részévé teszi.

A fiatalok oktatása számára kialakított tömegben a szakköri tantermekben az elméleti képzés korszerű multimédiás eszközökkel is lehetséges. A gyakorlati oktatás műhelye, műterme többcélúan, működhet. Hiányolok valamilyen tárolót az alapanyagok, és eszközök tárolására, vagy valamilyen olyan munkaasztalt vagy konténert amely a szerszámok, félkész munkák, és alapanyagok raktározására is szolgálhat, és szükség esetén átrendezhető a tér. A tetőidomok félnyereg volta a ház középület jellegét reprezentálja, de tömegeik nem lépnek ki környezetük léptékéből, és igazodnak a tetőidomok ritmusához síkváltásaihoz. A homlokzatok falsíkjai és nyílásai jó arányúak, anyaghasználatuk reprezentálva puritán. A részletrajzok bizonyára megoldják majd a tető-falsík rejtett csatornával való összemetsződését. A beépítés most úszótelek-szerű, kerítéssel való lehatárolás nélkül, de a hátsó kert felől akkor is kellhet valamiféle jelzésszerű tulajdonhatár Ha ez fallal történik, akkor ez az együttes kompozíciós része lehet.

Összefoglalva

A diplomaterv három funkcionális egységből áll. A műhely a test, a tanterem a szellem, a kápolna a lélek regenerálására készült. Az így kialakított építészeti együttesben használat során sikerülhet a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása a településen. A tervet - környezetébe nyitott kapuként illeszkedő tömege, és befogadó-elfogadó-integráló belső tereinek építészeti értékeiért, dícséretes elfogadásra javaslom.


Kulcsár Attila DLA








vélemény írásához jelentkezzen be »