Épületek/Középület

Léptékkísérletek

1/25

helyszín

?>
helyszín
?>
1. emelet
?>
2.emelet
?>
metszet
?>
metszet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
a Magyar Bíróképző Akadémia
?>
?>
?>
1/25

helyszín

Léptékkísérletek
Épületek/Középület

Léptékkísérletek

2007.01.18. 13:45

Projektinfó

Szerzők:
Haba Péter

Térkép:
Magyar Igazságügyi Akadémia

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás, Építész Kaláka

Vélemények:
2

Magyar Bíróképző Akadémia

Stáblista

Generáltervező: Építész Kaláka Kft.
Építésztervezők: Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás
Építész munkatársak: Igar Péter, Kulcsár János, Szabó Eszter, Jakab Veronika
Tartószerkezetek: dr. Nagy Tibor Balogh Béla
Épületgépészet: Erhardt Lajos, Erhardt Péter
Villamos tervező: Rajkai Ferenc, Balla Krisztina
Környezetrendezés: Bán Karolin
Sprinkler rendszer: Laczkó Gábor
Uszodatechnológia: Hajdú Sándor
Konyhatechnológia: Straub Ágnes
Akusztika: dr. Buna Béla

Fotók: Dénes György

A budai Kis-Svábhegy délkeleti oldalán épült fel a Magyar Bíróképző Akadémia. Az épület terveit az Építész Kaláka – Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás – készítette. 

A budai Kis-Svábhegy délkeleti oldalán épült fel a Magyar Bíróképző Akadémia, egy Horthy-barokk villákkal és ’90-es évekbeli marcipánpalotákkal övezett telken. A megbízó, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának illetékesei úgy döntöttek, hogy megtartják a Tóth Lőrinc utcára néző, eredetileg óvodát és sportcentrumot magába fogadó, 1977-ben épült kétemeletes házat. A tervezők, Kalo Emese, Pásztor József, Halmos Tamás és munkatársaik ennek gyökeres átalakításával hozták létre az együttes főépületét, mely az oktatási funkciókat szolgálja. Az épület hátsó homlokzatához L-alakban két új szárnyat csatoltak a régi teniszpályák helyén. A merőleges tag szállóként működik, az utcával párhuzamos egység különböző kiszolgáló és üzemi funkciókat lát el.

A három szárny jó arányú, a naposabb délnyugati oldal felé nyitott udvart fog közre. Az egységeket teljes magasságukban üvegfalas lépcsőházak választják el egymástól. A létesítmény funkcionális tagolása tehát egyértelmű, a használó számára könnyen értelmezhető és összhangban áll az egyes részek térszerkezetével is.

7/25

Az építészek a homlokzatok megformálása során a vízszintes irányú hármas tagolás elvét követték: a földszintet – egyfajta lábazatként értelmezve azt – terméskővel burkolták, az első és második emelet síkját konzolosan előrehúzták és vakolták, végül a festett fával borított harmadik emeletet kissé „hátratolták". A régi épületen – nyilván a meglévő szerkezetekhez való igazodás miatt – csak részben jelenik meg ez a rendszer: az egyszerű hasábformájú tömeg alig változott, még az új harmadik emelet is követi az eredeti homloksíkot, s a téglalap alakú ablakok sorának egyenletes ritmusa is eltér a többi épület nyíláskiosztásától.

Az említett homlokzatképzési mód mellett az új szárnyak összképét a tolható és fix árnyékolók, az ablakokat övező faburkolatos mezők formajátéka és a nagykiülésű zárópárkány is meghatározza. A tervezők bizonyos részeken tudatosan eltértek a hármas tagolás elvétől: a kőburkolat helyenként a tetőig felfut, másutt a vakolt felületek a földszintre is kiterjednek. E fogásokkal igyekeztek dinamizálni, változatossá tenni a látványt, ám ezzel már kissé túlterhelték a homlokzatokon az amúgy is sokféle textúra, szín, plasztikai elem együttesét.

16/25

Noha az építészek megkísérelték szigorú kompozíciós elvek segítségével kordában tartani a kelleténél talán erősebb vágyukat a változatosságra, ez nem mindenütt sikerült. A dinamizálás helyenként léptéktévesztésbe, „agyontagolásba" torkollt. Ez elsősorban a szállónak és az üzemi szárnynak a hegyoldal felőli nézeténél, illetve ugyanezen két épület udvari homlokzatának viszonyában szembetűnő. Ellenben a régi ház és a szálló udvari homlokzatai finom harmóniában élnek együtt – dacára annak, hogy karakterükben eltérőek: együvé tartozóvá teszik őket a ritmusukban, geometriai rendszerükben rejlő hasonlóságok.

Az utcai homlokzat egyetlen frappáns kontrasztra, a kőburkolatos és a vakolt felületek eltérő tagolására, illetve a kettőt elválasztó – s a bejáratot kijelölő – lamellás üvegfal hangsúlyára épül. A kompozíció visszafogott, de dinamikus, úgy válik változatossá, hogy közben nem tolakodó, mégis megadja az együttes méltó „felütését". Bár ez az esztétikai következetesség nem minden esetben érvényesült a tervezés során, az együttes mind a tervezés, mind a kivitelezés terén olyan magas szakmai színvonalat képvisel, olyan korrekt és alaposan végiggondolt fukcionális megoldások sorát hordozza, amely a hazai építészetben még mindig igen ritka.

HP

Vélemények (2)
Krakler Judit
2007.01.22.
12:20

A remekül sikerült épületegyüttesről kiváló fotók készültek. Megszoktam, hogy az epiteszforum.hu-n szép fotókat látok, de ezek most különösen gyönyörűek! Még a Nap is úgy süt, ahogy az a "legjobban áll" az épületeknek és különösen a kertnek. Krakler Judit

kemtam
2007.01.18.
19:51

Bíróképző? Oké. De miért egy lakóutca közepébe könyörgöm... Mert majd gyalog fognak járni a tanulók, mi? Rossz helyre raktak jó épületet! S ez legalább annyira káros, mintha fordítva történt volna.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk