/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Pályázatok/Magyar

Lepukkant park vagy izgalmas városi erdő? A Népliget értékalapú megújítása

1/18

Telepített park, vurstli, spontán beerdősülés és szimbiózis: a Népliget víziója

A kutatás főbb megállapításai

Különböző viszonyulások – biztonságérzet a parkhasználat viszonylatában

Iteratív rehabilitáció

Ütemezett akcióterv

Helyszínrajz – a Népliget fő kapcsolatai, kísérleti és természeti zónák és az új úthálózat 1:5000

Helyszínrajz az akcióterv elemeivel 1:1500

Kísérleti zónák: szomszédsági bográcsozóhely a lakóterületekhez közel, dísztér az aktivizáló körgyűrű mentén, barátságos belépési pontok

Útvonalak hierarchizálása: parkerdei turistajelzések, könnyebb tájékozódás

Természeti zónák vadlesekkel, holtfákkal és ismeretterjesztő elemekkel

Óliget a vasút felől: Baglyos játszótér, Nagyrét, Ökológiai tudásközpont és Főkert telephely 1:1000

Lokalizált anyagkörforgás és az átalakuló Ökológiai központ és Főkert telephely kapcsolata

Óliget a metró felől: átalakuló kaputérség, víztározó tó, víztorony-központ és a körgyűrű legaktívabb részei 1:1000

Bolygó sétány adaptív újrahasznosítása esőkerthálózatként

Esővízgyűjtő tó a Planetárium mellett

Baglyos játszótér az Óligetben

A parkban keletkezett anyagokból épített természetes játszóhely a Szánkódomb lábánál

Aktív dísztér

?>
Telepített park, vurstli, spontán beerdősülés és szimbiózis: a Népliget víziója
?>
A kutatás főbb megállapításai
?>
Különböző viszonyulások – biztonságérzet a parkhasználat viszonylatában
?>
 Iteratív rehabilitáció
?>
Ütemezett akcióterv
?>
Helyszínrajz – a Népliget fő kapcsolatai, kísérleti és természeti zónák és az új úthálózat 1:5000
?>
Helyszínrajz az akcióterv elemeivel 1:1500
?>
Kísérleti zónák: szomszédsági bográcsozóhely a lakóterületekhez közel, dísztér az aktivizáló körgyűrű mentén, barátságos belépési pontok
?>
Útvonalak hierarchizálása: parkerdei turistajelzések, könnyebb tájékozódás
?>
Természeti zónák vadlesekkel, holtfákkal és ismeretterjesztő elemekkel
?>
Óliget a vasút felől: Baglyos játszótér, Nagyrét, Ökológiai tudásközpont és Főkert telephely 1:1000
?>
Lokalizált anyagkörforgás és az átalakuló Ökológiai központ és Főkert telephely kapcsolata
?>
Óliget a metró felől: átalakuló kaputérség, víztározó tó, víztorony-központ és a körgyűrű legaktívabb részei 1:1000
?>
Bolygó sétány adaptív újrahasznosítása esőkerthálózatként
?>
Esővízgyűjtő tó a Planetárium mellett
?>
Baglyos játszótér az Óligetben
?>
A parkban keletkezett anyagokból épített természetes játszóhely a Szánkódomb lábánál
?>
Aktív dísztér
1/18

Telepített park, vurstli, spontán beerdősülés és szimbiózis: a Népliget víziója

A kutatás főbb megállapításai

Különböző viszonyulások – biztonságérzet a parkhasználat viszonylatában

Iteratív rehabilitáció

Ütemezett akcióterv

Helyszínrajz – a Népliget fő kapcsolatai, kísérleti és természeti zónák és az új úthálózat 1:5000

Helyszínrajz az akcióterv elemeivel 1:1500

Kísérleti zónák: szomszédsági bográcsozóhely a lakóterületekhez közel, dísztér az aktivizáló körgyűrű mentén, barátságos belépési pontok

Útvonalak hierarchizálása: parkerdei turistajelzések, könnyebb tájékozódás

Természeti zónák vadlesekkel, holtfákkal és ismeretterjesztő elemekkel

Óliget a vasút felől: Baglyos játszótér, Nagyrét, Ökológiai tudásközpont és Főkert telephely 1:1000

Lokalizált anyagkörforgás és az átalakuló Ökológiai központ és Főkert telephely kapcsolata

Óliget a metró felől: átalakuló kaputérség, víztározó tó, víztorony-központ és a körgyűrű legaktívabb részei 1:1000

Bolygó sétány adaptív újrahasznosítása esőkerthálózatként

Esővízgyűjtő tó a Planetárium mellett

Baglyos játszótér az Óligetben

A parkban keletkezett anyagokból épített természetes játszóhely a Szánkódomb lábánál

Aktív dísztér

Lepukkant park vagy izgalmas városi erdő? A Népliget értékalapú megújítása
Pályázatok/Magyar

Lepukkant park vagy izgalmas városi erdő? A Népliget értékalapú megújítása

2023.07.19. 07:57
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Népliget, Budapest

Építészek, alkotók:
Madácsi Flóra, Horváth Bettina, Győrfi Dániel, meet perspectives

Vélemények:
1

Aktivizáló parkrehabilitáció

URL:
meet perspectives

Tervezés éve:
2022-2023

Stáblista

Tervezők: Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel

Kutatás: Ágoston László, Gurály Sára, Illés Gréta, Juhász Eszter, Kószó Kamill, Rét Zsófia, Szarka Zsófia, Vanyó Péter Pál

Dosszié:

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Az ökológiai-társadalmi-gazdasági krízisek jó kiindulópontként szolgálnak a várostervezés legalapvetőbb kérdéseinek újragondolásához. Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives a Népliget ötletpályázatára készített pályamunkája a válságra az alkalmazkodáson túl, lehetőségként tekint. Kedvezhet-e a pénzügyi forráshiány az ökológiai átmenetnek? A köztereink folyamatalapú átalakítása és működtetése hogyan kínálhat lehetőséget a társadalmi változás elősegítésére, új emberi együttműködések létrehozására és a cselekvő, demokratikus részvétel ösztönzésére?

A Fővárosi Önkormányzat a Népliget teljes megújítására írt ki ötletpályázatot, tervpályázathoz méltó műszaki tartalommal. A kiíráskor még "csak" egy regionális gazdasági válság és egy sürgető ökológiai krízis veszélyeztette a nagyratörő tervek megvalósítását, az eredményhirdetés előtti napokban azonban csaknem csődöt hirdetett a kiíró, a fejlesztésekkel kapcsolatos hangulat pedig a kapcsolódó állami beruházások esetében is borússá vált. A sorozatos válságok Európa-szerte a nagyberuházások újragondolása felé terelik a döntéshozókat, az évtizedes, bebetonozott tervek létjogosultsága egyre inkább megkérdőjeleződik.

Mindeközben, a nagy tervek árnyékában, lelkes használók, a környékbeli kutyások és a Főkert fenntartói különleges kísérletet folytatnak: a Népligetre leromlott történeti kert helyett természeti különlegességként, működő városi parkerdőként tekintenek. Egyre több környékbeli résztvevő és civil szervezet bevonásával szerveznek programokat, hogy felhívják a figyelmet a park értékeire, és maguk valósítsanak meg kisebb, innovatív fejlesztéseket, amik segítik az itteni élővilág fennmaradását.

Telepített park, vurstli, spontán beerdősülés és szimbiózis: a Népliget víziója
1/18
Telepített park, vurstli, spontán beerdősülés és szimbiózis: a Népliget víziója

Pályázatunkban alapvetésnek vettük, hogy a két folyamat egy irányba mutat. A park fokozatos elnéptelenedésével, a fejlesztések sorozatos elhalasztásával létrejött "spontán ökológiai taktikai urbanizmus" maga a Népliget jövője, a fejlesztéseknek pedig éppen az ezt felismerő, tudatos, cselekvőképes közösségre kell építenie. A vurstliból dzsungellé átalakult legnagyobb közparkunk a kortárs városfejlesztés mintaterülete lehet, ami a meglévő értékek felerősítésére épít. Egy nyitott folyamat helyszíne, ahol a hatóságok helyett a városlakók a legfontosabb szereplők. Soha meg nem valósuló megaprojekt helyett egy aktivitás-alapú rehabilitációs folyamatot vázoltunk fel, amit akár holnap el lehet kezdeni – sőt, már el is kezdődött.

Közbiztonság vs biztonságérzet

A Népliget története igazolja, hogy egy köztér kihasználtságát, megítélését nem csupán a fizikai környezet minősége határozza meg. Ugyanannyira fontos a közbiztonsága, használóinak köre, elhelyezkedése, vélt vagy valós állapota, ezáltal társadalmi megítélése. 

Emiatt a leromlott környezet puszta megváltoztatása nem nyújthat megoldást, ezen túlmutató, változatos eszköztárat felvonultató hozzáállás szükséges.

A Fővárosi Önkormányzat a pályázat előkészítésére készített egy kérdőíves felmérést, azonban ebből nem derült ki, hogy pontosan mi okozza a parkhasználathoz köthető egyéni félelemérzetet. Ennek a megértésében segít a design kutatás, amely a kvalitatív módszerek által megértésre törekszik, majd szükség szerint ezek eredményeire építve validál, számosít, pontosít kvantitatív eszközökkel.

A kutatás főbb megállapításai
2/18
A kutatás főbb megállapításai

A design kutatás során a mindennapi parkhasználati szokások mellett olyan attitűdöket vizsgáltunk, amelyek meghatározhatják az egyének érzelmi kötődését egy adott helyhez. A kutatás során megismert nézőpontok között mintázatokat kerestünk, ami segített körvonalazni a fő viszonyulásokat. Így mélyebben megérthettük azokat a tényezőket, amik a biztonságérzet kialakulásában szerepet játszhatnak. A kvalitatív kutatás így egy kvantitatív kutatáshoz képest kevesebb számú résztvevő bevonásával, de részletes és mély megértést biztosított. 

Különböző viszonyulások – biztonságérzet a parkhasználat viszonylatában
3/18
Különböző viszonyulások – biztonságérzet a parkhasználat viszonylatában

Az interjúk alapján négyféle viszonyulási karaktert találtunk. A “Népliget rajongó"(1)szereti és ismeri a parkot, mindennapjainak része a Népligetbe járás. A “Peremen maradó"(2), akinek csak külső területeken van meg a biztonságérzete, így a park belsejébe nem merészkedne. A “Távolságtartó"(3), akinek a biztonságérzetét akkor is nagyban befolyásolni tudja a szóbeszéd, ha egy másik, szintén rosszul megítélt környékkel, dologgal kapcsolatos előítéletét a tapasztalata már felülírta. És az “Elkerülő"(4), aki bár nem ismeri a parkot, nagyon rossz véleménnyel van róla.

A kutatás módszertanáról, részletesebb eredményeiről és a viszonyulások jellemzőiről ebben az esettanulmányban írtunk.

A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a jelenlegi használók a vadregényessége miatt kedvelik a parkot és aggódnak, hogy a fejlesztés során ez elveszhet. A továbbiakban azt kerestük, hogyan lehet ezeket az értékeket úgy megőrizni, hogy a biztonságkereső városlakók is élvezzék az előnyeit. Olyan intézkedéseket kerestünk, amik reagálnak az interjúkban felmerült szempontokra, de egy válság közepén is rendelkezésre állnak.

Stratégia 

Pályázatunk a Népliget különböző eszközökkel való aktiválására, a közbiztonsági helyzet és megítélés javítására fókuszál, egyben megoldást mutat arra, hogyan lehet a jelenlegi értékekeket hosszú távon megőrizni. A kutatási eredményeink alapján egy olyan stratégiát dolgoztunk ki, amely megtartja a Népliget jelenlegi használóit és ökológiai értékeit úgy, hogy közben új látogatókat képes bevonni.

 Iteratív rehabilitáció
4/18
Iteratív rehabilitáció

A két fő cél gyakran ellent mond egymásnak. Az egyensúly fenntartásához folyamatos reflexió szükséges, különösen a kezdeti időszakban, amely a legnagyobb hatással van a városlakók mentális térképének átalakítására. Az akcióterv a hagyományos infrastrukturális megújítás helyett kiegyenlítettebben épít a részvételiségre, a szoft programozásra és az ezeket segítő, gyorsan és érzékenyen reagáló menedzsmentre.

Akcióterv

A stratégiára építve egy folyamatalapú, négy ütemből álló akciótervet dolgoztunk ki, amiben változatos eszközrendszert használva, öt különböző területen egymásra épülő beavatkozások jelennek meg. Az első két ütemben elsősorban költséghatékony, kísérleti megoldások szerepelnek, amik később akár hosszú távúvá alakíthatóak. Az egyes ütemek között fontos szerepet kap az átalakuló, újfajta parkhasználat és a park megítélésének folyamatos monitorozása. Ezekre a tapasztalatokra építve indulhat el a későbbi ütemekben az infrastruktúra fokozatos átalakítása, a használati minták és visszajelzések beépítésével.

Ütemezett akcióterv
5/18
Ütemezett akcióterv

Az akcióterv egyik első és kritikus lépése a Népliget projektcsapat létrehozása, amely a rehabilitációs folyamat irányításához szükséges. Ennek feladata a kísérleti és a hosszútávú hasznosítás szakmai koordinációja, a részvételi folyamatok menedzselése, programszervezés és kommunikáció.

Az interjúk rámutattak arra, hogy a veszélyérzetet, a park rossz megítélését részben a csendes búvóhelyeket kereső kiszolgáltatott emberektől, a szerhasználóktól, mentális betegségekben szenvedőktől való félelem okozza. A park területén szociális központ létrehozását javasoljuk, ami az intenzív, terepi szociális munkát segíti. Az új intézmény a látogatás növekedésével a problémák továbbgörgetése helyett azok szolidáris kezelését segíti elő, jelenlétével növeli a parkhasználók biztonságérzetét és látogatási kedvét.

Kísérleti zónák: szomszédsági bográcsozóhely a lakóterületekhez közel, dísztér az aktivizáló körgyűrű mentén, barátságos belépési pontok
8/18
Kísérleti zónák: szomszédsági bográcsozóhely a lakóterületekhez közel, dísztér az aktivizáló körgyűrű mentén, barátságos belépési pontok

A kezdeti ütemben 4 kísérleti területet jelöltünk ki, amelyek lehetővé teszik az új használatok költséghatékony kipróbálását, új parkhasználókat szólítva meg. A kísérleti területek a park körgyűrűjén helyezkednek el, így könnyen megközelíthetőek és növelik a biztonságérzetet. Az aktivizálás legfőbb eszköze a programszervezés és a folyamatos kommunikáció, amely felhívja a figyelmet, ha valami történik a Népligetben. Javasoljuk olyan ismert programok ideszervezését, mint például az ARC kiállítás. Ez segíthet abban, hogy új emberek ismerjék meg a parkot, és megszabaduljanak  előítéleteiktől. Bár a Népligetet hosszú távon nem szabad túlzott mennyiségű funkcióval megtölteni, a kezdeti fázisban, amíg átformálódik a park megítélése, fontos minél több pionír használó elköteleződése, akik rendszeres látogatóvá válva újabb városlakókat vonzhatnak be.

Aktív dísztér
18/18
Aktív dísztér

Fontos, hogy a parkhasználat bürokratikus akadályait is lebontsuk, ezért olyan digitális közterületfoglalási rendszer (Népliget app) fejlesztését javasoljuk, ami a hagyományos eljárással szemben lehetőséget nyújt arra, hogy gyorsan, könnyen és foglalási díj nélkül lehessen programokat szervezni.

Park vagy erdő? Parkerdő!

A részletmegoldások kidolgozásakor a fő kihívás a fokozódó emberi parkhasználat és a természeti értékek védelmének összehangolása volt. Tervünkben a körgyűrűre és a hozzá kapcsolódó területekre csoportosulnak az aktív, urbánus funkciók, míg befelé haladva a parkerdei karakter lép előtérbe. A Népliget arculat segít újraértelmezni a használók városi természetről alkotott képét. Az erdőkben megszokott elemeket emeltük be a parkba, emlékeztetve a használókat, hogy vannak olyan zónák, ahol az emberek szempontjai az elsők, de van, ahol a növény- és állatvilág kerül előtérbe. A Természeti területek határain kihelyezett vadlesek lehetőséget nyújtanak az élővilág megfigyelésére, a turistajelzések a tájékozódást biztosítják. A látvány és termékközpontú játszóterekkel szemben természeti elemekből építkező téri szituációkat hozunk létre, amik a gyerekek saját absztrakcióin keresztül alakulnak tovább. A kivágott fák törzséből készült rönkök és kövek az időszakosan elárasztott esőkertek izgalmas játékterévé alakulnak.

Természeti zónák vadlesekkel, holtfákkal és ismeretterjesztő elemekkel
10/18
Természeti zónák vadlesekkel, holtfákkal és ismeretterjesztő elemekkel

A biztonságérzet növelése érdekében a park területén egyenletesen osztottuk el a vonzó funkciókat. Az önkormányzati tulajdonban álló víztorony parkrehabilitációs központként és kilátóként újul meg, míg a teniszpályákhoz tartozó hasznosítatlan épületek erdei csárdákká válnak vagy más, a karaktert erősítő szerepet kapnak. Bár elsősorban a meglévő épületállomány hasznosítása volt a cél, a jelenlegi épületek elhelyezkedésük és tulajdoni helyzetük miatt nem fedik le a park teljes területét. Ezért a csomópontokon kisebb pavilonok kialakítását javasoljuk, amik egyszerre működnek közterületi illemhelyként, esetenként vendéglátóhelyként és akár sport- vagy grilleszközbérlő pontként.

Lokalizált anyagkörforgás és az átalakuló Ökológiai központ és Főkert telephely kapcsolata
12/18
Lokalizált anyagkörforgás és az átalakuló Ökológiai központ és Főkert telephely kapcsolata

A Népliget területe kellően nagy ahhoz, hogy lokálisan, körforgásosan gazdálkodjunk a keletkező zöldhulladékokkal, amelyek helyben tartva erőforrásként értelmezhetőek újra. Így lesz az egészségügyi okok miatt kivágott fákból holtfa, bútor, játszóeszköz, mulcs, az ösvények burkolata vagy komposzt toalett szárazanyag. A Főkert telephelyén kialakított központ ennek a körforgásnak a mintaterülete és bemutatóhelye. A telephely a park közepén található, jelenleg zárt funkció, ami így különleges szerepet kaphat a Népliget aktivizálásában. Tervünkben fokozatosan átalakul, és hosszú távon kiegészül egy korszerűbb telephellyel, ami optimálisabban és kényelmesebben szolgálja ki a Főkert igényeit. Elképzelésünk szerint a meglévő épületbe egy civil szervezetek által üzemeltetett közösségi és ökológiai tanközpont költözhetne. Itt kicsiben, mintaszerűen lehetne megismerni az ökológiai (zöldfelület)gazdálkodást, legyen szó a Népligetben vagy a kertben vezetett sétákról, kertészkedésről vagy a helyi termények feldolgozásáról. Az épületek körüli permakulturás kertben helyet kap gyümölcsös, tan- és haszonkert, élelemtermelő erdőkert, pihenőkert, komposztálók és a tetőre hulló csapadék hasznosítására létrehozott esőkert.

Tesztelés, majd tervezés

A Népliget szelíd átalakulása mintaterületként szolgálhat ahhoz, hogy az urbanisztika új eszköztárát Budapestre adaptáljuk. A hosszú távon sikeres és költséghatékony városrehabilitációk új generációjánál a használók megítélésének mély és rendszeres megismerése és adaptációja elengedhetetlen a tervezés során. A folyamatosan jelenlévő, aktív menedzsment és kommunikáció egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a mérnöki és infrastrukturális feladatok mellett.

A Népliget múltja és kibontakozó jelene egyben arra is lehetőséget ad, hogy a fővárosi parkhasználat új, természetközelibb kultúrája terjedjen el. Budapestnek szüksége van a Népligetre és még több jól használható zöldfelületre is – de ehhez elsősorban nem csak a környezeten, hanem a használaton kell változtatnunk.

Esővízgyűjtő tó a Planetárium mellett
15/18
Esővízgyűjtő tó a Planetárium mellett

Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives

 

Szerk.: Borenich Levente

Vélemények (1)
Pákozdi
2023.07.19.
08:46

Nagyon rokonszenves, mert a zöldre koncentráló terv. Láthatóan elkerülni igyekeztek a Városligetet tönkretevő elvi alapvetést: a parkot benépesítő építmények létrehozásának szándékát. Ehhez képest a tervezett mentálhigiénés gondozóközpont ötletét károsnak tartom. Ennek léte - túl azon, hogy komoly épülettömeget és betegforgalmat telepítene a Népligetbe - megerősítené azokat az (elő)ítéleteket, amelyek a parkhoz kötődnek, és amelyeket a szerzők a 2. és 3. ábrán olyan kiválóan bemutatnak. A 2. ábrához, kiegészítésképpen: a Népliget megközelítését alapvetően a Könyves Kálmán körút hatsávos + villamospályás borzalma hátráltatja. Ennek forgalomcsökkentése (a sebességcsökkentésen kívül) rövid távon lehetetlen, ezért módot kellene találni a busz- és villamosmegállók szaporítására, új lámpás kereszteződések, megfordulási pontok létrehozására.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.