A Prolan új K+F épülete Budakalászon, az egykori Lenfonógyár területén

A LAB5 egyik első munkája volt az egykori budakalászi Lenfonógyár területén megtervezni a Prolan informatikai cég irodaegyüttesét, melynek akkoriban végül csak egy része valósulhatott meg. Most, követve az eredeti elképzeléseket, de a mai igényekhez illeszkedve elkészült az új kutatási és fejlesztési épület. A több mint egy évtizeden átívelő történetet Dobos András, a LAB5 vezető tervezője meséli el.

A tervezés előzményei régre nyúlnak vissza. A Prolan egy teljes egészében magyar alapítású és tulajdonosú vállalat, innovatív szoftver és hardver fejlesztéssel foglalkozik, főként villamosipari és vasúti informatikával. A céget 1990-ben alapították és 2002-re kinőtte óbudai székhelyét, így azt Budakalászra, az egykori Lenfonógyár területére költöztették. Már akkor is gondoltak a későbbi bővülés potenciális lehetőségére, így egy nagyobb alapterületű telket vásároltak meg – ahol először az egykori Lenfonó igazgatósági épületébe, és egy 70-es években épült irodaházba rendezkedtek be, a kettőt nyaktaggal összekötve (tervezők: Teta Kft és Schüller és társa[1]).

A vállalat dinamikusan növekedett, belakta a meglévő épületeket, és látszott, hogy szükség lenne a teljes területre egy egységes, hosszútávú beépítési tervre. 2010-ben pályázatot írtak ki, ahol irodánk ötlete lett a nyertes befutó.[2]

Sajnos a gazdasági válság megálljt parancsolt a fejlesztéseknek. Szerényebb eszközökkel folytatódott a beruházás, és végül az egyik kisebb épület bővítését terveztük meg 2015-ben, ami meg is valósult[3].

Mind a beépítés, mind a bővítések megtervezésekor a környezet és a cég története inspirált minket.

A vállalat egy – az alapításkor még nem létező kifejezéssel élve – hazai "start up"-ként indult, története tele van számos kalanddal. A léptéke ellenére családias belső hangulattal, korrekt munkakörülményekkel rendelkezik. Tipikusan olyan cég, ahol barátságok köttetnek, bátor innovációk születnek, ahol bármelyikünk szívesen dolgozna. Egyszerre tradicionális, emberléptékű és high-tech, jövőbenéző. A hazai "pályán" túl (MÁV, GySEV, E.on, MVM) Németországban, Kelet-Európában s további piacokon is szolgáltatnak és fejlesztenek.

Budakalász, annak ellenére, hogy a budapesti agglomeráció szerves része, erős önálló identitással rendelkezik. A Pilis lejtőjéről apró, piros tetős házak néznek a Dunára, az utcaszerkezet középkori, a népesség részét alkotják az itt élő szlovák és sváb nemzetiségű lakosok. A határban lévő kőbánya még a római korban nyílt, a folyón pedig a Lupa-sziget Bauhaus nyaralói sorakoznak.

A Budakalászi Textilművek 1923-ban nyitotta meg kapuit Klinger Henrik gyáraként. Az államosítás során jött létre több vállalat összevonásával az országos Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, melynek Budakalász lett a központja. Leghíresebb termékük a Trapper farmer volt, de gyártottak itt abroszt, tűzoltó tömlőt is. A gyárat 1991-ben felszámolták, ingatlanállománya több apró részre tagolódott. Épületei léptékben nagyobbak a település házainál, de mára összeértek a különböző korok különböző hangulatai.

Mindezek miatt a Prolannal közösen egy olyan víziót alkottunk meg, mely a kétféle lépték és atmoszféra határán van. Nagy, de tagolt épületek zöldre feltárt tömegei, minimalista de igényes részletek, határozott formák meleg téglaburkolattal. Keresve az utat egy olyan hely megszületéséig, mely high-tech és családias is.

A 2010-es évek derekán a gazdaság kedvező fordulatot vett, és a Prolan újabb jelentős vasúti és villamosipari projekteket valósíthatott meg. Egy szerencsés pályázat folyamán egy, a korábbiaknál kisebb, de jelentős büdzsé is rendelkezésre állt, és a Prolan is elkötelezte magát amellett, hogy az elektronikai gyártási tevékenységet is (Prolan Elektronikai Gyár) az ipartörténeti jelentőségű, bérelt helyszínről (hiszen a gyártás a Gizella úti legendás Telefongyár része volt) a budakalászi telephelyre költözteti.

Érdekes visszanézni, hogy az új épület beépítése és karaktere nagyban hasonlít az eredeti, 10 évvel korábbi elképzeléséhez, bár az idő múlásával minden sokkal egyszerűbbé is vált. Ez letisztultságot jelent, racionalizációt, bár akadhatnak olyan gondolatok is, amik sajnos néhol elmaradtak.

A kutatás-fejlesztés hardver terei és a gyártás inkább egy ipari teret igényelnek, ez a földszint nagy, lepényszerű tömegében van. A szoftverfejlesztés és adminisztráció terei pedig inkább klasszikus irodai helyiségeket generáltak, ami a lepényre helyezett kubusban található több szinten.

A fenti koreográfiát követte a tömeg- és homlokzatképzés. A szürke szálcementes lepény ipari épületet sugall, a ráhelyezett irodai tömeg pedig a kisvárosra rímel, egy egyszerű magastetős ház, téglaburkolattal. A meglévő épülettel egy híd köti össze az első emeletet.

Külön izgalom, hogy a vasúttal foglalkozó cég kertei alatt a forgalmas szentendrei HÉV vonal működik. A töltés egy magasságban van a lepény tetejével – akárcsak a teakonyha – így adta magát a lehetőség, hogy a lepény tetejére egy teraszt tervezzünk, ahova ebből a teakonyhából ki lehet lépni.

A fenntarthatóság jegyében a lapostetőre zöldtetőt rajzoltunk, ami az átadáskor még nem készült el, de reméljük később az is megépül.

Érdekes volt több, mint egy évtizeden át végigkövetni egy magyar középvállalkozás életét, kríziseit, növekedését. Ahogy a változó korokban átmentik szemléletüket és értékeiket. Az alapítók kollégák és barátok voltak a nyolcvanas években, és az első irodájuk egy pesti bérház lakása volt. Ők a mai napig a vezetőség tagjai, és most a hátrébblépésen és a generációváltáson dolgoznak, hogy a cég további sikereket érjen el. Erre mi példaként tekintünk. Micsoda siker lenne (vagy szerencse?), ha a mi építészirodánk is végül erre az útra juthatna.

Dobos András

1 Lásd korábbi Építészfórum cikk: https://epiteszforum.hu/prolan-rt-irodahaz-budakalasz-lenfono-park
2 Lásd korábbi Építészfórum cikk: https://epiteszforum.hu/lab5-prolan-irodahaz-budakalasz
3 Lásd korábbi Építészfórum cikk: https://epiteszforum.hu/a-teglaburkolat-romantikaja-a-prolan-irodaja